Újfajta bérmegállapodásra törekszenek az érdekvédők

 Kétlépcsős felzárkóztatást javasolnak a munkavállalói szakszervezetek

Közösen lépnek fel és kétlépcsős bérfelzárkóztatást javasolnak a szakszervezeti konföderációk a kormánynak a ma kezdődő tárgyalásokon – értesült a Magyar Idők. A cél, hogy a minimálbér 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ehhez – a jelenlegi gazdasági, járulékmutatókat figyelembe véve – a következő két esztendőben évi 11,9 százalékos emelésre lenne szükség.

Az utóbbi évek gyakorlatától eltérő megközelítésből veszik kezdetüket a ma induló jövő évi bértárgyalások a szakszervezeti konföderációk, a munkaadói oldal, valamint a kormány között. A Magyar Idők információi szerint hosszabb távú stratégia mentén folyhat az egyezkedés, mivel az eddigi tapasztalatok szerint ha túl magas volt a béremelési javaslat mértéke, akkor azt nem fogadta el a munkaadói oldal, a szerényebb munkaadói javaslatokat pedig nem szívesen fogadták el a szakszervezetek.

Ezért a cél most nem az, hogy egy pár százalékos minimálbér-emelést alkudjanak ki az érdekképviseletek, sokkal inkább egy hosszú távú, közösen megalkotott bérfelzárkóztatási program kidolgozásán van a hangsúly. A tárgyalásokhoz a szakszervezetek munkacsoportot állítottak fel, hogy közös álláspontot képviselhessenek.

A munkacsoport figyelembe veszi az aktuális nemzetgazdasági, munkaerőpiaci adatokat, a kereslet-kínálatot, valamint az aktuális ágazati kérdéseket – mondta lapunk megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint fontos cél, hogy a minimálbér összege legkésőbb 2018-ra elérje a létminimum összegét. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfékezzük az elvándorlást, valamint a munkaerőhiányt.

A létminimumot nem egyszerű feladat előre meghatározni, a felmérések szerint – amennyiben 2017-ben valóban 1 százalék alatt marad az infláció – hozzávetőleg 92 ezer forint lesz 2018-ra, amely változatlan adórendszer mellett bruttó 139 ezer forintos minimálbért jelentene.

Ezt figyelembe véve két lépcsőben bruttó 28 ezres minimálbér-emelést kellene elérni a jelenlegi számítások szerint, azonban a gazdaság állapota alapján ez a szám változhat. Amennyiben mindezt százalékban szeretnénk kifejezni, akkor ez 2017-re és 2018-ra egyaránt 11,9 százalékos emelést jelentene, ha a járulékfizetési rendszert nem alakítja át a kormány. Az elemzés számol azzal is, ha a személyi jövedelemadó a jelenlegi 15-ről 13 százalékra csökkenne.

Ebben az esetben 2018-ban 135 500 forintos bruttó minimálbérrel kellene tervezni, vagyis jövőre 10, azt követően 11 százalékos emelést kellene megvalósítani. A garantált bérminimumot a javaslat szerint a jelenlegi bruttó 129 ezer forintról 2018-ra 170 ezer forintra kellene emelni. A konföderációk szak-értői a kétlépcsős bérajánlás kidolgozásakor figyelembe vették a főbb gazdasági irányszámokat, a fogyasztói árindexet, valamint a Policy Agenda kutatóintézet létminimum-számítását.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadói oldal együttműködése nagyon fontos a szükséges keretrendszer megalkotásához az érdekképviseletek és a kormány közötti tárgyalásokon. A minimálbér emelése azért is fontos, mert a visegrádi országok közül nálunk a legalacsonyabb az összeg. Arról is beszélt, ágazati szinten is ki kell dolgozni a bérfelzárkóztatást, ami nehéz feladat, mivel az állandó fórumok nem adnak helyet az összes ágazati érdekképviseletnek.

A szakszervezeti oldal részéről a tárgyalások kiindulópontja, hogy az alacsony bérű ágazatok többségében a hozzáadott értéken belüli bérarány Magyarországon jelentősen elmarad a magyar nemzetközi munkaerő-mobilitásban kiemelt célországnak számító európai országokétól. Ez azt jelenti, hogy valamennyi alacsony bérű ágazatban jobban nőtt a teljesítmény (hozzáadott érték) 2010 és 2014 között, mint a bértömeg. Kiemelten nagy a béremelkedés elmaradása az építőiparban és a mezőgazdaságban.

Forrás: Magyar Idők