Változások a helyi adókban

Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, ezen túlmenően a módosítások az adóelkerülés megakadályozását, a jogalkalmazás egyszerűsítését és a jogértelmezés segítését célozzák a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat szerint.

 

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Jelenleg mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen, igazoltan művelik. Az ágazati jogszabályok alapján, azonban a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek minősül, így a spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén az adót ki lehet játszani azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Ezt a kiskaput megszünteti a javaslat.

További változás, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé (eladott áruk beszerzési értéke) értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell majd figyelembe venni, míg most korlátozás nélkül.

A javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

A mentesítés uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.

A javaslat azzal indokolja a módosítást, hogy e szövetkezetek tagjaik termékeit saját nevükben, nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, a tagok számára vásárolt termékeket pedig beszerzési áron adják tovább. Így magas nettó árbevételre tesznek szert, s bár árrésük nincs, iparűzési adóalap keletkezik, ami végső soron a szövetkezeti tagokat, mezőgazdasági termelőket terheli.