Újabb csapás a két tannyelvű középiskolákra

A kormány jelentősen szűkíti azon diákok körét, akik a felsőoktatásba már nyelvvizsgával érkezhetnének, ami egyébként 2020-tól eleve kötelező lesz.

Balog Zoltán humánminiszter szerint azért jó, hogy csúcsminisztériumához számos terület tartozik, mert így könnyebb megteremteni a területek közti együttműködést. Ez az elmélet most megdőlni látszik.

Ezúttal sem egyeztettek a szakmai szervezetekkel
Ezúttal sem egyeztettek a szakmai szervezetekkel
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Míg az erőforrás tárca egyik államtitkárságán – a felsőoktatásin – bemeneti követelményként akarják előírni a nyelvvizsgát a felsőoktatásba lépéskor, addig a másikon – a közoktatásin – ellehetetlenítik azokat az iskolákat, amelyek leghatékonyabban juttatják középfokú nyelvvizsgához tanulóikat. Szakértők szerint a két terület vagy nem kommunikál egymással, vagy éppen az a cél, hogy szűnjön meg ez az iskolatípus, és csak az a diák jusson érettségi mellé nyelvvizsgához, akinek a szülei ki tudják fizetni a külön nyelvtanárt. Így viszont csak az elit családok gyerekei juthatnak majd be a felsőoktatásba.

 

Október végén jelent meg ugyanis a Magyar Közlönyben egy miniszteri rendelet, amely komoly csapást mér a két tanítási nyelvű oktatást nyújtó iskolákra. Ezek azok az intézmények, amelyek valódi esélyt teremtettek azoknak a gyerekeknek is, akiknek a szülei nem tudtak külön nyelvtanárt fizetni. Sikeres formáról van szó, ahogy azt lapunknak Szüdi János oktatási jogász elmondta, a két tanítási nyelvű középiskolák belépésével egy korosztály közel fele szerez az érettségi mellé nyelvvizsgát. Korábban ez az arány tíz százalék volt.

Az, hogy Orbán Viktor úgymond kilövési engedélyt adott a két tannyelvű képzésre, már a 2011-es köznevelési törvényből is kiolvasható. E jogszabályban az áll: csak azok az intézmények működhetnek a jövőben, amelyek a 2016-2017-es tanév végéig teljesítik a „külön jogszabályban meghatározott feltételeket”. A külön jogszabály a most megjelent miniszteri rendelet, amely például azt tartalmazza, hogy „a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább nyolcvan százaléka” maradjon az adott intézményben érettségikor is. Ezt a követelményt 2017 őszéig teljesíteni kell, vagyis olyan évfolyamokra is vonatkozik, amelyek már megkezdték tanulmányaikat.

– Igazságtalan olyan követelményt állítani, amelyet nem felmenő rendszerben vezetnek be, márpedig most ez történt – mondta lapunknak az egyik érintett iskola igazgatója, akitől megkérdeztük, miért morzsolódhatnak le a diákok a belépés és az érettségi között.

– Számos oka lehet ennek: elköltözik a család, vagy az egyik szülő állást kap külföldön és a család is vele tart. Emellett van egy szakmai ok is. A két tanítási nyelvű képzés egy nyelvi előkészítő évfolyammal kezdődik, ekkor csak az adott nyelvet tanulják a diákok. Ennek az évnek a végén van egy vizsga, amikor megmérjük a diákok tudását, és megnézzük, alkalmasak-e arra, hogy a következő évtől a tantárgyakat idegen nyelven tanulják. Ilyenkor 2-4 diákot általában eltanácsolunk, vagy ők maguk ijednek meg, ami természetes dolog. Ha a jogalkotó a lemorzsolódást szabályozni kívánja, akkor e felmérő után kellene százalékos arányt előírnia az érettségihez, nem a belépéskor. A nyelvi előkészítő év tulajdonképpen próbaév – mondta lapunknak az intézményvezető.

A minisztériumi rendelet azt is előírja, hogy az ilyen iskolákba járó tanulók kilencven százalékának az érettségi mellett középfokú nyelvvizsgát is kell tenniük. – Csakhogy az érettségi vizsgaszabály szerint a tanuló nem köteles a célnyelvből emelt szintű érettségit tenni (ez felel meg a középszintű nyelvvizsgának – a szerk.), ha a továbbtanulási stratégiái, pontszámítási kalkulációi miatt úgy dönt, neki elég a középszintű érettségi (ami nem felel meg nyelvvizsgának – a szerk.). Ez pedig veszélyezteti azt, hogy az adott évfolyam elérje a kilencven százalékot – világít rá a problémára az igazgató, aki azt sérelmezi a leginkább, hogy a felsorolt okok mind-mind olyanok, amelyek a pedagógus munkájától, a képzés minőségétől független tényezők.

Attól például nem ijedtek meg, hogy a miniszteri rendelet szerint a két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók ötven százaléka a tizedik évfolyam végére rendelkezzen középfokú nyelvvizsgának megfelelő tudással. Ez ugyanis szakmai kérdés, amit teljesíteni lehet.

A jogszabályalkotó – ahogy az már az elmúlt években megszokottá vált – ezúttal sem egyeztetett a két tannyelvű iskolákat képviselő szakmai szervezetekkel.