A szakszervezetek javasolják a munkabérre vonatkozó munkaadói kötelezettségek pontosítását
Átfogó egyeztetés kezdődik a jövő héten a 2012-ben hatályba lépett munka törvénykönyvének módosítási javaslatairól – tudta meg a Magyar Idők. A tárgyalások célja, hogy a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal javaslatait beépítve pontosítsanak bizonyos szabályozásokat, és az egyeztetések során elfogadott javaslatok egy csomagban kerülhessenek az Országgyűlés elé. A szakszervezetek többek között a felmondás szabályait, a jogellenes munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket, a kisgyermekesek védelmét, valamint a bérpótlékok kérdését rendeznék.
A munka törvénykönyvének átfogó módosításáról kezdődnek tárgyalások a jövő héten a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal szakértői között annak érdekében, hogy a 2012 óta hatályban lévő kódex pontosításra szoruló paragrafusait, valamint az egyéb javaslatokat az Országgyűlés egyszerre tárgyalhassa – értesült lapunk. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös indítványokat tesznek, ezek célja a munkavállalók jogainak erősítése, valamint a dolgozók és a foglalkoztatók között fennálló vitás kérdések hatékonyabb rendezése. A törvénykönyv felülvizsgálata már régóta tart, a javaslatokról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán állapodhatnak meg a felek, ezután kerülhet a módosító csomag a parlament elé.
A szakszervezetek javasolják a munkabérre vonatkozó munkaadói kötelezettségek pontosítását. Eszerint a korábbi gyakorlattal ellentétben a foglalkoztató a legkisebb munkabér meghatározásánál már nem hivatkozhatna az aktuális munkaerőpiaci helyzetre, helyette figyelembe kellene vennie a dolgozók és családjuk szükségletét, az ország általános bérszínvonalát, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, valamint az egyes társadalmi csoportok helyzetét.
A törvénykönyvbe beemelnék a megszakítás nélküli műszakban dolgozóknál a műszakpótlékon felüli kötelező, 10 százalékos bérpótlékot. A javaslatcsomag tartalmazza a 100 százalékos, minden érintett munkavállalóra nézve kötelező vasárnapi bérpótlékot is. A pihenőidő szabályozását is megreformálnák az érdekképviseletek: a munka törvénykönyvébe beépítenék többek között azt, hogy a munkáltató havi két pihenőnapot kötelezően vasárnapra osszon be.
Az érdekképviseletek a munkavállalók érdekében megemelnék a jelenlegi 12 hónapban maximalizált távolléti díjfizetési kötelezettséget legalább 12, legfeljebb 36 hónapra. Távolléti díj például abban az esetben jár, ha a határozott idejű szerződésben megjelölt dátumnál hamarabb mond fel a munkaadó. Ekkor a fizetés, valamint a teljesítmény- és a bérpótlékok alapján meghatározott összeget ki kell fizetnie a munkaadónak a szerződés lejártáig. Az összeg akkor is jár, ha a munkáltató egyéb módon jogellenesen szünteti meg alkalmazottja munkaviszonyát, valamint kártérítés esetén is. A szakszervezetek szerint a kötelező távollétidíj-fizetés időkeretének megnövelése elrettenti a munkaadókat a jogszerűtlen döntésektől.
Az érdekképviseletek a felmondás bizonyos eseteire is korlátozásokat emelnének be a törvénykönyvbe. A javaslatok szerint a kisgyermekes dolgozóknak – a gyermek ötéves koráig – csak korlátozott szabályozás mentén lehetne megszüntetni munkaviszonyát. Egyoldalúan visszavonhatja továbbá a felmondást a munkaadó, amennyiben az azt követő 15 napon belül az édesanya igazolja várandósságát. Köteleznék továbbá a munkaadót arra is, hogy csoportos létszámleépítést követően a megüresedő álláshelyeket elsősorban azokkal töltsék fel, akiknek a vállalkozás működésével összefüggő okok miatt 12 hónapon belül mondtak fel.
A munkavállalói javaslatcsomag kiterjed a szakszervezeti képviselők jogainak rendezésére is. Emellett módosítanák a sztrájktörvényt annak érdekében, hogy a feleknek – amennyiben nem születik megállapodás – kötelező legyen igénybe venniük a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat eljárását, s ez a fórum határozza meg munkabeszüntetés esetén az elégséges szolgáltatásokat.
Forrás: Magyar Idők