Megindultak a találgatások arról, mi várható az új kormánytól a nyugdíjak ügyében. Nem véletlen a latolgatás, négy évvel ezelőtt ugyanis a Fidesz elfelejtette bejelenteni, hogy megszünteti a rokkantsági és a baleseti nyugdíjat, elhallgatta, hogy az emelkedő nyugdíjkorhatár mellett megszünteti a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, és azt szociális ellátássá silányítja. Nem szóltak arról sem, hogy lenyúlják a magánnyugdíjpénztári megtakarítást. Ami az utóbbi hetekben elhangzott nyugdíjügyben a párttól, az nem sok jóra enged következtetni, és a hatályos törvények miatt is jogos az aggodalom.
Tiba István, Balmazújváros fideszes polgármestere például arról beszélt a választások előtt, „a kormány célja az, hogy mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjkassza a saját területének kiadásait fedezze”. Mivel 2012 végére a nyugdíjkassza hiánya 70,8 milliárd forint volt, ez jól mutatja, hogy ha a kormány nem egészíti ki a kasszát, akkor vagy a nyugdíjakat kell csökkenteni, vagy a nyugdíjjárulékot növelni.
A korábbi alkotmány szerint jogosultak voltak az emberek a nyugdíjra, a mai alaptörvény megfogalmazása szerint erre már nincs garancia, csak elősegítik a kifizetést. Mivel félmillió magyar külföldön dolgozik, ők ott fizetnek járulékot, és a közmunkásoktól, minimálbéresektől sem kerül jelentős összeg a nyugdíjkasszába, tehát az „elősegítés” szükséges. Ám mivel ez nem kötelező, a kormány bármikor dönthet úgy, hogy ez a feladat már nem az ő dolga.
Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője korábban arról beszélt, nincs sok idő a rendszer átalakítására. A korhatárt rugalmassá kell tenni, a nem rehabilitálható rokkantaknak pedig újra nyugdíjvédelmet kell adni. Korábban nem tartotta jó megoldásnak az alapnyugdíj bevezetését, ám mára olyan helyzet alakult ki, hogy megfontolná a mindenkinek járó minimális ellátást. Barát Gábor szerint legkésőbb 2017-re ki kell dolgozni egy erre a helyzetre választ adó nyugdíjkoncepciót, sőt, több megoldást kell felvázolni.