Torlódnak a bérek a munkahelyeken

 Megoldhatatlan feladat előtt vállalkozók

Egyeztetnek ma a közszféra szakszervezeti tömörülései és a kormány képviselői a bérhelyzetről. Eddig a kormány nem sok hajlandóságot mutatott a közszférában a bérek emelésére. A kötelező béremelések okozta bértorlódás egyes ágazatokban szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a vállalkozókat – írja a Népszava.

 Nagyjából egyetlen dologban értenek egyet a kormányzat, a munkavállalók és munkaadók képviselői: vége az olcsó munkaerő csáberejének Magyarországon is. Ma már sikerült a visegrádi 4-ek között is a bérlista legaljára leküzdenie magát hazánknak. Az átlagbérekben a lemaradás eléri a 30 százalékot. Néhány éve még Szlovákiából jártak át tömegével dolgozni például az esztergomi Suzuki gyárba, hamarosan azonban hazánkból indulhat roham a nyitrai Jaguár-összeszerelőbe, ahol 1225 eurótól (árfolyamtól függően 370-380 ezer forinttól) indulnak a fizetések.

A kormány éveken át az alacsony magyar bérekkel csalogatta a befektetőket, akiknél viszont a több tucat szempont között csupán egy volt a bér, de talán fontosabb az adott ország adórendszere és kiszámítható gazdaságpolitikája.

A szakemberek és az ellenzék hiába követelte a versenyképesebb béreket, a kormánynak majd’ 7 év kellett a felismeréshez, hogy nem halogathatja tovább az irányváltást. Ennek eredménye lett a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos, drasztikus emelése. Igaz, most sem vették figyelembe a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét, ajánlásait, így az égető és elengedhetetlen kötelező béremelés hatása is felemásra sikeredett. Talán csak a hivatalos propaganda elégedett maradéktalanul a kialakult helyzettel.

Kötelező elbocsátás

A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is, a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását – mondta Dömötör Csaba, a propaganda minisztérium parlamenti államtitkára keddi tájékoztatóján. Ez utóbbi megállapítással egyetértett Antalffy Gábor is, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) elnöke. Igaz, árnyaltabb képet rajzolt az államtitkárnál.

Az általunk képviselt 50-60 ezer kis és közepes vállalkozás (kkv) számára nem a bértorlódás a fő gond, hanem a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kigazdálkodása – nyilatkozta a KISOSZ elnök a Népszavának. A béremelés költségeit elsősorban a forgalom növekedéséből kellene kitermelni, ám a fogyasztás mindössze 3-4 százalékkal bővül az előrejelzések szerint. Márpedig ebben a szegmensben az alkalmazottak zöme garantált bérminimumot kapott eddig is, mivel a boltokban, illetve a vendéglőkben is főleg szakképesítést igénylő munkakörök vannak.

Van olyan családi vállalkozás – és persze ez csak egy kiragadott példa -, ahol a tulajdonos házaspárra is vonatkozik a garantált bérminimum 25 százalékos emelése. Eddig négy alkalmazottal vitték a boltot, A kötelező béremelés után azt latolgatják, melyik munkatársuktól váljanak meg, hogy kitermelhessék a saját és a három megmaradó alkalmazott bérét.

A béremelés és a bérmegállapodás jó dolog, de gazdasági háttér is szükséges lett volna hozzá – vélte Antalffy Gábor. A feldolgozó iparban, a járműgyártásban, a bedolgozóknál előteremthető a fedezet, ráadásul a multiknak jelentős segítség a társasági adó 10 százalékos csökkentése. A hazai kkv-k esetében viszont ez az adócsökkentés mindössze 1 százalékos teherkönnyítést jelent. A szociális hozzájárulás 5 százalékos visszavágása pedig nincs arányban a 25 százalékos béremelés jelentette bérköltség növekedéssel. A bérmegállapodás peremfeltételeit nem dolgozták ki kellő körültekintéssel. Ahol a bérköltség legalább 50 százaléka a minimálbérből, illetve a garantált bérminimumból áll össze, differenciáltan kellett volna a járulékot csökkenteni, azaz ezeknél a kkv-knál a szociális hozzájárulást nagyobb mértékben kellett volna mérsékelni – vélte Antalffy Gábor.

A szakemberhiány miatt, mintha a kormány sem bánná különösebben, ha a kkv-knál csökken a létszám a kényszerű elbocsátások miatt, mert azok pótolhatják a nagyobb vállalatoknál hiányzó szakembereket. A munkavállalók ma már kiszolgáltatottabbak mint korábban, mert a Brexit miatt nagyobb a bizonytalanság a szociális ellátás, a nyugdíj ügyében, nem indulnak olyan könnyen külföldre az emberek. Ráadásul feszültséget kelthet a munkavállaló és a munkáltató között, ha nem sikerül a bérigényt kielégíteni, vagy ha elküld valakit.

Gondban a közszféra

A Szakszervezeti Együttműködési Fórum (DZEF) ma ül tárgyaló asztalhoz a kormány képviselőivel az Országos Közszolgálati Tanácsban, hogy egyeztessenek a kialakult helyzetről. A kormány által küldött meghívóban azonban az szerepel, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum fedezetéről kívánnak beszélni. Ez a kormány dolga, adja meg a szükséges fedezetet a kötelező emeléshez – hangsúlyozta a Népszavának Földiák András, a SZEF elnöke.

Minimálbért, illetve garantált bérminimumot összesen 230 ezren kapnak a közszférában. A közszférában, közszolgáltatásban, a kormányzati állításokkal szemben nem 1 millióan, hanem csak 700 ezren dolgoznak. A bértorlódás mintegy 470 ezer embert érint. Egyelőre semmiféle hivatalos ígéretet nem kaptak az érdekvédelmi szervezetek a lehetséges további béremelésekről. A szociális ágazatban pótlékokkal helyettesítették a béremeléseket, ám a pótlékok adhatók és bármikor elvehetők. Az állami vállalatoknál, ha van rá fedezet, a bértábla felett is fizethetnének a cégek, de erre csak nagyon kevés esetben van lehetőségük – fűzte hozzá Földiák.

A jelenlegi bértábla alapján egy 30 év alatti, felső fokú végzettséggel rendelkező közszolga a garantált bérminimum emelése miatt, ugyan annyit kap, mint egy 8 osztályt végzett és valamilyen tanfolyamot elvégzett kollégája. A bértorlódás ilyen abszurd helyzeteket idézett elő – említette Földiák András. A bértábla alapján egyébként ennél alacsonyabb fizetés járna neki, de a törvény előírja a végzettsége miatt a garantált bérminimumot.

A bértábla megváltoztatásához törvénymódosításra lenne szükség. Jelenleg a közszféra átlagbérei 30-40 ezer forinttal maradnak el a versenyszféra szintjétől.

Kezdődik az elvándorlás

A kötelező béremelések okozta bértorlódás feloldásáért a szakszervezetek is igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányra és a munkáltatókra, változó sikerrel. Több ágazatban is sikerült két számjegyű béremelést elérni. Elsősorban természetesen azokban az iparágakban, ahol nagyon égető a szakemberhiány. Ilyen egyebek mellett a kereskedelem és a telekommunikáció. A béremelési hajlandóság persze függ az adott cég piaci helyzetétől és hatékonyságától. Így azonos ágazatokban is eltérő mértékű béremelésekről sikerült megállapodni – mondta a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ha viszont ezt az ütemet nem képes tartani a közszolgáltató szektor, akkor nagyon hamar ellátási gondok jelentkezhetnek – tette hozzá az érdekvédelmi szervezet vezetője. Erre lehet számítani egyebek mellett a közlekedésben. Az eddigi 0-5 százalékos béremelést, ha nem követi érdemi intézkedés, az emberek a lábukkal fognak szavazni. Ezeknek a dolgozóknak a pótlása sem időben, sem költségben nem egyszerű feladat. Az első fecskék pedig már kirepültek és akár eredeti szakmájuktól is megválnak a magasabb fizetésért. Tudni olyan Volán buszvezetőről, aki a magasabb fizetésért inkább elment egy preparáló céghez targonca vezetőnek. Az a fontos, hogy a családjának mennyit tud hazavinni és hogy azt nem a szakmájában keresi meg, az ma már másodlagos – jegyezte meg Kordás László. Ezért is várják a szakszervezetek, hogy a kormány végre jelentse be, milyen bérfejlesztésre nyújt fedezett az állami vállalatoknak. Erre nincs sok ideje a kormányzatnak, mert februárban utalják a januári béreket és ha nem rendezik időben a béreket, akkor jelentős elvándorlásra lehet számítani nem csak Volántól, de az amúgy is munkaerőhiánnyal küszködő MÁV-tól, a BKV-tól.

A jó hír az, hogy fideszes és szocialista irányítású települések vezetőivel is sikerült megállapodni. Kaposvárott a hulladékgazdálkodás területén két számjegyű béremelésről sikerült megállapodni és a városi tömegközlekedési dolgozók is reménykedhetnek. Szegeden is biztatóan haladnak a tárgyalások – fűzte hozzá Kordás László. A MASZSZ elnöke azonban arra is figyelmeztetett, hogy a közszolgáltató cégeknél egyre nagyobb a feszültség a munkavállalók körében. Ez a helyzet akár sztrájkokhoz is elvezethet. “Már emelgeti a gőz a fedőt, előbb-utóbb ledobhatja” – jegyezte meg Kordás.

A kormány január 20-ig ígérte a béremelések mértékének bejelentését. A MASZSZ az állami és a versenyszféra területén tevékenykedő szakszervezetek számára 15 százalékos béremelési ajánlatot javasolt. Ezt a mértéket több éven át szeretné megtartani az érdekvédő szervezetek szövetsége.

Magasabb fizetések, magasabb infláció

A béremelések miatt meginduló áremelések feljebb húzhatják az inflációt is. Az árharcban azonban a nagyok diktálhatnak, a kicsiknek sokkal korlátozottabb a mozgásterük. A bérek növekedésével a vásárlók elviselnek egy kisebb mértékű áremelkedést, de ez is régiónként is eltérhet.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. várakozása szerint idén 9 százalék körüli lehet az átlagos bérnövekedés. Az éves infláció pedig a tavalyi 0,4 százalékos helyett 2 százalékos lehet, de akár néhány tizeddel még ennél is magasabb – említette lapunknak Karsai Gábor, a GKI vezérigazgatója. A reálbér növekedés elérheti a 7 százalékot is. A hazai inflációba még beleszólhat a kőolaj ára és a nemzetközi inflációs mozgások is.

Éveken át valóban egy bérlenyomó politika érvényesült, kezdve az egykulcsos személyi jövedelemadóval (szja), az adójóváírás kivezetésével, amely az alacsony jövedelműek reálbérét és egyúttal a vásárlóerejét is csökkentette. Ide sorolható a közmunkaprogram is, amely sok esetben közmunkásokkal váltott ki magasabb bérezésű munkavállalókat. Az olcsó munkaerő stratégiáját szolgálta az oktatási rendszer is, amely betanított munkára alkalmas embereket bocsát ki. Sok egyéb gazdasági lépés is ezt a célt szolgálta. Mindemellett a forint is leértékelődött.

A kötelező béremeléseket, illetve a bértorlódás okozta többletköltségeket elsősorban az exportra termelő multik, és kevés magyar vállalat lesz képes kigazdálkodni. Hosszabb távon azonban ezek a cégek sem lesznek képesek nagyobb mértékű béremelésekre. Márpedig jövőre a minimálbér újabb 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedik. Igaz, a szociális hozzájárulás újabb 2 százalékkal csökkenhet, sőt, bizonyos feltételek teljesülése esetén 2,5 százalék is lehet a kedvezmény.

A vállalatok gépesítéssel is igyekezhetnek lefaragni a költségeiket, ám ez a foglalkoztatásra lenne negatív hatással. A kisebb cégek a brutális béremelések miatt lehúzhatják a rolót, vagy különböző trükkökre kényszerülhetnek. Ilyen lehet például, hogy papíron 4 órában foglalkoztatja a vállalkozó a dolgozót, a valóságban pedig 8 óra marad a munkaidő és a fizetés egy részét zsebbe adja. A minimálbér emelését a cégek többsége idén még elviselte, de éveken át semmiképpen sem folytatható – összegezte Karsai Gábor.

Amikor a munkáltató bedurvul..

Váratlan fordulatot vett a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt.-nél zajló bértárgyalás. A cég vezetése rövid úton kirúgta a HVDSZ 2000 szakszervezet helyi vezetőjét és további három munkavállalót. Mindannyian főállásban a szakszervezet ügyeivel foglalkoztak. Az FKF 2800 dolgozóját érintő bértárgyalások közepén tartottak, megállapodás még nincs. Így több mint gyanús a közterület-fenntartó magyarázata az elbocsátásokra. Csontos István vezérigazgató a múlt pénteki azonnali felmondást ezt azzal indokolta, hogy a kedvezőtlen feltételekkel kötött szerződéseket vizsgálta felül, és ennek keretében került sor a szakszervezetisek elbocsátására. A dolgozókhoz írott levelében az áll, hogy a cég évi 30 millió forintot “költött” a négy ember bérére, (a szakszervezet szerint csak évi 20 millió forintot), miközben ők teljes munkaidőben a szakszervezet ügyeivel foglalkoztak. A vezérigazgató ismertette azt is, hogy már korábban elkezdődött a szerződések felülvizsgálata, de most értek a végére, így a körülmények véletlen egybeeséséről van szó. Hozzátette még, hogy igaz pénzbeli támogatás nélkül, de az FKF a szakszervezetek barátja.

A HVDSZ 2000 helyi alapszervezete viszont azon túl, hogy jogtalannak ítéli, megfélemlítésnek is tartja ezt a rendkívül barátságtalan munkáltatói lépést. Akár sztrájkba is kezdenek a dolgozók, s mivel a 2800 dolgozó közül 2100 tagja a szakszervezetnek, ennek van is esélye. Mint lapunk is megírta, már hétfőn megkezdődött az aláírásgyűjtés az eltávolított dolgozók visszahelyezéséért.

„A HVDSZ 2000 szerint vezérigazgató Úrnak azokat a tanácsadói szerződéseket kellett volna alaposabban felülvizsgálnia, amelyek keretében közeli ismerősének cége törvénytelenül jutott sokmilliós megbízáshoz” – írta a szakszervezet tegnapi közleményében, utalva arra, hogy lehetnek más gondok is az FKF-nél.

A szakszervezet tételesen cáfolta a vezérigazgatónak azt az állítását, hogy a szerződések jogszerűtlenek voltak, hiszen 2011 óta számtalanszor lett volna lehetőség azok felülvizsgálatára, újratárgyalására. Ugyanakkor a támogatások felhasználásának kimutatásait rendre átadta a szakszervezet a munkáltatónak. Viszont a szakszervezettel való együttműködésben a jelenlegi vezetés nem volt partner – állapította meg az érdekvédelmi szervezet. A bértárgyalások az affér miatt úgy tűnik megszakadtak.

Nem az FKF-é az egyetlen zavaros, sztrájkfenyegetéssel terhelt ügy. Hétfőn az Aszódon működő Richard Fritz Kft.-nél is a bértárgyalások küszöbén bocsátották el a gyár több, mint 200 fős szakszervezetének elnökét. Az üzemben sztrájkhelyzet alakult ki – olvasható a szakszervezetek.hu portálon.

Forrás: Népszava