Újabb népszavazás, amely mindenkinek fejtörést okoz

Egy kicsit észrevétlenül – legalábbis a politikai pártoktól függetlenül – ismét egy munkavállalókat érintő javaslat valósulhat meg, mint népszavazási kezdeményezés. A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette az arra vonatkozó kérdést, hogy december 24-e legyen-e munkaszüneti nap? Egyelőre a bíróságnál pattog a labda, miközben a választásokra készülő pártok számára biztosan fejtörést okoz majd a kérdés. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy milyen verziókkal lehet számolni.

Váratlan kezdeményezés

Egy magánszemély – aki mögött, legalábbis eddigi információk alapján még hivatalos szakszervezeti támogatás sincs – kezdeményezte, hogy legyen népszavazás december 24-e munkaszüneti nappá minősítéséről. Miután a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik – hiszen törvény szabályozza a munkaszüneti napok számát, és ennek elvileg nincs közvetlen költségvetési hatása, ezért – a Nemzeti Választási Bizottság nem tudott más tenni, mint hitelesíteni a kérdést.

Az aláírásgyűjtés azért nem indult el, mert határidő lejárta előtt a döntést megtámadták a bíróságon, amelynek innentől kezdve 90 napon belül kell döntést hoznia. Az eddigiek alapján az a valószínűbb, hogy szeptember első felében zöld utat kaphat a kérdés, és elkezdődhet a 200 ezer aláírás összegyűjtése.

Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy egy hasonló analógiájú ügy már volt. 2015-ben egy szakszervezeti tisztségviselő kezdeményezte, hogy legyen lehetősége a férfiaknak is 40 év szolgálati idő után nyugdíjba menni. Ez lényegében azt tűzte ki célul, hogy ebben a jogintézményben ne legyen különbség a két nem között. A Nemzeti Választási Bizottság ugyan elutasította a kérdést, de a bíróság mégis jóváhagyta. Az aláírásgyűjtés az év nyarán el is indult, de a leadási határidő előtt nem sokkal az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az egész ütközik az Alaptörvénnyel. Ezzel megakadt a folyamat. Akkor a szakszervezetek mellett az MSZP és a Jobbik is aktívan beszállt a gyűjtésbe.

Rosszkor, rossz helyen

A mostani javaslat egyértelmű apropója, hogy a kormány némileg váratlanul elfogadtatta a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását. Ekkor már felvetődött az a régi szakszervezeti követelés, hogy december 24-ike kerüljön be a fizetett munkamentes napok közé. A kormányoldal akkor ezt a követelést elutasította.

A „nagypéntekről” szóló parlamenti vitában az ellenzéki pártok közül többen a szakszervezetek álláspontjára helyezkedtek. Ezért a mostani kezdeményezést szinte kötelességük lesz támogatni. Ugyanakkor annak időzítése a választások szempontjából a legrosszabb.

Egyrészt éppen a felkészülési időszak elejét jelenti a szeptember közepétől kezdődően az a négy hónap (120 nap), amíg az aláírásokat lehet gyűjteni. Másrészt szervezetileg részt venni egy ilyen kezdeményezésben problémás, kimaradni ugyanakkor politikailag kockázatos.

Amennyiben a szakszervezetek felkarolják a kezdeményezést – nem nagyon csinálhatnak mást -, akkor már a pártoknak is színt kell vallaniuk a kérdésben. Az ellenzéki oldal megmutathatja, hogy konkrét kérdésekben akár együtt is tud működni, főleg egy olyan ügyben, amelyet a kormány nem szeretne. Ez a munkavállalói érdekképviseletek számára egy „lakmusz-papír” arra, hogy melyik párt hajlandó tettekben is megmutatni: mennyire fontosak számukra a munkavállalói jogok? (Még akkor is, ha hozzá tesszük, hogy nem a december 24-ikei munkaszüneti nap a legfontosabb a mai dolgozói réteg jogérvényesítésében.)

Politikai kockázatok

Az ellenzéki pártok számára két kockázat van. Az egyik: ha nem állnak a kezdeményezők mögé, akkor könnyen rájuk süthető, hogy nem tesznek eleget a munkavállalói érdekképviselet érdekében. A másik pedig: amennyiben támogatják – nyilván ez a vállaltható út csak -, akkor kénytelenek szervezeti erőforrásokat is mozgósítani. Az aláírásgyűjtés kudarca (ugyanis praktikusan nem igen lesz meg a 200 ezer érvényes aláírás) azt jelentené, hogy a választások előtt derül ki, hogy nincsen mozgósítási kapacitás ezeknél a pártoknál.

A kormányoldal számára a kézenfekvő taktika, ha az eddigiekhez hasonlóan nem támogatja a kezdeményezést. Ezt az álláspontjukat a parlamenti vita során is elmondták. Ugyanakkor más az, ha ez csak a Parlament falai között hangzik el, kisebb nyilvánosságot kapva, mintha egy 120 napos aláírásgyűjtési időszak alatt folyamatosan el kell mondaniuk, miért nem értenek egyet az egésszel.

Az egyértelmű, hogy „december 24-ike legyen-e munkaszüneti nap” kérdés kapcsán nehéz helyzetbe kerülnek a pártok, már akkor, ha várakozásaink szerint a bíróság helyben hagyja az NVB hitelesítő határozatát. Még akkor is igaz ez, ha szinte biztos, hogy 2018 májusa előtt nem lesz ebben a kérdésben népszavazás. Természetesen nem gondoljuk, hogy ez lenne a jövő évi kampány fő témája – és valószínűleg igazából a választókat sem mozgatja meg a kérdés, – de a gyűjtés sikertelensége éppen az ellenzék számára lehet kudarc. Mint ahogy az is igaz, hogy egy sikeres gyűjtés a kormánypártoknak okozna nehéz perceket.

Forrás: Policy Agenda