Több változás is történt az adókedvezmények területén

 Már nem elég a gyermek születési adatait beírni a családi adókedvezmény érvényesítéséhez

Több fontos változás is életbe lépett 2017-ben, amelyekre a családi adókedvezmény érvényesítése kapcsán figyelni kell, ha gördülékenyen, januártól kezdve minden egyes hónapban igénybe szeretné venni a munkavállaló szülő.

Még januárban érdemes azoknak a munkavállalóknak leadniuk a családi adókedvezményt igénylő papírokat, akiknek jár, mert aki késve adja le, az már csak az éves adóbevallásban kérheti a jóváírást – mondta az Esti Újságnak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.

Az idei változások közül az egyik legfontosabb, hogy már nem elég a gyermek születési adatait beírni a családi adókedvezmény érvényesítéséhez, 2017. januártól már csak az után a gyermek után lehet igénybe venni a kedvezményt, akinek van adóazonosító jele. Ezt mostanáig már mindenki megkapta, aki esetleg még nem, soron kívül igényelheti és nyolc napon belül a hatóság megküldi a gyermek technikai adóazonosító jelét.

Az újszülöttek adóazonosító jelét is postázzák a születéstől számított hat héten belül. Akinek esetleg még sincs, utólag, az éves adóbevallás elkészítésekor is érvényesítheti majd. A gyermek adóazonosító jele nemcsak a családi adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, de az adóbevallásban is szerepeltetni kell a kedvezményezetteket.

Az egygyerekesek és a háromgyerekesek adókedvezménye nem változik az idén. Azok, akik egy gyermeket nevelnek, 2017-ben is legfeljebb havi 10 ezer forintot tudnak leírni az adójukból, akik három gyermek tartanak el, azok gyermekenként havonta maximum 33 ezer forintot. A kétgyermekes családok esetében viszont emelkedett az adóból leírható összeg, az idén havi 12 500 forint helyett 15 000 lett. Összesen havi 5000 forinttal nőtt az adókedvezmény összege. Tehát 2 millió 400 ezer forint éves jövedelemig már igénybe vehető a teljes adókedvezmény, a havi 30 ezer forint. Akik pedig ennél többet keresnek, azoknak csak az e fölötti részre kell megfizetniük a 15 százalékos jövedelemadót.

Akik minimálbért keresnek, azok nem tudják kimeríteni a teljes adókedvezményt, de itt lehetőség van arra, hogy a szülők megosszák egymás között – magyarázta el az adószakértő. Hogyha kevesebb az adó, mint az érvényesíthető adókedvezmény –  például egy kétgyerekes család esetében nem éri el az évi 360 ezer forintot –, akkor a különbséget a járulékokból is érvényesíteni lehet. Először a nyugdíjbiztosításból vonják le a kedvezményt, majd, ha még mindig van érvényesíthető összeg, az egészségbiztosítási járulékból is le lehet vonni, anélkül, hogy ezáltal az adóalany nyugdíjalapja vagy a táppénzalapja sérülne. Fontos és kedvező változás az is, hogy az idén már beleszámít a kedvezményezettek közé az egyetemista gyermek is. Tavaly még nem minősült eltartottnak, csak az, aki után járt a családi pótlék. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az adókedvezményt nem lehet érvényesíteni a nagykorú, egyetemista gyermek után, de számít, hogy egy, kettő, három vagy több gyermek után veszi-e igénybe valaki az adókedvezményt. Ha egy családnak két gyermeke van, és abból az egyik egyetemre járó nagykorú, akkor csak a kiskorú gyermek után jár a családi adókedvezmény, viszont a kétgyerekeseknek járó összeg arányos része, tehát 15 ezer forint.

Az elvált szülők közül általában az érvényesítheti a családi adókedvezményt, aki a családi pótlékot is kapja. Ha a gyermeket egyedül nevelő szülő nem tudja teljes mértékben igénybe venni a neki járó adókedvezményt, akkor megoszthatja, de nem a volt házastárssal, hanem azzal, akivel egy háztarásban él, akivel közösen nevelik a gyermeket. Ha például az édesanya gondozza a gyermekeket és van élettársa, vele megoszthatja a családi adókedvezményt, hiszen a gyermek eltartásában ők vesznek részt egy közös háztartásban. Ez nem érvényes azokra, akik egyedülállóknak járó családi pótlékot vesznek fel.

Hogyha válás után az apa és az anya felváltva gondozza a gyermeket, megosztva mindketten igénybe vehetik a családi adókedvezményt. Ha 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra, ez érvényes a családi adókedvezményre is.

A kormány anyagilag is segíteni akarja a közös életüket megkezdő fiatalokat, ezért a fiatal házasokat két évig igénybe vehető adókedvezménnyel támogatja, ami összesen 120 ezer forint megtakarítást jelent.

Forrás: Esti Újság