Válassza az előnyösebb juttatási formát!

Példákkal

Szövetkezet a vele munkaviszonyban nem álló tagoknak adna juttatást. Mennyi lesz a juttatások közterhe, mikor lesz nagyobb a kapott nettó érték? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazdász válaszolt az adozona.hu-n.

A kérdés részletesen így szólt: Szövetkezetünk tagjainak (alapító tagok, nem állnak a szövetkezettel munkaviszonyban) adnánk SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány étkezési és ajándék zsebére való feltöltéssel juttatást. Meghatároztunk egy bruttó keretösszeget, melyet a tag oszthatna fel ezen juttatási formák között. Jól járunk el akkor, ha a SZÉP-kártyánál a minimálbér 50 százalékáig történő feltöltés 1,18-szoros alapja után fizetjük meg a 15 százalékos szja-t és a 14 százalék ehót, a felettes részt pedig egyes meghatározott juttatásként kezeljük, és ez után a 15 százalék szja-t és a 22 százalék ehót fizetjük meg? Az Erzsébet-utalvány mindkét „zsebét” is egyes meghatározott juttatásként kezelve, a 15 százalék szja és a 22 százalék ehót fizetnénk. Kérdésemet azzal indokolom, hogy a szövetkezeti tagok esetében eltérőbb a szabályozás, mint a munkavállalóknál, ezért szeretnénk megfelelően eljárni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 71. §-a, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) kormányrendelet értelmében SZÉP-kártya támogatást a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) a munkavállalójának adhat, vagyis a szövetkezettel munkaviszonyban nem álló, személyes közreműködést nem vállaló alapító tagok számára e juttatás nem adható.

Ugyanakkor béren kívüli juttatásnak minősül a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész, míg a meghaladó rész egyes meghatározott juttatás [szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pont; 70. § (4) bekezdés d) pont]. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a szövetkezet által meghatározott juttatási keretösszegben az Erzsébet-utalvány étkezési és ajándék zsebére való feltöltéssel adható juttatás. De annak sincs akadálya, hogy az alapszabályban más – nem pénzbeli – juttatásokat is rögzítsenek: például adómentes kultúra-, sport utalványt.

Így, ha például a bruttó juttatási keret 100 ezer forint és a tag ebből 10 ezer forint értékű kultúra utalványt, a fennmaradó részre ajándék és étkezési Erzsébet-utalványt választ, a bruttó keretösszeg felhasználása a következő:

kultúra utalvány: 10 000 Ft adómentes

Erzsébet-utalvány:

–        63 750+63 750×1,18x(0,15+0,14)=85 565 Ft

–        3087+3087×1,18x(0,15+0,22)=4435 Ft

–        a juttatás nettó értéke: 10 000+63 750+3087=76 837 Ft

ha a tag a teljes keretet Erzsébet-utalványban kéri:

–        63 750+63 750×1,18x(0,15+0,14)=85 565 Ft

–        10 048+10 048×1,18x(0,15+0,22)=14 435 Ft

–        a juttatás nettó értéke: 63 750+10 048=73 798 Ft

ha a tag 50 000 Ft sport utalványt választ, a többit Erzsébet-utalványban kéri:

Sport utalvány: 50 000 Ft adómentes

Erzsébet-utalvány:

–        37 252+37 252×1,18x(0,15+0,14)=50 000 Ft

–        a juttatás nettó értéke: 50 000+37 252=87 252 Ft.

Forrás: adozona.hu