Továbbra is Moszkvához húz a Fidesz

Sem gazdasági, sem ellátásbiztonsági, sem egyéb okok nem indokolják azt, hogy a Fidesz sürgős beruházásként kezelje a Déli Áramlat elnevezésű orosz gázvezeték magyar szakaszának a lefektetését – állítják szakértők. A csővezeték felgyorsított megépítésével Orbán Viktor nem csak az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg tudatosan, hanem a saját „korábbi önmagával” is szembe megy.

 .

 .

 .

Semmilyen körülmény sem indokolja, hogy a magyar kormány sürgős beruházásként kezelje az orosz Déli Áramlat elnevezésű nemzetközi földgázvezeték hazai szakaszának a megépítését. A vezeték bulgáriai részének az építése ugyanis csúszik, anélkül pedig nem helyezhető üzembe a gázszállító rendszer. Gazdasági okok sem szólnak az építési munkálatok felgyorsítása mellett, hacsak az Orbán-kabinet nem kötött valamilyen titkos háttéralkut Moszkvával amiben ennek az építkezésnek a gyorsított megvalósítása is szerepel – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy véli: bár egyes híresztelések szerint összefüggés lehet lehet a paksi atomerőmű bővítése, az orosz gáz magyarországi bér-betárolása, az ukrán gázszállítások leállítása és a Déli Áramlat kivitelezési munkálatainak a felpörgetése között, minderről azonban eddig nem kerültek nyilvánosságra bizonyítékok. Az ellátásbiztonságot ugyanakkor már csak azért sem fokozza a csővezeték erőltetett ütemű kiépítése, mivel az új földgázszállító hálózat csak akkor működhet majd, ha azt az Európai Unió (EU) is engedélyezi. Erre pedig vélhetően legalább az ukrán-orosz konfliktus rendezéséig – vagyis akár évekig – várni kell majd.

Ismeretes: a brüsszeli Európai Bizottság magyarázatot kér, mert Magyarország a napokban olyan törvényt fogadott el, amely segítheti az orosz Gazprom által megépíteni tervezett Déli Áramlat mihamarabbi létrejöttét, miközben az EU azt szeretné, ha projektben résztvevő uniós tagországok befagyasztanák a tervről folyó tárgyalásokat Moszkvával.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a múlt héten tudatta: az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgázvezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni.

A szóvivő ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési hozzájárulást az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázása érdekében Brüsszel közvetlen kapcsolatban marad Budapesttel.

A szóvivő szavaiból egyértelműen kiderült, hogy bár a magyar parlament által elfogadott módosító javaslat nem nevesíti a Déli Áramlatot, az Európai Bizottság egyértelműen úgy értelmezi, hogy az annak megépítését hivatott szavatolni. Itkonen arra is kitért, hogy az építési engedélyt rendszerint azt követően adják meg, hogy lefoglalták a vezeték szállítási kapacitásait. Ezzel kapcsolatban világossá tette: az építési engedély semmilyen módon nem lehet hatással, nem jelenthet kötelezettséget a majdani közbeszerzési eljárásra és a vezeték üzemeltetésének a módjára.

Az Európai Bizottság a mostani törvénymódosítást megelőzve már korábban közölte, hogy a Déli Áramlatról Oroszország és az érintett országok között kötött kormányközi megállapodások nincsenek összhangban az uniós joggal, amely azt írja elő, hogy versenyjogi okokból nem lehet ugyanazon a társaságé a vezeték, és a benne szállított földgáz. Bulgária ellen a Déli Áramlattal kapcsolatos közbeszerzési problémák miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, ami miatt Szófia fel is függesztette a vezeték építésének az előkészítését.

Az Országgyűlés elé beterjesztett és már el is fogadott törvénymódosító javaslat lényegében azt teszi lehetővé, hogy olyan cég is kaphasson engedélyt földgázvezeték építésére, amely nem rendelkezik gázszállítási engedéllyel. Ilyen felhatalmazása jelenleg az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek van. A Magyar Gáz Tranzit Zrt-nek viszont nincs, így ez utóbbi társaság ezen engedély nélkül létesítette a magyar-szlovák összekötő vezetéket. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal döntése értelmében ezért a társaságnak meg kell szereznie az engedélyt, még a magyar-szlovák vezeték üzemeletetésének a beindítása előtt.

A törvénymódosítás azonban annak a tervnek is zöld utat enged, hogy a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát az arra létrehozott, magyar-orosz tulajdonú projekttársaság – akár az EU-s egyeztetést is kikerülve – fektesse le. Ennek a cégnek szintén nincs szállítói, illetve rendszer-üzemeltetői engedélye.

A mostani törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az EU-s versenyjogot, emiatt az Unió szinte biztosan kifogásokat fog emelni, és vizsgálatot indít Magyarország ellen. Különösen akkor várható ez, ha az Orbán-kormány a tőle megszokott módon nem átlátható versenytárgyaláson, hanem saját protekcionista gyakorlatának megfelelően választja majd ki a vezetéket megépítő céget. Emellett az uniós versenyjogot figyelmen kívül hagyó engedményeket tesz az üzemtetetési jogok terén az oroszoknak – jegyezte meg Hegedűs Miklós.

Elemzők szerint, amíg az EU főként versenyjog és a belső szabályozás megsértése okán aggódik a Déli Áramlat megépítése miatt, addig az Amerikai Egyesült Államok az orosz gazdasági befolyás erősödése miatt ellenzi a vezeték létesítését. A cső ugyanis ismét Moszkva kezébe adná a térség energia ellátásnak a kulcsát és fékezné a beszerzési források gyors ütemű kiszélesítését, amely az Unióban az elmúlt években már gőzerővel megkezdődött.

Hegedűs Miklós hazánk orosz energiafüggősége növekedésének a veszélyét megerősítve elmondta: abban az esetben, ha elkészül a Déli Áramlat, Magyarországnak nem lesz érdeke újabb, Moszkvától független gázbeszerzési rendszereket kiépíteni. Az újabb vezetékek ugyanis csökkentenék, vagy lehetetlenné tennék az „orosz csőbe” fektetett hatalmas összeg megtérülésének az esélyét és az alternatív gázszállítási lehetőségek mérsékelnék a Déli Áramlaton szállított gázért beszedhető tranzit díjakat. Így többé nem lenne égető szükségünk a cseppfolyósított gáz szállítására alkalmas észak-déli európai gázfolyosó hazai szakaszainak a kialakítására. Ami ismét tartósítaná az orosz gázpiaci érdekek érvényesülését Magyarországon.

Hazánk renitens magatartása miatt az EU részéről újabb kötelezettségszegési eljárások megindítása várható – vélik szakemberek. Akik szerint az Unió akár a közösségi támogatások folyósításának a befagyasztásáig is elmehet. Míg az Amerikai Egyesült Államok akár nyílt, vagy burkolt kereskedelmi, illetve politikai szankciókat alkalmazhat hazánk ellen, ha az Orbán-kormány a gazdasági, politikai és katonai szövetségi kötelezettségeit megszegve a magyar miniszterelnök továbbra is orosz kormányfő, Vlagyimir Putyin “pincsijeként” viselkedik.

 

 Orbán önmagának is ellentmond
A magyar kormányfő nem csak az általa vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg látványosan és rendszeresen, hanem a saját „korábbi önmagával” is szembe megy – állítja Szél Bernadett. Az LMP társelnöke úgy véli: Orbán paksi atomerőmű bővítéséhez hasonlóan a Déli Áramlat építése esetében is mást mond és mást tesz.Ezt alátámasztani látszik, hogy Orbán a 2010-ben – különösen amikor Magyarország töltötte be az Unió soros elnöki tisztét -, következetesen és kitartóan kiállt a közös uniós energiapolitika kidolgozása, elfogadása és végrehajtása mellett. Hangsúlyozva, hogy a tagországok összefogása az energiagazdálkodás terén is elengedhetetlen. Mondván: a tagállamok külön-külön alkudozása az orosz féllel célszerűtlen, eredménytelen, és tárgyalási pozíciót romboló mivolta miatt megengedhetetlen. Ehhez képest a Fidesz-kormány most a korábban képviselt álláspontja ellenkezőjét teszi – állítják hozzáértők –, miután a saját maga által javasoltak ellenkezőjét megvalósítva és a vállalt szövetségi kötelmeit semmibe véve csak a saját érdekeit szem előtt tartva „dörgölődzik” az oroszokhoz.Orbán Viktor ugyanakkor önmagát is megtagadja – vélik szakértők. A kormányfő Déli Áramlattal kapcsolatban korábban többször határozottan kijelentette, hogy ellenzi az „orosz csővezeték” hazai szakaszának a megépítését. 2009 júniusában az egyik napilapnak adott nyilatkozatában pedig egyenesen azt követelte, hogy az akkori szocialista kormány állítsa le a vezeték kiépítésére szolgáló magyar-orosz projektcég megalapítását. A Fidesz vezető politikusa akkor azt hangoztatta: “kár belevágnia a baloldali kormányzatnak a cégalapításba”, mert a kormánya hatalomra kerülése esetén felszámolják a társaságot. Az Orbán-kabinet megalakítása után azonban olyannyira megváltozott a miniszterelnök hozzáállása, hogy a második Fidesz-kormányzat 2012-ben kiemelt beruházássá minősítette a magyarországi Déli Áramlat szakasz megépítését, amelyre az orosz Gazprommal közös projektcéget is alapított az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. bevonásával.Eközben a kormánypárt által korábban támogatott, az Európai Unió által is pártolt Nabucco elnevezésű nemzetközi csővezeték- projekt lassú elhalásában – amely ugyancsak a Kaszpi-tenger térségéből szállított volna gázt Magyarországra -, viszont aktívan közreműködött az Orbán-kormányzat. A miniszterelnök minden részvevőt megelőzve még 2011 április 23-án azt is bejelentette, hogy a vezetéképítésben magyar részről résztvevő Mol olajtársaság kivonul a Nabucco gázvezeték-beruházásból. A nyilatkozat akkor még a Mol vezetőit is meglepte.

 

 Már a tervezőasztalon drágul az építkezés
Az olaszok kiszállhatnak az orosz csővezeték építéséből Az olasz Eni olajvállalat ki akar vonulni a Déli Áramlatból, csak a megfelelő alkalomra vár. Ezt most megerősítette Claudio Descalzi, a cég vezérigazgatója, amikor kijelentette: csak akkor foglalkozunk tovább ezzel a projekttel, ha a tőlünk várt beruházás összege nem fogja meghaladni a 600 millió eurót – jelentette a naturalgaseurope.com.Az építkezés fő befektetője a South Stream AG, amelyben fele-fele arányban részesedett a Gazprom és az Eni, amely azonban 15-15 százalékot átengedett a német Wintershallnak és a francia EdF-nek.A projekt költsége a 2010-ben becsült 5 milliárd euróról a múlt év végére több mint 10 milliárd, egyesek szerint pedig 16,5 milliárd euróra emelkedett. Az Eni azonban sosem lenne képes a rájutó 2,4 milliárd eurót elkölteni a vezetékre, mert ez túl kockázatos lenne pénzügyi egyensúlya szempontjából – mondta Descalzi.A Déli Áramlat tenger-alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, emellett osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását: évi 63 milliárd köbmétert földgázt szállítanak majd a csövön keresztül Európába. Magyarországra tervek szerint már 2015 végétől érkezhet a gáz a vezetéken. A hazai szakaszon a tervezési és felmérési munkálatok, valamint a környezetvédelmi vizsgálatok zajlanak.
 

 

 A “függőknek” többe kerül az gáz
Jelentősen többe kerül a földgáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól, hanem kifejezetten az orosz importtól való függésnek köszönhető – írja Defacto blogot idézve a hvg.hu.Ésszerűnek tűnik, hogy ha olcsóbb földgázt szeretnénk, akkor a legnagyobb szállítónkkal, Oroszországgal kell barátságban lennünk, és velük kell minél jobb üzleteket kötnünk. Ám nem biztos, hogy jó ötlet a földgáz importon belül nagyon kiszolgáltatni magunkat az oroszoknak.A blog végigveszi, hogy a különböző uniós országokban mekkora az orosz gáz aránya az éves fogyasztásban, és milyen áron szállítanak az oroszok a különböző államoknak. 2013-ban azokban az országokban került sokba a földgáz, ahol nagy volt a fogyasztásban az orosz import aránya. Belgium például nem vett gázt az oroszoktól, és ők 401 dollárt fizettek ezer köbméterért. Viszont Lettországban az orosz gáz aránya 100 százalék volt, és ők 531 dollárt – vagyis 32 százalékkal többet – fizettek. Magyarország nagyjából középen van: gázfogyasztásunk 65 százaléka származott Oroszországból, és 440 dollárt fizettünk ezer köbméter gázért.Ennek az összefüggésnek két magyarázata is lehet. Az egyik az, hogy a sok orosz földgázt használó országok kevéssé férnek hozzá más gázforrásokhoz, így az orosz fél visszaélhet erőfölényével, és magasabb árat szabhat. Azonban az is lehet, hogy nem az orosz gáznak való kitettség számít, hanem általában az importnak való kitettség, így pedig az importfüggőség miatt magasabb az ár.A blog szerzői viszont azt találták, hogy nem önmagában az importfüggőség, hanem az Oroszországtól való importfüggőség vezet magasabb árakhoz. Magyarországon valószínűleg nem az orosz kapcsolat szorosabbra fűzésétől lehetne olcsóbb a gáz, hanem attól, ha több vezetéken férnénk hozzá az orosszal versenyző gázhoz. Ebben nem a látványos, kontinensen átívelő vezetékek segíthetnek (különösen nem a Déli Áramlat, mely szintén orosz gázt hozna), hanem a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükség, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az olcsó nyugat-európai gáz. Már a más forrásokhoz való hozzáférés lehetősége is elég lehet ahhoz, hogy az oroszok kénytelenek legyenek árat csökkenteni.