Több sport és közmunka, kevesebb szociális támogatás – kész a költségvetés

Jönnek a végig fizetős autópályák

Érdemi változtatás nélkül fogadta el a jövő évi költségvetést a parlament, holott a benyújtáshoz képest sokminden megváltozott. Nemcsak az derült ki, hogy teljesen új lesz a fizetős autópálya-rendszer, de az is, hogy bizonytalanná vált az inflációs előrejelzés, és a növekedéssel is lehetnek gondok.

 .

 .

Zökkenők nélkül ment át az Országgyűlésen a jövő évi költségvetés tervezete, a kormányzatnak még nagyobb engedményeket se kellett tennie azért, hogy a parlamenti frakciók megszavazzák a büdzsétervet. A benyújtott verzióhoz képest a számokban nincs érdemi változás – összesen pár száz milliárd forintot mozgattak meg a képviselők, azt is a kormánnyal egyeztetve. A legnagyobb átrendezést a közfelháborodásra visszavont adóemelések okozták: az internetadó bevezetése, illetve a cafeteria terhének megemelése a végül elfogadott verzióhoz képest 50 milliárd forinttal nagyobb bevételt hozott volna. Más kérdés: a 17 ezer milliárd forintot meghaladó kiadási főösszeghez képest érdemi változást ez se jelent – a kiesés a hiányt lökte volna 900 milliárd forint fölé, de végül ezt a tartalékok csökkentésével, és pár kiadás előrehozásával sikerült elkerülni.


Néhány intézkedés hatását azonban nem iskerült átvezetni a számokon. Így például a költségvetéssel együtt sikerül megszavazni a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét jelentő tagdíjfizetési szabályt is (igaz, a korábbi elképzelésekhez képest némi mentsvárat ad, hogy ha márciusig sikerül mindenkit rávenni a fizetésre, akkor megúszható a felszámolás) – ám az emiatt várható transzfereket és bevételeket nem írták bele a büdzsébe. Ugyanígy kétségesek az útdíjbevételek: a számokból elvben a teherautós díjak 10 százalékos emelése és változatlan matrica-ár és rendszer következne, valójában azonban az e-útdíjat 5 százalékkal növelték csak, miközben fizetőssé tették az eddig ingyenes elkerülő szakaszokat, és bevezették a megyei matricákat. Ennek a módosításnak a hatása azonban nem látszik a most elfogadott számokon (bár kérdés, hogy az intézkedés többletbevételt vagy kiesést hoz-e: hiszen sokkal többen kell hogy fizessenek sokkal kevesebbet).
 
 Klikk a képre!
 

A költségvetés a változatlanság miatt azonban alapvetően a kormányzati szándékokat tükrözi, és ez alapján nem sokminden változik az idei évhez képest. A bürokráciacsökkentés egyelőre nem látszik a költségvetési intézményeknél foglalkozatottak létszámán (kismértékű a bővülés összeségében), miközben jelentősen nő a közmunkások száma is: a kormány az idén elkülönítettnél 87 milliárd forinttal többet költ erre a célra, miközben jelentősen csökkenti a szociális kiadások keretét. Ehhez új rendszert is bevezetnek: az önkormányzatoktól elveszik a támogatások egy részét, és ezt a központi költségvetéshez helyezik át. A szociális keret azonban összeségében csökken: az idén 933 milliárd forintot különítettek el erre a célra, míg jövőre 900 milliárd forint jut. Kevesebb jut családi pótlékra, gyes-re is – összeségében közel 20 milliárd forinttal az ideihez képest. A legnagyobb megtakarítást azonban a korhatár előtti nyugdíjasoknál éri el a kormány: a rendszer szigorításával csak jövőre több, mint 30 milliárdot spórol az ideihez képest.

A jövő év nyertese a sport lesz, a terület soha nem látott támogatást kap, ami 25 százalékkal nagyobb az ideinél is. A 122 milliárdos összesített keret jelentős részét persze továbbra is a fejlesztések teszik ki, a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukcióját is magába foglaló, a tervek szerint 2017 végén befejeződő Nemzeti Olimpiai Központ fejlesztése jövőre igazán beinul: az idei alig 20 milliárdos keret több mint a kétszeresére emelkedik.