Varga kíméletlenül odacsap a hipermarketeknek és diszkontoknak!

Még tovább szorul a hurok a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek körül (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a vasárnapi boltbezárás mellett) egy, Varga Mihály által kedden beterjesztett törvényjavaslattal. A tervezet megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. Emellett a napi fogyasztási cikket értékesítő vállalatok esetében bevezetésre kerül az a szabályozás, hogy ha az adott társaság a megelőző két évben veszteséges volt, vagy nem ért el mérleg szerinti eredményt, akkor nem árusíthat napi fogyasztási cikkeket.

Ez utóbbi szabály csak 2018. január elsején lépne életbe, és a nagy üzletláncok 2018. január elsejéig működhetnek “tiltott” világörökségi területen.

 


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében kedden újabb törvényjavaslattal állt elő, ami a kereskedelmi szektort érinti, ezen belül is a napi fogyasztási cikkeket értékesítő cégeket. Ezek a cégek biztosan nem fognak örülni “a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról” címet viselő tervezetnek. A benne foglaltak ugyanis nagyban megegyeznek a 10 napja kiszivárgott verzióval, amiről a hvg.hu számolt be. Igaz az egyes intézkedések később lépnek hatályba a kiszivárgott hírekhez képest.

 

  Pontosít a törvény
A törvényjavaslat először is kiegészíti a kereskedelemről szóló törvényt azzal, hogy a boltok kategóriáját pontosítja. A következő fogalmak kerülnek tisztázásra:
  • hipermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet
  • nagyméretű szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet
  • szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400-2500 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet
  • diszkont: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet, amely nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal
 

Kitiltás

A fogalmak pontosítása után a törvényjavaslat kimondja: “a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni “.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb üzleteket teljesen kitiltja a kormány a világörökségi területek nagyvárosias lakóterületeiről. “Az intézkedés célja a magyarság egész világ által elismert értékeinek a megóvása, a városkép megőrzése és a környezetvédelem” – olvasható a javaslat indoklásában. Azt is kimondja a javaslat, hogy a jelenleg felmentéssel bíró üzletek (vagyis “tiltott helyen” működő cégek) 2018.január elsejéig működhetnek itt. Ha ezt követően is működnek, akkor azonnali bezárást rendelhet el a kereskedelmi hatóság.

Gazdasági erőfölény és kész

A törvény azt is leszögezi: fennáll a gazdasági erőfölény, ha a vállalkozásnak és kapcsolt vállalkozásainak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Ezt “2016. január 1-je után megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélések fennállása tekintetében kell alkalmazni”.

Előírás az eredményességre

A törvény új szabályokat állapít meg a napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítését folytató gazdasági társaságokra. Mégpedig, “az a gazdasági társaság, amelynek:

a) nettó árbevétele több, mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered
b) bármely két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön – külön eléri az 50 milliárd forintot
c) a mérleg szerinti eredménye a b) pont szerinti mindkét üzleti évben nulla vagy negatív,

a b) pont szerinti második üzleti év beszámolójának elfogadását követően nem folytathat napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet “.


Mint minden szabályra, erre is vonatkoznak kivételek:

a fenti szabályt a gazdasági társaság megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni.

A törvény ezen része 2018. január elsején lépne hatályba. (korrekció: cikkünkben eredetileg 2015. január elsejét írtunk, tévesen – a szerk.)

Ezzel magyarázza a kormány a nyereségességi előírást

“A teljesen szabad versenyben a már megerősödött tőkeerős hálózatok folyamatosan bővülnek és egyre több kisbolt zár be. Ezzel egyidejűleg nő a munkanélküliség, mivel a diszkontokban és hipermarketekben magasabb termelékenységgel kevesebb élőmunka ráfordítással kell számolni, tekintettel a szolgáltatás gyengébb színvonalára” – vezeti fel a javaslat magyarázatát az általános indoklás.

“Egy családi vállalkozásban működő élelmiszerbolt versenytársa az egész Európából összegyűjtött olcsó termékeket árusító diszkont vagy a vásárlókat buszokkal szállító hipermarket” – folytatódik az általános indoklás.

A törvényjavaslat indoklása nyíltan felvállalja, hogy szelektív maga a tervezet:

“Ahhoz, hogy hatékonyan, de az EU előírásokat tiszteletben tartva tudjunk védelmet biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak, eltérő szabályokat kell alkotnunk a különböző üzlettípusokra”.

A kormány azzal is érvel, hogy a nagy forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók. “A foglalkoztatás bővülése a kis é s középvállalatok révén valósulhat meg, ezek fennmaradása, illetve erősödése növelheti tartósan a foglalkoztatottságot” – áll az indoklásban.

Az eredményességi előírások részletes indoklásában az szerepel, hogy a kormány szerint “a tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a magyar vállalkozásokat”. “Ez hosszútávon beláthatatlan következményekkel járhat” – figyelmeztet a kormány.

“Nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, ami folyamatosan veszteséget termel. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen a versenytársak kiesnek és a nagy tőkeerejű vállalkozás >>megveszi a piacot<<” – magyarázza a javaslat.