Választási demográfiai program készül

 A népesség fogyatkozása a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti

Az előző fideszes demográfiai program kidolgozásáért felelős munkacsoport vezetője Révész Máriusz volt, aki 2014-ben még vadul azt bizonygatta, hogy fokozatosan akár ötszörösére is növelhetik az anyasági támogatás összegét. A törvény értelmében a gyermek születésekor a terhesgondozáson rendszeresen megjelent anyáknak járó támogatás összege a mindenkori nyugdíjminimum 225 százaléka, a nagyszabású ígérgetés tehát már ott elbukott, hogy legkisebb időskori ellátás összege jövőre már tizedik éve változatlanul 28 500 forint. A 2014-es kampányt végül a rezsicsökkentésre húzta rá a jobboldali koalíció és nyert – írja a Népszava.

A közelgő választást jelzi, hogy Lázár János még március elején bejelentette: demográfiai program készül, mert le kell lassítani, sőt meg kell állítani a népesség fogyását, el kell érni, hogy több gyerek szülessen és emelkedjen az idősek várható élettartama. Mindegyik tiszteletre méltó cél, sőt az is tagadhatatlan, hogy a családtámogatási rendszer több pontján is mélyebben nyúl a zsebébe az állam, mint korábban, de azért az előző – hasonlóan nagyszabású – demográfiai csomag köddé válása is jelzi, nem biztos, hogy ez a program lesz a Fidesz választási csodafegyvere.

A részleteket a kancelláriaminiszter csepegteti, mondván, hogy a kormány már kétszer is tárgyalt a 2060-ig irányt mutató tervekről, a gyermekvállalás ösztönzéséről, a halálozás csökkentéséről és az oktatási rendszer erősítéséről, a népegészségügyi lépések támogatásáról. Lázár szerint 2024–2030-ra el kellene érni, hogy a férfiaknál 79–80, a nőknél 85 év legyen a születéskor várható élettartam. Balog Zoltán humánminiszter pedig a költségvetés ismertetésekor kiemelte, hogy 140 milliárddal többet szánnak jövőre családtámogatásra.

A baj azonban nagyon nagy, a népesség fogyatkozása ma már a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti, hiszen az aktív és szakképzett dolgozók százezrei vándoroltak ki az alacsony fizetések, rossz munkakörülmények és családjuk megélhetési gondjai miatt. Többségüket nem lehet már hazacsábítani, de a családpolitikai tervek nem elegendőek az itthon maradók ösztönzésére sem.

A gyermekvállalás támogatása hosszú távú befektetés, így a leggyorsabban elérhetőbb megoldásnak a nyugdíjas korosztály munkába való visszacsábítása látszik, amihez pedig egészségben kell tartani az időseket, ami az aktív generációk túlterhelése miatt nem is egyszerű feladat. Jöhetnének még külföldi vendégmunkások, de a nagyobb tömegben mozdítható ukrajnai dolgozók inkább az ebben is gyorsabban ébredő lengyeleket és cseheket választják. Ráadásul a demográfiai program nem lehet családtámogatási módszerek gyűjteménye, ennél átfogóbb csomagra van szükség, amivel óriási késésben vagyunk. Négy éve sem szánta rá magát a kormány drasztikus döntésekre, így most is félő, hogy a hosszú vajúdás végén csak egy családtámogatási kisegér születik. Ha születik egyáltalán.

Tervezget az ellenzék is

A fideszes hazugságokkal szemben a valóság az, hogy az egyszülős magyar családok csaknem kétharmada él szegénységben – emelte ki nemrég a szocialisták családpolitikával foglalkozó képviselője. Bangóné Borbély Ildikó a közelmúltban nemzetközi felmérésekre hivatkozva kijelentette, az ország a Fidesz-KDNP kormányzása alatt Európa második legszegényebb országa lett. Az ellenszer a családok biztos megélhetése, aminek elérésére négypontos csomagot kínál az MSZP. A részleteken még dolgoznak, de biztosan szerepel benne a minimálbér 100 ezer forintra emelése, a munkaadói járulékok csökkentése, a nyugdíjemelés béremelkedéseket is figyelembe vevő módszerének visszaállítása, a gáz és a villany árának a piaci folyamatoknak megfelelő csökkentése, valamennyi alapvető élelmiszer áfájának csökkentése.

Az LMP ifjúsági szakszóvivője március végén arról beszélt, a kormánynak azért kell minél előbb cselekednie, mert a magyar gyermekek 15 százaléka már külföldön születik, Orbán Viktor kormányzása óta 78 ezer gyermeket veszített el ez az ország. Kanász-Nagy Máté úgy fogalmazott, ha ez a tendencia folytatódik, akkor hazánk unokák nélküli országgá válhat. Az LMP ingyenes felsőoktatással, munkahelyteremtő programmal és érdemi folyamatos béremeléssel ösztönözné a fiatalokat arra, hogy maradjanak itthon

A Párbeszéd szerint az Orbán-kormány hátat fordít a lakosság kevésbé jómódú többségének. Közleményben fogalmazták meg, hogy „amíg az Orbán Viktorhoz kötődő mészároslőrincek néhány szűk év alatt tízmilliárdos vagyonokra tettek szert, addig a minimálnyugdíj pontosan annyi, mint amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP megszerezte a kormányrudat: 28500 forint. Felhívták a figyelmet arra is, hogy több szociális juttatás mértéke csökkent, ami visszafogja a gyermekvállalási kedvet is.

Belső tartalék

Európa nagy problémájának nevezte Orbán Viktor néhány napja a csengeri tanuszoda átadásán, hogy a kontinensen kevés a gyerek, és jelenleg Magyarország is ezzel a bajjal küzd. A miniszterelnök persze gyorsan migránsozott egyet: szavai szerint Európában vannak olyan országok, amelyek a probléma megoldására külső segítséget vesznek igénybe bevándorlók és migránsok formájában, ugyanakkor vannak országok, amelyek bíznak magukban, és belső tartalékaikat mozgósítva megpróbálják megoldani ezt a történelmi feladatot. Magyarország az utóbbiak közé tartozik – jelentette ki. Végül jöttek a szokásos lózungok: „ehhez a feladathoz van elég életerő a magyar emberekben és családokban, így a folyamatot meg fogja tudni fordítani az ország a tendenciát”.

Túl sokan halnak meg

Megállíthatatlannak látszik, hogy fékezzük a magyar népesség csökkenését. Idén, az év első két hónapjában 14 582 gyermek született, több mint 2 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, de ami igazán tragikus, az az, hogy közben januárban és februárban 26 970 ember halt meg, s ez a szám 21 százalékkal magasabb a tavalyinál. 1990 óta nem volt példa ilyen magas év eleji halálozási értékre. Még drámaibban mutatja a tendenciát, ha a KSH adataiból kiemeljük, hogy ezer lakosra 9,2 születés, viszont 17 haláleset jutott.

Ezek az adatok nagyon gyorsan lehűtötték az optimizmust, ami a 2016-os javuló számok miatt alakult ki a politikusokban. Egészségügyi szakemberek szerint egyszerűen tavaly enyhébb volt az influenzajárvány, s emiatt kevesebb idős ember halt bele a szövődményeibe, mint 2015-ben, vagy az idén.

Az ENSZ nyilvántartása szerint 2016. július elsején a Föld népessége meghaladta a 7,4 milliárd főt, 2050-re pedig elérheti a 10 milliárdot. Ázsiában él a népesség 60 százaléka, de Afrika gyors tempóban zárkózik fel, ezen a kontinensen él ma a legtöbb gyerek. Ma még Európában is nő a népesség, de az elemzések szerint ez már a 80-as évektől kizárólag a bevándorlóknak köszönhető.

Stratégiai gyerekek

Bass László szociológus: Munkát adjon a kormány, és akkor több gyereket vállalnak a családok

– Több gyerek születhet, ha nőnek a jövedelemhez köthető családi támogatások, vagy több bölcsőde lesz az országban?

– Azokban a szegény társadalmi csoportokban, ahol a legminimálisabb bevétel is a túlélést jelenti, létezik a családi pótlékért, egyéb juttatásért világra hozott „stratégiai gyerek” fogalma, de azt tapasztaljuk, hogy ha egy családban legalább egy felnőtt integrálódik, mert piaci munkát talál magának, ott csökken a vállalt gyerekek száma. Az alanyi jogon járó családi pótlékot épp azért nem emeli a kormány, mert a legszegényebb rétegek gyermekvállalási kedvét nem akarja élénkíteni.

– A gyermekvállalásban meghatározó, hogy van munka vagy nincs?

– Ez az alapvető kérdés. A családi adókedvezmények és minden egyéb mostanában felmerült családtámogatási forma csak abban játszik szerepet, hogy az egyébként is betervezett gyerek vagy gyerekek mikor jönnek a világra. Vagyis az időzítést lehet befolyásolni, de az alapdöntést a gyermekvállalásról, nem nagyon befolyásolják ezek a lépések.

– A megkapaszkodott rétegekben egyre később szülnek a nők, ezért a tervezett második, harmadik gyerek többnyire nem jön már világra. A legszegényebbek nem így számolnak?

– Nem, sőt az elmúlt néhány évben az a veszélyes tendencia figyelhető meg, hogy a tizenéves lányok tömegesen vállalnak gyereket. Otthagyják az iskolát, ahogy betöltik a 16. évüket, amire leszállították a tankötelezettség korhatárát, és nem marad nekik semmilyen feladat vagy cél. Az iskolai tapasztalataik kudarcosak, taszítják őket a tanulástól, munkát nem kapnak, mert semmihez nem értenek, marad a gyerekvállalás.

– Borsodi falvakban szembesültünk vele, hogy a rákbetegek sorra utasítják vissza a kezeléseket, a legszegényebbek évekkel rövidebb életre számíthatnak, mint a szakképzettek vagy diplomások.

– Ezt igazolják a mélyszegénységben élők körében végzett legfrissebb kutatásaink is. Amikor az egészségügyi vezetők a szűréseket és a megelőzést hangsúlyozzák, nem veszik figyelembe, hogy milliók nem képesek azt a buszjegyet sem megvenni, amivel eljutnának a tüdőszűrésre. Az orvosok arra panaszkodnak, mire hozzájuk kerül a beteg, már rég késő. Tehát ha demográfiai programban gondolkodik a kormány, akkor nem elég, ha a családtámogatásokon változtat.

Forrás: Népszava