Újabb kamu lepleződik le – Szerencsejáték a kocsmákban?

Az állami játékszervezők gondoskodnak róla, hogy a kocsmákból kitiltott nyerőgépek helyére új játéktípusok kerüljenek – írja a Világgazdaság. Két éve Gulyás Gergely, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagja a következőkkel indokolta, hogy a kormány döntése alapján kitiltják a pénznyerő gépeket a kocsmákból:  “A kaszinókon kívül működő nyerő automaták betiltását az ezek által okozott társadalmi károk mérséklése indokolja.Szinte minden falusi kocsmában megtalálható nyerőgépek számtalan család életét nehezítették meg sőt, több esetben tették tönkre” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Lázár János akkor még államtitkárként erkölcstelennek nevezte, hogy a legkiszolgáltatottabb térségekben jellemző a pénznyerő automaták üzemeltetése.

 .

 .

Nos, a vg.hu cikke szerint egy háttérbeszélgetésen Szent-pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a társaság most sorsjegy automatákat telepít, amelyekből tízet már tesztelnek budapesti és vidéki helyszíneken. „A sorsjegy automaták jelenleg tesztelés alatt állnak, a későbbiekben tudunk bővebb információval szolgálni róluk, ha széles körben bevezetésre kerülnek” – közölte a lappal az állami vállalat. 

A trendek szerint népszerűek lehetnek a sorsjegy automaták, ugyanis tavaly a sorsjegyekből származó bevételek folytatták a korábbi évek dinamikus növekedését. „A 47,7 milliárd forint árbevétel 36,3 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. A jó eredményben jelentős szerepet játszott egyrészt a játéktermek bezárása, másrészt 2013 közepétől a sorsjegy értékesítőhelyek számának markáns növekedése több új trafik bekapcsolódása következtében” – olvasható a Szerencsejáték Zrt. éves jelentésében. A sorsjegyek együttes árbevétele a teljes árbevétel 19,6 százaléka. 

Szintén kocsmai játék lett a lóverseny is, miután a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. számos sörözőbe, borozóba telepített terminálokat. Ennek mostanra már meg is lett az eredménye. „A 2013-a esztendőhöz képest a játékba küldött szelvények, valamint a fogadási forgalom jelentősen nőtt. Ez a több mint 40 százalékos emelkedés több okra vezethető vissza, melyből a két legfontosabb tényező a fogadási kínálat jelentős bővülése, valamint a fogadóirodák számának növekedése” – informálta a Világgazdaságot az állami cég ügyvezetője.

Tavaly októberben a Népszava ezt írta: Milliárdos koncessziós díjról mondana le az állam a kormány által “megbízhatónak” ítélt szerencsejáték-szervező cégek javára – tartalmazza két fideszes képviselő sarkalatos törvényben rögzíteni kívánt ötlete. A piacgazdasággal ellentétes, a szektor korai, állampárti szabályozására hasonlító javaslat a szakma szerint a nyerőgépek tavalyi betiltása után a piac újrafelosztását jelenti. A vidéki kaszinók nyitását előkészítő újabb törvényesített mutyi a trafikkoncesszióknál nagyságrenddel több profitot hozhat – de csak néhány kiválasztottnak.

Két éve, amikor a parlament megszavazta a pénznyerőgépek betiltásáról szóló törvényt, az üzemeltetők jelezték: több tízezer ember megélhetése került veszélybe. Most tehát, hogy megdőlni látszik a korábbi egyik érv a kocsmai nyerőgépek betiltása mellett ( a másik, mint emlékszünk “nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról” szólt) elgondolkodhatunk azon, mi lehetett a valódi ok? A – akár ugyebár  legkiszolgáltatottabb térségekből származó – haszon minden esetre ezentúl kizárólag az állami tulajdonú  Szerencsejáték Zrt., illetve a szintén állam tulajdonolta Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft bevételét növeli.