Újra lecsapnak a jövőre

Gimnáziumokat és szakközépiskolákat kell bezárni, pedagógusokat kell elbocsátani a szakszervezetek és szakértők szerint, ha a 2015-ös költségvetés oktatási fejezete nem változik. A terv illeszkedik a kormány társadalmi elképzeléseibe: kevesebb érettségizettet, diplomást, több szakmunkást akarnak látni, ám odáig is nehéz lesz eljutni: a jövő évi büdzsé a közoktatási intézmények mindegyikét veszélyezteti.

 .

 .

Pedagógusokat bocsáthatnak el jövőre a középfokú oktatástól elvont csaknem 100 milliárd forint miatt – közölte Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy fogalmazott, régen látott megszorítás a 2015-ös költségvetésből kiolvasható forráskivonás, amelynek egyenes következménye lesz, hogy csökkenteni fogják a középfokú oktatásban – gimnáziumokban és szakközépiskolákban – tanulók számát. “Ez viszont előre vetíti, hogy kevesebb diákhoz kevesebb tanár is kell” – tette hozzá Mendrey. Az érdekvédő kijelentette, levelet küldött minden közoktatási szakszervezetnek – köztük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) -, amelyekkel 2011-ben megalakították a sztrájkbizottságot, és arra kérte őket, hogy egyeztessenek a következő lépésekről. Mendrey nem zárta ki a tüntetést és a sztrájkot sem.

A PSZ még ennél is tovább ment: arra figyelmeztette a képviselőket, hogy a 2015-ös költségvetési javaslat jelenlegi formájában “katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig”. A szakszervezet rámutatott: az állami iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központra (Klik) idén 484 milliárdot tervezett be a kormány, amelyet év közben 60 milliárddal egészítettek ki. Vagyis összesen 544 milliárdot kapott az ágazat, jövőre viszont csak 524 milliárdot. A PSZ szerint ez az összeg nem fedezi a pedagógus életpályamodellhez kötődő 2015-ös béremeléseket, ehhez legkevesebb további 150-200 milliárdra lenne szükség.

Még sötétebb képet olvasott ki a költségvetési számokból Radó Péter. Az oktatási szakértő egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy a középfokú oktatás finanszírozásának több mint 24 százalékos csökkentése “olyan elképesztően brutális mértékű, hogy kizárólag valamilyen durva iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni”. Ilyen lehet a szakközépiskolák szakiskolává alakítása, állami gimnáziumok bezárása, vagy a meglévő gimnáziumok között az elindítható párhuzamos osztályok számának radikális korlátozása. Radó szerint ennek két hatása biztosan lesz: jelentős mértékű pedagógus létszámcsökkentés és az egyházi gimnáziumokban tanulók arányának további radikális növekedése.

 

 Oktatási megszorítások 2015-ben
– 24 százalékkal csökken a középfokú oktatás finanszírozása, ez csaknem 100 milliárd forintos megszorítás
 
– Átlagosan mindössze 4,2 százalékkal nő az állami iskolák pedagógusainak bére
 
– 20 milliárddal csökken a Klik finanszírozása 2014-hez képest, ugyanis év közben 60 milliárddal egészítették ki a szervezet költségvetését, ami jövőre nincs betervezve
 
– Az állami fenntartású iskolákban tanító pedagógusok bérfinanszírozásának 75 százalékára csökkentik a magán-, és alapítványi iskolákban dolgozó pedagógusok bértámogatását
 

Az Orbán-kormány eddig sem csinált titkot abból, hogy az érettségit adó intézményekből a szakiskolák felé akarja kényszeríteni a fiatalokat. Múlt hónapban Orbán Viktor miniszterelnök – akinek lánya egy svájci magániskolában tanul turisztikát évi 15 millió forintból – úgy fogalmazott: “nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni”. A közelmúltban pedig Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jelentette ki: “távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása”.

Vagyis a kormány szándéka nyílt és egyértelmű: szűkíteni akarják a felsőoktatásba való belépés lehetőségét az érettségit adó képzési helyek drasztikus csökkentésével – vagyis gimnáziumok bezárásával, akár a szakközépiskolai intézménytípus megszüntetésével, utóbbira korábban utaltak is -, és csak egy szűk elit kiváltságává tennék az egyetemi-főiskolai tanulmányokat. A többség ezzel a szakmunkásképzésbe kényszerül – képességektől, tanulmányi eredményektől és egyéni karriervágytól függetlenül -, de még csak szakmát sem választhatnak majd szabadon. 2015 őszétől ugyanis megyei szinten csak azok a szakképzések, olyan tanulói létszám mellett kaphatnak majd állami támogatást, amelyeket a kormány meghatároz. Budapesten például 237 szakma közül választhatnak majd a fiatalok, Zala megyében azonban csak 82-ből. Ezzel párhuzamosan az állami szakiskolák a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerülnek a Kliktől, és a nyilvánosságra hozott kormányzati tervek szerint nem támogatják többé, vagy csak korlátozottan a magán-, és alapítványi szakiskolákat. Vagyis az a vidéki fiatal, aki nem akar a településén lévő állami szakiskolában CNC-esztergályosnak tanulni, borsos tandíjért tanulhat majd például pincérnek egy magániskolában, ha azt be nem zárják az állami finanszírozás csökkenése miatt.

Az MSZP-s Hiller István szerint jó szakmunkásokra és színvonalas szakmunkásképzésre szükség van, de “az a kormány, amely ezt a gimnáziumok, egyetemek rovására akarja megvalósítani, az az ifjúság, a jövő érdekei ellen cselekszik”. Emlékeztetett: a diplomások gazdasági válság időszakában könnyebben tartották meg a munkahelyüket, vagy helyezkedtek el, mint a szakmunkások.

 Olcsó szakmunkásokat akarnak
Hiába preferálja Orbán a szakképzést a gimnáziumokkal szemben, erre az ágazatra sem akar több pénzt költeni a kormány.
 
Sőt, azzal, hogy a szakiskolai képzés időtartama 4-ről 3 évesre csökkent, harmadára csökkentették a heti közismereti – például matematika, idegen nyelv történelem – óraszámot, sokat spórolhat a költségvetés, hiszen a tankötelezettség korhatárának 16 évre szállítása nyomán sokan a szakma megszerzése előtt kilépnek a közoktatásból. Az óraszámcsökkentés és a közalkalmazotti kényszernyugdíjazás már nagyarányú pedagógus-elbocsátásokkal is járt.
 
A duális képzés keretében pedig a diákok már 14 éves koruktól magáncégeknél dolgozhatnak majd, a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál kevesebbért. Ezek az intézkedések jól illeszkednek Orbán társadalompolitikai elképzeléseibe: a jövő szakmunkásai olcsón dolgoznak majd, nem tudnak majd továbbtanulni vagy idegen nyelveken beszélni, hiszen nem “traktálják” őket a a felvételihez vagy a külföldi munkavállaláshoz szükséges ismeretekkel.