Ugyanezt a béremelést a szakszervezeti szövetség egy három éves távlatban szerette volna elérni

 A bérharc folytatódik

Nagyarányú minimálbér-emelésről született megállapodás a kormány és az érdekvédelmi szervezetek között, így 2017-ben a minimálbért keresők nettó 11 ezer forinttal többet vihetnek haza. Ugyanakkor többen, például az ellenzéki pártok és a munkáltatókat képviselő szervezetek is attól tartanak, hogy egy ilyen mértékű béremelés tömeges elbocsájtásokhoz és áremelkedésekhez is vezethet.

Nem úgy, mint Hollik István KDNP-s képviselő, aki láthatóan nem az aggódók táborát erősíti, ő az ATV A nap híre című műsorában a Parlamentből nyilatkozva arról beszélt, a béremelés politikáját éppen az időszakosan és egyes ágazatokban fellépő munkaerőhiány miatt kezdték el. Hollik szerint a kormány politikájának sikerességéét mutatja, hogy ma már mintegy 680 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, mint hat évvel ezelőtt, ráadásul ennek a 680 ezer embernek a kétharmada a versenyszférában tudott elhelyezkedni. Hollik szerint a vállalatok eleve rá voltak kényszerülve a béremelésre, hiszen egyre nehezebben tudják megtartani a jó és értékes munkaerőt.

A KDNP-s képviselő szerint a szociális partnerekkel folytatott tárgyalásokon mindenki elment a falig: a munkáltatók a 15 százalékos béremelésért cserébe a szociális hozzájárulási adó legalább 5 százalékos csökkentését kérték a kormánytól, amely ezen felül azt is vállalta, hogy egyszámjegyűvé teszi a társasági nyereségadót. Ez utóbbi kapcsán Hollik elmondta, a 9 százalékra csökkentett nyereségadó a kkv szektorra és a multikra egyaránt vonatkozik. Az ellenzék egyébként már az első Orbán-kormány idején is azzal riogatott, hogy több százezer embert küldenek el a munkahelyükről a minimálbér megduplázása miatt, de ahogy ez a félelmük akkor sem igazolódott be, úgy ettől a kockázattól most sem kell tartanunk – vélekedett a KDNP-s honatya.

A béremelésről született döntést alapvetően a Magyar Szakszervezeti Szövetség is üdvözli, amelynek elnöke ugyanakkor A nap hírében azt is elmondta, ugyanezt a béremelést a szakszervezeti szövetség egy három éves távlatban szerette volna elérni. A Szakszervezeti Szövetség tavaly tette le azt a programot a kormány asztalára, amelynek pont az lett volna a lényege, hogy ugyanezt a célt 2018-ra, egy elhúzottabb ütemben, sokkal kisebb munkaerőpiaci feszültséggel és a kis- és közepes vállalkozások számára sokkal kisebb teher mellett valósítsák meg – magyarázta Kordás László.

A szakszervezeti vezető szerint az így megvalósított béremelés miatt bekövetkező többletfogyasztás a kkv-szektornál jelent volna meg többletkeresletként, ami természetesen növelte volna az állam bevételeit is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a jövedelmeket a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tételével kellene növelni, ehelyett a munkáltatók kapnak járulék, illetve társasági adócsökkentést.

– A bérharc tehát folytatódik, csak most már nem az országos érdekegyeztetés keretein belül, hanem a munkahelyeken – fogalmazott Kordás, aki szerint a béremelés miatt a legkitettebb helyzetben azok a munkavállalók vannak, akik nem rendelkeznek szakszervezet által védett kollektív szerződéssel.

Szél Bernadett is a munkaerőpiaci vitanapról jelentkezett: az LMP társelnöke úgy látja, a kormány ezzel a döntéssel újabb terheket ró a kkv-kra, miközben a járulékcsökkentéssel a multikat kompenzálja az általuk biztosított bérnövekedés miatt. Szél Bernadett szerint a minimálbér adómentessé tétele és a munkavállalói járulék csökkentése lett volna az a megoldás, amely a létminimum felé emelte volna a minimálbért és nem jelentett volna terhet a kis- és közepes vállalkozások számára. Az LMP társelnöke szerint a kormány csupán hozta a kötelezőt, annyit tett, amennyit muszáj volt, a minimálbért megemelte, de a minimálbér felett keresők jövedelme egy fillérrel nem lesz több 2017-ben.

Angyal József adószakértő pedig a műsorban azt fejtegette, szerinte a munkáltatói járulékcsökkentés éppen a béremeléstől von el forrásokat, költségvetési szempontból viszont egy egységes, 15 százalékos járulékcsökkentés is megvalósítható lett volna. Ha pedig törvényben írták volna elő, hogy ezt a 15 százalékos járulékcsökkentést béremelésre kell fordítani, akkor nem csak a minimálbér, hanem az összes bér emelkedett volna – vélekedett a szakértő. Azzal kapcsolatban, hogy mindezt miből lehetne fedezni, Angyal azt mondta, ma is létezik egy 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezmény, amivel az állam sok esetben például a tartósan állást keresőket, vagy a szakképzetlen munkaerőt támogatja, vagyis nem feltétlenül azokat, akikre a munkáltatónak valóban szüksége lenne. Nem kevés forrást jelentene továbbá, ha a rendszerből a jelenleg létező 15 féle járulékkedvezményt, köztük a családi járulékkedvezményt is kiiktatnánk – mondta. Angyal arra is rámutatott, hogy a 19-ről 9 százalékra csökkentett társasági adó az 500 milliós árbevétel feletti nagy cégekre vonatkozik, ahol többnyire nem minimálbérért foglalkoztatnak, és az a kormány, amely néhány éve még arról beszélt, hogy a multik talicskával tolják ki a pénzt az országból, Angyal szerint most egy újabb talicskával ajándékozta meg ezeket a cégeket.

Forrás: ATV