Vágyálom a gyors bérfelzárkóztatás

 Alapjaiban kell átalakítani a gazdaságot?

Bár a kormány egyre-másra hangoztatja, hogy az uniós átlaghoz mind jobban közelednek majd a hazai jövedelmek, ám a szándéknál ehhez azért több kell. Ehhez elengedhetetlen a tekintélyes gazdasági növekedés, ám a bérekre rakodó magas terhek is a terv útjában állnak. Akad olyan vélemény is, hogy ehhez alapjaiban kell a gazdaságot átalakítani – írja a Népszava.

Egyre több helyen és gyakrabban hangzik el a kormány részéről, hogy a honi fizetések megindulnak fölfelé, és öles léptekkel közelítünk majd az uniós átlagokhoz. Idén és jövőre látszanak ennek lehetőségei, és a bérek érdemben növekedhetnek is, ám kérdés, hogy képes lesz-e később fenntartani a tempót kormány, és a honi gazdaság – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Népszavának. Idén a fizetések növekedése gyors lesz, ezzel talán az Európai Unió átlagához is közelíthetünk, ehhez adott a gazdasági növekedés. Utóbbi nélkül a magyar és a fejlett országok fizetéseinek közeledése elképzelhetetlen. Az elemző hozzátette: reálisnak tartja Varga Mihály gazdasági miniszter napokban tett kijelentését, amely szerint idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-emelkedés is elképzelhető.

Távolról sem álomszerű azonban a helyzet, mert ugyan 2017-2018-ban megvalósulhat a három százaléknál magasabb GDP növekedés, ugyanakkor 2019-ben már csupán 3 százalékra teszi a fejlődés ütemét az elemző. Ami igazán komoly aggodalomra ad okot, hogy ezt követően már nem látszik, mi tartaná fenn az említett 3 százalék fölötti szintet. Ha ezt nem oldja meg a kabinet, akkor az éppen csak megindult bérfelzárkóztatás ki is fulladhat. Ráadásul az elmúlt időszak emelkedésében érdemi szerepe van a munkaerőpiacon kialakult állapotoknak. Immár komoly munkaerőhiányt alakult ki az országban. A vállalkozások csak úgy tudnak képzett alkalmazottakhoz jutni, ha a korábbiakhoz képest nagyon komolyan megemelt fizetéseket kínálnak az alkalmazott-jelölteknek. Ez az ami jelentősen “tolja” a bérnövekedési ütemet, ám a végtelenségig ez nem fokozható – állítja Török Zoltán. Ezeket a fizetéseket ki kell termelnie a cégeknek, a hatékonyságukat javítani kell, hogy megfelelő profitot érjenek el, különben működésük kerül veszélybe.

Ehhez kapcsolódóan sokkal szigorúbban fogalmazott Katona Tamás egyetemi tanár, a pénzügyminisztérium volt államtitkára. A teljes adóstruktúrát kellene, ráadásul alapjaiban átalakítani ahhoz, hogy tartós bérfelzárkóztatásról beszélni lehessen. A mostani rendben a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor számára a bérekre rakodó terhek roppant magasak. Ilyen kötelezettségek mellett képtelenek növelni a hatékonyságukat, ami feltétele az érdemi fejlődésüknek és a bérfejlesztésnek is. Lényegében mindenen változtatni kellene, amennyiben az lenne a cél, hogy a jövedelmeket, ha nem is nominálisan, de legalább vásárlóerő-paritáson közelítsük az unió átlagához. Ennek útjában áll az egykulcsos adótábla, mint ahogy a 27 százalékos áfaszint is, és lehetne még sorolni – folytatta a közgazdász. Szinte minden érdemi ponton korrigálni kellene a gazdaság szerkezetét. Éppen ezek miatt Katona Tamásnak az az érzése, hogy ha valaki most a kerestek felzárkóztatásáról beszél az tévúton jár.

Ráadásul csalóka a nélkülözhetetlennek titulált GDP emelkedés összetétele is. A gazdaságot az uniós források hajtják, olyannyira, hogy a Brüsszelből érkező támogatás nagyobb, mint a növekedés dinamikája. Éppen ezért Katona Tamás is azok közzé tartozik, akik aggódnak, a 2020 utáni időszak miatt. Ha akkor elapadnak az uniós szubvenciók, akkor jelen körülmények között megszűnik a magyar gazdaságot támogató felhajtóerő. Ha minden így marad akkor pedig végképp illúzió lesz bármiféle bérfelzárkóztatásról beszélni – foglalta össze.

Pedig lenne honnan fejlődni. Ugyanis az unió statisztikai hivatala, az Eurostat 2015-ös évet összegző adatai szerint nemcsak nominálisan, hanem – a reálisabb összehasonlítást lehetővé tevő – vásárlóerő-paritáson számolva is az egyik legalacsonyabb a magyar nettó bér. (A 2016-os adatokat várhatóan idén májusra összesíti a hivatal.)

2015-ben 11 708 euró volt a magyar átlagbér, és annak ellenére, hogy az előző évhez képest 4,7 százalékos volt a növekedés, alig közelítettünk a többi visegrádi országhoz, stabilan tartjuk köztük az utolsó helyet. Lengyelországban például csaknem harmadával magasabbak a nettó keresetek mint nálunk. Ha a nyugatabbra lévő uniós tagországokhoz hasonlítjuk a magyar béreket, még magasabb szorzókat kapunk. Ausztriában két és félszer nagyobbak a vásárlóerő-paritáson mért nettó bérek mint nálunk, a svájciak viszont több mint négyszer jobban élnek mint mi. Az kevés vigaszt nyújt a magyar dolgozók számára, hogy megelőzik lett, litván, román és bolgár társaikat.

Forrás: Népszava