Valakinek biztos érdeke a szakgimnáziumok átalakítása, de nem az országé

 Ijesztő a homály

Lassan egy hete tart a tanév, de még mindig ijesztő a homály a szakgimnáziumoknál. A kormány életbe léptette a rendszert, de a részletek nincsenek meg, van, ahol jóformán egyik napról a másikra írnak órarendet. Oktatáskutatók állítják, a rendszer csak még több olcsó, de kevésbé képzett munkaerőt „termel” majd ki – olvasható a HVG-ben.

Mint azt korábban megírtuk, a nemrég szakgimnáziumokká avanzsált szakközépiskolákban bevezetett új kerettanterv ronthatja a diákok továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit, nehéz helyzetbe hozhatja a korábban jól működő szakközépiskolákat, végül lehetetlen döntésre kényszerítheti a gyerekeket és szüleiket.

Egy másik kulcskérdésben is nagy a bizonytalanság, mégpedig abban, hogy milyen képesítést szereznek a szakgimnazisták az érettségi mellé – mutatott rá Mártonfi György oktatáskutató. A szakgimnáziumban végzők ugyanis az érettségijük mellé egy másik képesítést is kapnak, ami leegyszerűsítve egy pluszban járó szakmunkás-bizonyítvány lesz. Az óraszám ehhez a szakképesítéshez a napokban megjelent kerettantervben megvan, méghozzá 400-490 óra rászánásával, de úgy tűnik, a részleteket ehhez még nem dolgozták ki. „Itt egy picike sumákolás folyik” – jellemezte a helyzetet Mártonfi. 

Senki sem tudja, hogy beválik-e az átalakítás

Hasonlóan látja Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki a hvg.hu-nak azt mondta, az a legnagyobb kérdés, hogy a kerettantervben meghatározott óraszámban milyen minőségű szakképzést lehet megvalósítani, mert a hasonló tartalmú OKJ-s képzések nagyságrendileg nagyobb óraszámmal működnek. Tóth József szerint minden azon múlik, hogy a most megfogalmazott munkaerőpiaci igények később is érvények lesznek-e: “ez csak akkor fog kiderülni, amikor a közepén leszünk az egésznek, jelenleg erre nincs válasz.”

Minőség kéne, de…

Arra a kormányzati és kamarai érvre, hogy minél előbb szükség van jól képzett szakemberekre, Mártonfi azt mondta, tisztában van a munkaerőpiaci helyzettel, ugyanakkor látja azt is, hogy nagy tömegben vannak olyan rosszul képzett fiatalok, de idősebbek is, akik teljesen alkalmatlanok a munkavégzésre.

A szakképzés vonzereje pedig a minőségében rejlik. „A kormány azt mondja, vonzóvá akarja tenni a szakképzést, miközben a gyakorlatban az ellenkezőjét csinálja „ – teszi hozzá.

„Egy olyan érdeket is látok az átalakítás mögött, hogy legyen sokkal több, nem olyan nagyon jól képzett, de alacsony bérért hadra fogható munkás, mert ez valakiknek mégiscsak az érdekében áll, csak az egész nemzetgazdaságnak nem.”

A kormány visszafogja a felsőoktatás bázisát, holott az előrejelzések szerint a jövőben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb igénye lesz diplomásokra – mondja Mártonfi. Amiatt, hogy a felsőoktatás – a bemeneteli követelmények változtatásával akár – tud-e alkalmazkodni az új rendszerhez, a szakember szerint majd a későbbi döntéshozóknak fájhat a feje.

Már az alapoknál problémák lesznek

Mártonfi azzal sem ért egyet, hogy a szakgimnáziumi rendszerben 8. után specializálják a szakképzést, ezt túl korainak tartja. A specializáció – vagyis a 14 évesen kiválasztott szakmához járó tantárgyfelosztás – ugyanis olyan mértékű, hogy a kormány gyakorlatilag „egy vágányra” tereli a diákokat, a rendszer átjárhatatlan.

Nemcsak azért, mert a természettudományos tárgyak leválogatásával bizonyos tárgyak hiányoznak majd a palettáról, hanem azért is, mert az alapozás is gyengébb lesz.

A mérték nem olyan drámai, mint a szakiskoláknál volt 2013-ban, de Mártonfi szerint innentől a rossz alapozás, a kulcskompetenciák elhanyagolása miatt a szakgimnazisták is nehezebben tudnak majd a 10-30 év múlva bekövetkező változásokhoz és kihívásokhoz alkalmazkodni. Vagyis, az élethosszig tartó tanulásra való képességgel lehet gond.

Szómágia, PR-fogás

Ráadásul a szakgimnáziumi tananyag átalakítása Mártonfi szerint visszafoghatja a természettudományos tanárnak és mérnöknek jelentkezők arányát is (hiszen sokan szakközépből mentek tovább), ahhoz pedig nagyon nehéz alkalmazkodnia egy egyetemnek, hogy senki nem megy kémiatanárnak.

Az összevont természettudományos tantárgy tanítását jelenleg úgy oldják meg az iskolák, hogy több tanárra osztják szét a „science” órák megtartását, mivel nem képeznek biológia-földrajz-fizika- kémia szakos tanárt. Szerinte az iskolatípusok átnevezése PR fogás, ami arra jó, hogy egy évig mindenki forgatja a fejét. Egy-két év múlva azonban már mindenki érzékeli majd, hogy mivé is változott a rendszer.

Sulyok Blanka szaktanár a hvg.hu-adott videóinterjúban ugyanezt az átcímkézést “szómágiának” nevezte, mert szerinte a szakgimnáziumok valójában kevesebb lehetőséget biztosítanak a gyerekek számára, mint a gimnáziumok.

Forrás: HVG