Vajon milyen adókat szüntetne meg Varga?

 Nemzeti Adókonzultáció

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint csökkenteni kell a kis adónemek számát, legalábbis ezt mondta a nagy könyvvizsgáló cégek közreműködésével tartott Nemzeti Adókonzultáció névre keresztelt NGM-es rendezvényen – írja az mfor.hu.

A sajtóinformációk viszont nem tértek ki arra, hogy a gazdasági miniszter pontosan mely adókra is gondolt. Az biztos, hogyha valóban meg szeretnének szüntetni kisadókat, akkor igen széles választási lehetőségük van a minisztériumi szakértőknek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda korábbi közleménye alapján ugyanis jelenleg 60 adónem van a hazai adórendszerben, ráadásul ezek többsége a költségvetés adóbevételének az 1 százalékát sem biztosítja.

Ezzel párhuzamosan nemzetközi összehasonlításban is soknak tűnik a 60 féle magyarországi adó, hiszen például a jóval nagyobb és közigazgatásilag sokkal tagoltabb Németországban 59, az Egyesült Államokban pedig 97 adófajta létezik. Persze az is igaz, hogy Ausztráliában 125 különböző adófajta termeli ki a költségvetés adóbevételeit.

De visszatérve a magyar adórendszerhez, a büdzsé számára az egyik legkevesebb forrást a cselédadó, vagyis a háztartási alkalmazottak utáni regisztrációs díj adja, az első nyolc hónapban mindössze 23 millió forint jött be belőle. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint feltételezhető, hogy a NAV-nál jó pár millió forintot felemészt az adó beszedése és adminisztrálása, vagyis ez az adófajta nagyon alacsony nettó bevételt termel, így megtartása nem tűnik indokoltnak. Más kérdés, hogy politikailag fel meri-e vállalni a minisztérium a döntést, hiszen a cselédadót a második Orbán-kormány vezette be nóvumként még 2010-ben.

Költségvetési szinten szintén viszonylag kevés bevételt, egészen pontosan 10,9 milliárd forintot biztosít a reklámadó, aminek a kivezetése politikailag szintén kényes kérdés annak ellenére is, hogy immár számos, adófizetési szempontból érintett médiatermék került “baráti” oldalra, vagyis Fidesz-közeli vállalkozók birtokába.

Ugyancsak 2 milliárd forint folyik be évente a lakosságtól a saját gyümölcsből készített gyümölcspárlat főzetéséből származó szeszadóból, de ez az ismert EB-döntés miatt – szerintünk – érinthetetlen.

Ugyanakkor politikailag már kevésbé kényes terület a bankok adóztatása, sőt a hitelezés felgyorsítása miatt a “rendes” bankadót már megvágta a kormány, így a 6,3 “milliárdos” hitelintézeti járulék kivezethető is lenne, különösen ha a bankokat cserében még inkább rá tudnák venni a vállalati hitelállományuk bővítésére. (Vagy további állampapírok vásárlására.)

Szintén elmozdíthatónak tűnik a magánszemélyek jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos különadó, ami tavaly mindössze 900 millió forintot “generált”, és amit az előző kormány kádereinek milliós végkielégítése miatti büntetésként vezetettek be 2010-ben.

A felnőtt tartalmak internetes térhódításával párhuzamosan szintén kivezethetőnek tűnik a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adó, amelyből tavaly mindössze 100 millió forint folyt be.

Relatíve szintén viszonylag alacsony forrást biztosít az 5,3 “milliárdos” környezetterhelési díj, valamint a 8 milliárdos hulladéklerakási járulék, de ezek kivezetése sokkal inkább szakpolitikai döntésre épülhet, mint költségvetésire.

Forrás: mfor.hu