Több mint negyvenezer érintettnél elveszett a befizetett pénz Perre is kész a nemzetgazdasági tárca ellen a szakszervezet

Több mint negyvenezer érintettnél elveszett a befizetett pénz

Kérdéses, mi lesz azokkal, akik után fizették a járuléktöbbletet, de nem szerezték meg a nyugdíjkedvezményre jogosító szolgálati időt – írja a gepnarancs.hu.

Ha nem lesz békés megegyezés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség jogalkotással okozott kár címén néhány tagja nevében pert indít a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.

Pert helyezett kilátásba a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint jogalkotó ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert továbbra sincs megegyezés arról, mi történjék az egészségre fokozottan veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak után korábban fizetett többletjárulékkal, miután megszüntették a korkedvezményes nyugdíjat. A munkáltatókat 13 százalékos plusz járulékfizetési kötelezettség terhelte mindazok után, akik jogosultak lehettek az előrehozott nyugdíjra, ám a korhatár előtti nyugellátás lehetőség megszűnt. Így több mint negyvenezer érintett – többségében közlekedési dolgozó – esetében a befizetett pénz elveszett.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén ismét napirenden szerepelt ez a kérdés, ám Kiss Béla, a MASZSZ társadalombiztosítási bizottságának vezetője szerint továbbra sincs megállapodás. Az érdekvédő közölte: a kabinet képviselője az egyeztetésen azt mondta, nincs felhatalmazása, hogy erről érdemben nyilatkozzék. Kiss Béla szerint sajnálatos, hogy ebben az ügyben két éve nem sikerül megoldást találni, így marad a per.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, a VKF júniusi ülésén a kormányoldal ígéretet tett rá, hogy kialakítja az álláspontját ezzel kapcsolatban. Ez azonban máig nem történt meg, így továbbra is kérdéses, mi lesz azokkal, akik után fizették a járuléktöbbletet, de nem szerezték meg a nyugdíjkedvezményre jogosító szolgálati időt.

Akik 2015 előtt az egészségre fokozottan veszélyes munkakörben ledolgoztak legalább tíz évet, azokat két év korkedvezmény illeti meg, ami minden további öt esztendő után egy évvel nőtt. Akik viszont addig csak például kilenc évet húztak le a meghatározott szakmákban, azok semmit nem kapnak, miközben a munkáltató utánuk is fizette a plusz 13 százalékot. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a dolgozó több mint tíz esztendős szolgálati idővel rendelkezett, de nem jött össze neki a következő öt teljes év. Ezekkel a töredékidőkkel kezdeni kell valamit – hangsúlyozza Kiss Béla.

A korábbi rendszer helyett ugyanakkor más megoldást kell találni az érdekvédő szerint. Az emberi szervezetre fokozott igénybevételt jelentő munkakörökben – ilyenek lehetnek például a közlekedésben, a melegüzemekben vagy a vegyiparban, de a három műszakos munkavégzés is e körbe tartozik – a kockázatokat valamiképpen ellentételezni kell. Ez lehet munkaidő-kedvezmény, esetleg rekreációs szabadság.

Kiss Béla szerint az is megfontolandó, hogy aki az egészségi állapota miatt válik alkalmatlanná korábbi munkaköre betöltésére – egy buszsofőr vagy mozdonyvezető esetében ehhez elég lehet a különben jól kezelhető cukorbetegség is –, annak kötelezően biztosítsanak átképzési lehetőséget, illetve valamilyen más beosztást. Nincs azonban megegyezés arról sem, hogy ebben a kormány milyen szerepet vállaljon, a munkaadók pedig nem szeretnének erre egyetlen plusz fillért sem költeni.

Forrás: Gépnarancs