Tovább késik az egyéni nyugdíjszámla

A nyugdíjat akkor számolják ki a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, amikor az ellátást igénylik

Újabb két évvel tolná ki az egyéni nyugdíjszámla előkészítését a kormány. Az ehhez szükséges adategyeztetések határidejét módosítaná most az erőforrás-minisztérium, az indoklás szerint persze az érintettek érdekében – írja a Világgazdaság.

Helikopterrel se sikerülhet Rogán Antalnak behozni a késést, legalább időgépre lenne szüksége: a miniszterelnöki kabinetfőnök ígéretének teljesítése ugyanis megint odébb tolódhat két évvel. Rogán még a Fidesz-frakció vezetőjeként 2013 nyarán közölte, hogy az év végéig mindenkinek jóváírják az egyéni nyugdíjszámláján a magánpénztári befizetéseit. Aztán kiderült, hogy a számla nincs kész, a befizetéseket így nem tudják jóváírni sehol – annak ellenére sem, hogy 2013 végére elfogyott az a háromezermilliárd forint, amely az államosítással került a költségvetéshez. Egyéni számlából továbbra is csak annyi van kész, amennyi korábban: az ügyfélkapus bejelentkezéssel rendelkezők 2013 óta valójában azt tudják lekérdezni, mennyi járulékbefizetést regisztrált náluk az adóhivatal, ez a rendszer azonban messze van az egyéni nyugdíjszámlától.

Az egyéni nyugdíjszámla elvben azt jelentené, hogy mindenki nyomon tudja követni: milyen befizetéseket számoltak el neki a munkában töltött évei során, mennyi a neki jóváírt szolgálati idő, vagyis ki lehetne kalkulálni, hogy ha nyugdíjba vonulna, mennyit kapna. A problémát azonban az jelenti, hogy ehhez nincsenek meg az államnál az adatok: a korábbi papíralapú nyilvántartásokat nem csak digitalizálni kellene ehhez, de egyeztetni is a tartalmukat az érintettekkel. Eddig ezt a munkát mindig csak az éppen nyugdíjba vonulóknál végezték el: a nyugdíjat akkor számolják ki a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, amikor az ellátást igénylik. Az eljárás hosszadalmas, bonyolult, sokszor elveszett papírok után kell kutatni – így jóval egyszerűbb volna a számla, vagyis az, ha most elvégeznék előre a szükséges egyeztetéseket.

A feladat jelentős, és láthatóan nehezen is birkózik meg vele a nyugdíjfolyósító. A számlák létrehozásának első lépése az volt ugyanis, hogy két éve, 2014-ben elkezdték az adategyeztetéseket az 1955 és 1959 között születettekkel, hogy velük már ne az utolsó pillanatban kelljen elkezdeni számolgatni. Az egyeztetésekre – tekintettel arra, hogy a korosztály tagjai az idén kezdenek nyugdíjba menni – két év volt, és a jogszabály szerint így mentek volna tovább. Minden ötévnyi korcsoportra két évet szántak a jogalkotók, így 2030-ra már annyira fel lehetett volna tölteni az adatbázist, hogy jöhettek volna a valódi egyéni számlák is. Igaz: ez még mindig nem jelentette volna azt, hogy pontosan jóváírják a magánpénztári befizetéseket is, ennek pontos képlete, technikája ugyanis még nincs leírva.

Most azonban úgy néz ki, a távoli határidő is tovább tolódhat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis kezdeményezte a kormánynál a határidő megváltoztatását: az 1955–59-es korosztály adategyeztetését e szerint az idén december helyett elegendő volna 2018 végéig elvégezni. A javaslat indoklása szerint a hatékonyabb jogalkalmazás és az ügyfélbarát ügyintézés miatt van szükség a nyugdíjtörvény módosítására. A kormányzati egyeztetésen lévő javaslatban egyébként azt is előírnák, hogy az adategyeztetés kétéves határidejének letelte után újabb egyeztetést is meg kell próbálni az érintettekkel. Ez arra utal, hogy a korábban gondoltnál nehezebben találta meg az alanyokat a nyugdíjfolyósító, ami magyarázhatja a késést is.

Maguktól emelnek

A nyugdíjfolyósító automatikusan, kérelem nélkül emelné meg azok járandóságát, akik nyugdíjas éveik alatt is dolgoznak – ezt a kedvező változást is tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériumának tervezete. Eddig az emelést csak akkor kapták meg a nyugdíj mellett is járulékot fizetők, ha ezt ők maguk kérték, most viszont, akár visszamenőlegesen is, a nyugdíjfolyósító hivatalból emelné meg a járandóságot.

Forrás: Világgazdaság