Varga Mihály: A bérunió egyenlő az adóemeléssel

Novemberben pluszjuttatás érkezhet a nyugdíjasokhoz

Magyarországon véget ért az olcsó munkaerő kora, amit jól mutat, hogy hatalmas ütemben nőnek idehaza a fizetések – nyilatkozta a Magyar Időknek a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a bérfelzárkóztatás most az egyik legfontosabb kérdés, a gazdaság jó teljesítményének előnyeiből ugyanakkor a nyugdíjasoknak is részesülniük kell.

– Béruniót akar az ellenzék, erről óriásplakátok sokasága tájékoztatja manapság a politika iránt érdeklődő állampolgárokat. Az elképzelés lényege az eddig elhangzottak alapján nagyjából annyi, hogy az EU-ban szabnák meg az egységes béreket. Ön szerint emel majd fizetést Brüsszel Magyarországon?

– Aki bérunióról beszél, az igazából adóemelést akar, a bérek közötti különbség eltüntetéséhez ugyanis jelentős adóemelésre lenne szükség. Így az ellenzéki felvetés nem tűnik másnak, mint politikai blöffnek. Arról árulkodik, hogy aki ezt hangoztatja, annak nincs egyetlen saját terve, ötlete sem, hogy miként lehetne a magyar és a nyugati bérek közötti különbséget csökkenteni, esetleg eltüntetni.

Hasonló megoldásokkal annak idején egyébként a szocialista-liberális kormányzat állt elő, a végeredmény ismert: államcsődközeli helyzet, megszorítás, visszaesés. Úgy vélem, az elmúlt két-három év pontosan bebizonyította, hogy nem kell Brüsszelre várni azokban a témákban, amelyekben a saját erőnkből is átgondolt lépéseket tehetünk.

– Az egyik ilyen téma nyilván az illegális migráció kezelése, megállítása. A gazdaságban melyek azok a területek, ahol nagy horderejű intézkedésekre kellő mozgástere van a magyar kormánynak?

– Több ilyen is van, ezek közül most a bérkérdést és az adóügyeket említeném meg. A kettő egyébként szorosan összekapcsolódik. Idézzük fel a legfrissebb számokat. Ezek szerint az első hat hónapban a versenyszférában a bruttó és a nettó fizetések átlagosan 11 százalékkal nőttek, eközben a közszféra juttatásai a kormányzati béremelések nyomán átlagosan 14 százalékkal növekedtek. A rendszerváltozás óta eltelt majdnem harminc évben csak elvétve jegyezhettünk fel hasonló adatokat. Mindezt úgy, hogy soha annyian nem dolgoztak legális keretek között, mint most.

A 2010-es kormányváltás óta több mint 710 ezerrel dolgoznak többen, jelenleg 4,42 millió embernek van legális munkája. Ráadásul ahhoz, hogy ezt elérjük, egyetlen külső szereplő jótékony közbeavatkozására sem volt szükség, nem kellett segítségül hívnunk sem Brüsszelt, sem a Nemzetközi Valutaalapot.

Az átgondolt munkahelyteremtő intézkedések mellett arra volt szükség, hogy a kormány tavaly hat évre szóló bérmegállapodást kössön a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel.

– Ez az egyezség dióhéjban arról szólt, hogy az állam csökkenti a vállalkozások adóterhét, ha cserébe a munkaadók érdemben megemelik a dolgozók fizetését. A tíz százalék feletti bérnövekedés ennek a megállapodásnak tudható be?

– A gazdasági viszonyok alakulását, így a bérhelyzetet is megannyi tényező befolyásolja, de úgy hiszem, a megállapodásnak fontos szerepe volt abban, hogy idén nagyot ugrottak a hazai fizetések. Kijelenthetjük, hogy az egyezség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, jó alkut kötöttünk tavaly a szociális partnereinkkel. Már csak azért is, mert mind a három szereplő jól járt. A munkavállalók helyzete nyilvánvalóan kedvezőbb, hiszen magasabb a fizetésük. A munkaadók sem panaszkodhatnak, 27 százalékról 22-re csökkent idén az adójuk, ráadásul jövőre újabb tehermérséklés következik.

A megállapodás értelmében 2018 első napján húsz százalékra esik az elvonás nagysága. Ráadásul, ha a versenyszféra átlagos bruttó bérnövekedése 2017 első kilenc hónapjában eléri a 11 százalékot, akkor újabb fél százalékpontos enyhítés lép életbe a jövő év elején.

Ez nem kevés, csak ez a fél százalékpont több mint negyvenmilliárd forintot hagy a magyar munkaadóknál. De jól jár az állam is: úgy is több adó érkezett idén a közkasszához, hogy januárban több adótípust is nagymértékben csökkentettünk.

– Mit gondol, a hatéves megállapodással ledolgozhatja az ország a bérhátrányát? Másképpen fogalmazva: a slágerszakmákban idővel lehet majd annyit keresni idehaza, hogy ne kelljen Nyugat-Európába menni megfelelő fizetésért?

– A bérmegállapodással azt rögzítettük, hogy Magyarországon véget ért az alacsony bérek, az olcsó munkaerő kora. A bérfelzárkóztatásban igyekszünk minél nagyobb lépéseket tenni, de közben figyelnünk kell arra is, hogy a gazdaság növekedjen, a vállalkozások gyarapodjanak, a pénzpiacok működjenek. A lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk, de csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér. Felelősségteljesen gazdálkodunk az állam vagyonával, erőforrásaival, így nem alkalmazunk demagóg intézkedéseket, nem kezdünk politikai hazárdjátékba és nem készítünk választási költségvetést.

Ez egyben azt is jelenti, hogy nem követhetjük és nem is követjük az ellenzék ötleteit. Világos céljaink vannak, azokat pedig semmilyen külső nyomásra – érkezzen az Brüsszelből vagy a tengerentúlról – nem adjuk fel. Ezek közül az egyik legfontosabb a gazdaság növekedése és a lakosság jólétének emelése.

– A nyugdíjasoknak is származik előnyük a fellendülésből?

– A kormány egyik legfontosabb célja, hogy mindenki részesülhessen a gazdaság kiemelkedő teljesítményéből, így tehát a nyugdíjasok sem maradhatnak ki az előnyökből. Az eddig eltelt időszak kapcsán azt mondhatom el, hogy az elmúlt hat év alatt olyan mértékben sikerült növelni az idősek juttatásait, hogy kompenzálni lehetett a 13. havi nyugdíj eltörlését. Amit a szocialisták annak idején elvettek, azt a kormánynak 2010 óta sikerült visszaadnia.

Mindezt a gazdaság jó teljesítménye alapozta meg. Arról már az év elején döntött a törvényhozás, hogy 2018. január elsején három százalékkal emelkednek a nyugdíjak, az idősek juttatásainak ügye azonban ősszel újra a kormány napirendjére kerülhet. A nyugdíjasokat ugyanis az infláció alakulása és a gazdaság kiugró teljesítménye miatt is pluszösszeg illetheti meg. Ezekről a kormány október táján határoz majd. A várható kifizetések novemberben érkezhetnek meg a címzettekhez.

Forrás: Magyar Idők