Több ezer külföldit toboroznak magyarországi munkára

A növekvő munkaerőhiány miatt már az EU-ban is intenzíven toboroznak a hazai cégek. Ám a magyarországi karrier eddig se volt túl vonzó egy uniós polgárnak – írja a Világgazdaság.

A magyar cégek több mint hatezer álláshirdetése szerepelt tegnap a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatának (EURES) portálján, s ezekben összesen 21 631 álláshelyre kerestek jelentkezőt. A legtöbb, több mint hatezer munkavállalót az erős ipari bázis mellett növekvő munkaerőhiánnyal küszködő Nyugat-Dunántúlra keresik, de Közép-Magyarországon is 3600 álláshelyet töltenének fel uniós munkavállalókkal. Valószínűleg a több ágazatban is egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiány ösztönzi arra a cégeket, hogy az EURES-en keresztül is toborozzanak. Ahogy arra a Blokkk.com szakportál is felhívta a figyelmet, 420 eladót kerestek ezen a csatornán júniusban, hirdet itt a Tesco, a Lidl, az OBI, a Mecsek Zrt., a Kisalföld Füszért, mellettük jó néhány dohánybolt, húsbolt, virágbolt, ruházati bolt. Kérdés persze, hogy az alacsony magyar fizetések mekkora vonzerőt gyakorolnak az uniós országok

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint nem tolonganak: a hazai munkáltatók tavaly 11 ezer olyan külföldi munkavállalót jelentettek be, 90 százalékban uniós állampolgárt, akik engedély nélkül dolgozhatnak nálunk. Bár ez a szám 27,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest, messze alatta marad a 2005-ös és 2009-es csúcsoknak, amikor több mint 18 ezren jöttek hozzánk dolgozni.

Az EU-n kívülről sem ostromolják a magyar munkaerőpiacot: 2015 végén 7366 munkavállalási engedély volt érvényben, ez 2014-es adat fele. A korábbi években az érvényes engedélyek száma valamivel 20 ezer alatt mozgott, 2014-ben csökkent először. Inkább a szomszédos, de nem uniós országokból nőtt jelentősen a beáramlás, számos Európán kívüli ország esetében viszont csökkent. Közel duplájára nőtt például a szerb állampolgároknak kibocsátott engedélyek száma, de az ukrán és bosnyák állampolgárok száma is több mint 30 százalékkal nőtt 2014-hez képest.

Profitálnak a rokkantak

Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Ez az elmúlt évek foglalkoztatáspolitikai lépésein túl annak is köszönhető, hogy az egész országban egyre több szakmában komoly munkaerőhiány tapasztalható. „A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését tovább segítette egy idén májustól hatályos változtatás is, amely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot: ezentúl a havi
166 500 forintos kereseti korlátig akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak – hangsúlyozta Balog Lajos, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetője. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. A legnagyobb arányt Svédország (66 százalék), Luxemburg és Finnország (63-63 százalék) érte el.

Forrás: Világgazdaság