Újra dolgozniuk kell a nyugdíjasoknak?

Itt a meglepő ötlet

Az utóbbi időben teljesen átalakult a munkaerőpiac és a jövőben további változások várhatóak. Arra, hogy mik, a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő próbált meg választ adni – írja a napi.hu.

Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. Ez nemcsak Magyarországra igaz, de világszinten is átalakulóban van a munkaerőpiac: sok országban egyre erősebb a törekvés a munka és a magánélet egyensúlyban tartására, a stresszmentes munkahelyek kialakítására. A franciáknak már joguk van nem megválaszolni a főnök munkaidőn kívüli e-mailjeit, az északi országokban tesztelik a bérminimum intézményét, Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb vállalkozója szerint a háromnapos munkahét lenne optimális.

És melyek lesznek az idei legfontosabb trendek? Íme:

Szuperrugalmas munkakörnyezet

Világszerte egyre több a szabadúszó, 2015 végére az USA-ban már több mint 17,8 millió „független munkavállaló” volt. Vannak olyan előrejelzések, például az Intuit to The Freelancers Unioné, amely szerint 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százaléka lehet atipikus foglalkoztatású. Ezt támasztja alá, hogy a nagyvállalatoknak már a 80 százaléka tervezte a rugalmas foglalkoztatás bővítését.

Magyarországon 2016 első negyedévében közel félmillióan dolgoztak részmunkaidőben az aktív, munkaképes lakosságból, ami több mint a duplája a 2010-es adatnak. És hogy ez miért jó? A Work Force szerint az új generációnak sokkal nagyobb az igénye a projekt szintű megbízásokra, a csapatban való munkára és a váltakozó feladatokra. Ezekkel ugyanis fejleszteni tudja magát és a karrierjét egyaránt, kevésbé érzi lineárisnak a fejlődését, s jobban meghatározható a szerepe a cégben és egy-egy feladatban is.

A munkavállalói élmény átalakítása

A munkát keresők 60 százaléka rendelkezik rossz tapasztalatokkal már az állásinterjúkról kijőve, és 72 százalékuk írt is erről nyilvános fórumon. Éppen ezért is egyre nagyobb az igény a cégek részéről, hogy az eddiginél jobban építsék a saját brandjüket.

Ezt elérhetik egyszerű, de vonzó praktikákkal, mint a dolgozók megjutalmazása wellnessprogramokkal, csábító irodákkal, céges játékokkal, pihenőszobákkal, meglepetésekkel. A kkv-knál például egyre gyakoribb, hogy ha nem bírják a bérversenyt, akkor más megoldásokkal próbálják maguknál tartani a munkavállalókat: a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása, a rugalmas munkaidő, a csúsztatott műszak, az osztott munkakörök, a családias légkör, az állásajánlói jutalom, a családtagok vagy akár teljes családok alkalmazása, a vonzó munkakörnyezet, a különleges juttatások és élmények mind-mind ezt a célt szolgálják. (Arról, hogy manapság mivel csábítják a munkaerőt a cégek, itt írtunk.)

Idősek forradalma

Az USA-ban 2000-ben csupán négymillió 65 évnél idősebb embert foglalkoztattak (a teljes munkavállalók 12,8 százalékát), míg 2016-ra ez a szám már majdnem kilencmillióra (18,8 százalék) emelkedett.

A Work Force szerint logikus lépés lehet Magyarországon is, hogy az idősebb, de a piacon jelen lévőknél sokkal tapasztaltabb, megbízható munkatársakat akár részmunkaidőben újra foglalkoztassák, felhasználják a szakértelmüket, amit eddig a fiatal munkaerők dömpingje miatt nem tettek. A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65-69 éves népesség 94 százaléka, azaz 552 800 fő nem dolgozott 2016 IV. negyedévében, csak 35 ezer fő volt aktív. Ez az arány nagy valószínűséggel drámaian változik majd a nyugdíjkorhatár kitolása és a munkaadókra nehezedő nyomás miatt.

A csoportteljesítmény elsőbbsége vs. egyéni teljesítmény

Az átalakult munkaerőpiac a cégek belső szervezeti átalakulását is előrevetíti. Az egyéni napirend és az egyéni célok háttérbe szorulnak, a csapat érdeke kerül előtérbe. A cégvezetők már teamként gondolnak a cégükre, és ugyan nehezebb lesz egyénenként kiemelkedni, de mint csoport nagyobb figyelem és teljesítmény érhető majd el.

Szinte az összes nagyobb amerikai, de hazai vállalat is a szervezeti átalakulást tűzte ki legnagyobb célként a következő évekre, és háromnegyedük úgy hiszi, képes is arra, hogy ebben az új együttműködési viszonyrendszerben működhessen tovább.

A szakmunkás és fizikai dolgozói bérek emelkedése

A fizikai munkát végzők megbecsültsége is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hiányszakmák jó része fizikai szakma. A kiskereskedelemben a Tesco 2016. július 1-jétől 15 százalékos béremelést jelentett be, a Lidl 2016 márciusában 5 százalékkal, júliusban pedig további 15 százalékkal emelte bolti dolgozói 90 százalékának a fizetését, így a bruttó fizetésük már a 313 ezres határt is elérheti, ami jócskán meghaladja a KSH-adatokban szereplő iparági átlagot.

Az OBI az idén mintegy 44 százalékkal emeli az alkalmazotti fizetéseket, ami a hazai kiskereskedelmi láncok között rekord. A McDonald’s is követte a trendet, 2016 októberében általános, kétszámjegyű béremelést jelentett be, így akár már 221 ezer forintot is megkereshetnek a gyorsétteremben dolgozó munkatársak.

A kiterjesztett és a virtuális valóság erősödése

A következő két évben a virtuálisvalóság-piac értéke akár 8 milliárdosra is bővülhet, mintegy 400 millió dolláros befektetés beáramlásának köszönhetően. A virtuális és a kiterjesztett valóság segítheti a kevésbé tapasztaltak fejlődését, a munkakeresők fejlesztését, és felpörgetheti a vállalati képzéseket is, hiszen nemcsak látványosabb egy ilyen képzés, de olcsóbb is, mint trénert bérelni. Nem beszélve arról, hogy így az olyanok is „jelen lehetnek”, akik a földrajzi távolságból adódóan képtelenek lennének részt venni a továbbképzéseken.

A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja. A szimulációban az újoncok közlegényt „játszottak”, s egy tankon és az őket körülvevő ellenséges hadierő fogságában kellett kommunikálniuk bajtársaikkal.

Forrás: napi.hu