Vasárnap a boltok nem is szállíthatnak?

A nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok az internetes vásárlási lehetőség bővítésével pótolnák a vasárnapi zárva tartás miatt kieső forgalmukat és bevételeiket. A kormányzatnak a jelek szerint feltett szándéka, hogy minden áron “kiszárítsa” a hazai láncok versenytársait. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értelmezése szerint ugyanis a hétvégén lehet ugyan online megrendelni az árut, de azt csak hétköznap szállíthatja ki a kereskedő cég. A szakmai szervezetek szerint viszont a minisztérium rosszul értelmezi a törvényt.

 

Minden kiskaput be akar zárni a kormányzat, ami valamelyest mérsékelhetné a nemzetközi kereskedelmi láncokra nehezedő nyomást. Az érintettek szerint a rendkívül diszkriminatív élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj emelése mellett a vasárnapi zárva tartás is a nyakukba kapó multik az internetes kereskedelem bővítésével szerették volna csökkenteni a várható forgalom és bevétel kiesést. Ezzel a vevőknek sem kellett volna teljesen lemondaniuk a vasárnapi bevásárlásról, főleg akkor, ha elfelejtettek valamit megvenni hétközben, vagy szombaton. Az NGM az Index felvetésére írt válaszában azonban úgy értelmezte a március 15-i nemzeti ünnepen hatályba lépő törvényt, hogy a termék ugyan megrendelhető vasárnap, de kiszállítani csak hétköznap, ráadásul kizárólag 6-22 óra között lehet.

A szaktárca indoklása szerint ugyanis a törvény hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kiskereskedelmi tevékenység alatt pedig termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni, mint például az áru összekészítése vagy kiszállítása. A törvény a kivételek körében sem határozza meg az online rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet – írja a szaktárca. Azonban ebbe a fogalomba nem lehet beleérteni a rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmi tevékenység megvalósuláshoz szükséges szállítást, amely ahhoz szükséges, hogy az üzlet a nyitva tartási időben működni tudjon – magyarázta az NGM.

Az Együtt szerint a kabinet önkényes, kiterjesztő jogértelmezéssel próbálja megtiltani az internetes rendelések vasárnapi kiszállítását. Az ellenzéki párt szerint a vasárnapi nyitva tartást megtiltó kereskedelmi törvény nem tartalmazza a vasárnapi házhozszállítás tilalmát. Az ellenzéki párt közleményében azt írta, a kormány célja, hogy a hipermarketek forgalmának jó részét “fideszes haveri cégekhez” irányítsa át.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy vélte, az NGM feltehetően fél a vasárnapi vásárlás népszerűségétől, ezért még az internetes házhoz szállítást is meg akarja tagadni a vásárlóktól. Addig igaza van a szaktárcának, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény valóban a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki. Csakhogy a törvény az üzletek nyitva, illetve zárva tartásáról szól, s az üzlet meghatározása a jogszabályban: épület, vagy épületrész, illetve “bármely értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak”.

A magyar nyelv értelmezése szerint a számítógépem nem egy hely, így az NGM sem tilthatja, hogy vasárnap árut rendeljek, de azt megakadályozná, hogy azt ki is szállítsák, vagyis a szaktárca kettészakítaná az online kereskedelmet – fogalmazott a Népszavának Vámos György. A törvényben nem is esik szó az internetes kereskedelemről, ráadásul ha az online kereskedelem egyik fele megengedett, semmi nem indokolja a másik felének a tilalmát. A főtitkár szerint az NGM pontatlanul értelmezi a törvényt, mert az csak a zárva és nyitva tartásról beszél, márpedig az online áruházakban és a láncok internetes szolgáltatásainál nincs zárva vagy nyitva tartás.

A cégek szerverei bármikor elérhetőek és azokban nincsenek alkalmazottak sem. A jogszabály jelenlegi szövege alapján a házhoz szállítás nem tilos, ezért a törvény értelmezésében vita van, ezt pedig valahogy fel kell oldani. Vagy a jogszabály módosításával, vagy az NGM-nek kell egy újabb értelmezést közzé tennie – vélte az OKSZ főtitkára. A szakember azt is hozzátette, érdekes helyzetet hozhat – még ha az NGM értelmezése lenne is a helyes -, ha a kiszállítást végző személy a vállalkozás tulajdonosa is egyben. Márpedig az önfoglalkoztató szolgáltatóra végképp nem vonatkozik a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény.

Ez a jogszabály vissza fog ütni, sokan fognak határon túlról interneten rendelni, például szlovák cégtől. A határ menti bevásárló turizmus is élénkülhet, csak most a magyarok mennek majd át – ha megéri – szlovák és román hipermarketekbe, a szomszédos országok üzleteinek forgalmát, s a költségvetésük adóbevételeit növelve.

A kiskereskedelmi láncok közül a Tesco, a CBA, a G-Roby már jó ideje folytat internetes kereskedelmet, de a többiek, az Auchan, a Spar is tervezi, hogy belekezd. A Tesco eddig is kiszállította az online vásárolt árut vasárnap, a CBA kínálatából viszont hiányzik a hét hetedik napja.

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára is úgy vélte, az NGM értelmezése vitatható. A szövetség tagjai közül többen is éppen azért tervezték az online kereskedelem erősítését, bevezetését, hogy mérsékeljék a jogszabály okozta hátrányokat. A szaktárca véleményét a cégek jogászai is alaposan megvizsgálják. Senki nem gondolt arra, hogy az online rendelések kiszállítása megtiltható, vagy időhatárok közé szorítható.

Szerintem a szállító amúgy sem kereskedelmi alkalmazott, így a kereskedelmi szektorra vonatkozó törvény rá nem érvényes, ráadásul a beszállítást még az NGM is engedélyezi vasár- és ünnepnap is – tette hozzá Balatoni Judit. A szövetség főtitkára megemlítette, azok a vásárlók, akik megszokták a hipermarketek szolgáltatásait, nem fognak áttérni a kisebb boltokba, inkább átszervezik a programjaikat és más napokon mennek a megszokott láncokhoz. A szakember hangsúlyozta, a törvény a szabadidő eltöltésének választási jogát és a kiszállítást is korlátozza, amivel a kormányzat egy újabb kényelmetlenséget okoz a vásárlóknak.

A szövetségen belül a vasárnapi nyitva tartás tilalma továbbra is “forró téma”, latolgatják a hatásait, illetve hogyan lehetne fellépni a törvény ellen. A bevásárlóközpontok még nem döntöttek, hogy csatlakoznak-e a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) népszavazási kezdeményezéséhez, de erősen gondolkodnak rajta. Az sem zárható ki, hogy a szövetség tagjai közül többen esetleg az unió illetékes fórumaihoz fordulnak.

 

 A család napján a kertészetek is zárva lesznek?
 
A kertészetek vasárnapi nyitva tartása mellett érvel az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelében Megyeri Szabolcs kertész, a korlátozás enyhítését támogatja több szakmai szervezet is.
 
A kertész szorgalmazza, kezdődjön egyeztetés a törvényhozás és a szakma képviselői között, hogy “korrigálják a vasárnapi korlátozásokat”. A vasárnapi zárva tartás országosan több száz kertészetet, illetve több ezer alkalmazottat érint. Hozzáteszi: a legtöbb kertészeti áruda területe a termékpaletta jellegéből adódóan általában meghaladja a határt jelentő 200 négyzetmétert.
 
Megyeri Szabolcs szerint “hatalmas tévedés egy kalap alá venni ezeket a speciális kereskedelmi egységeket az élelmiszer, műszaki cikk, ruha és egyéb profilú üzletekkel”.

 

Vannak még problémák az elektronikus árukövetéssel

Az őstermelők nehezen tudják elhelyezni magukat a januártól bevezetett elektronikus árukövetés (EÁKER) rendszerében. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller György Attila a rendszer szinte zökkenőmentes indulásáról beszélt, a kistermelők ügyét csak szőrmentén érintette. Mint elmondta, csak azok a fuvarozásban is érintett kistermelők kötelesek ekáer-számot igényelni, akik áfakörbe tartoznak, és nem kértek alanyi áfamentességet. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer célja alapvetően az árumozgások valós idejű ellenőrzése, az élelmiszerek szállítási útvonalának nyomon követése, amivel az áfacsalásokat kívánja visszaszorítani a törvényalkotó.

A kistermelők alkalmazkodnának az előírásokhoz, ehhez 14+1 kérdést fogalmaztak meg az eáker-ről, amelyeket Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő Varga Mihály gazdasági miniszternek címzett nyílt levelében közölt. Suller György Attila elmondása szerint, abban az esetben szükséges EKÁER számot igényelni, ha a szállított áru eléri a 200 kg-t, vagy a 250 ezer forintos értéket. Az azonban nem világos, hogy a kocsira kerülő tételek külön-külön avagy egyben számítanak, ami a kistermelők számára egyáltalán nem mellékes. Gőgös a legnagyobb problémának azt nevezte: a rendszer nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon vannak nagybani piacok, ahová úgy kerül az áru, hogy még nem ismert a vevője.

Emellett az EKÁER rendelete szerint csak azok a gépjárművek kötelesek EKÁER-számot igényelni amelyek meghaladják a 3,5 tonnát. Felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha az árut több kisebb autó szállítja, hogyan tudják majd ellenőrizni, hiszen ez melegágya lehet az áfacsalásoknak. A NAV keddi sajtótájékoztatóján Suller ehhez annyit fűzött hozzá: minden puding próbája az evés. A türelmi, büntetésmentes időszak februárig tart, onnantól viszont az utakon számos ellenőrző pont lesz, ahol többek között mérlegelik az árut, illetve a rendszámot, a papírokat ellenőrzik. Emellett utólagos ellenőrzésekre is kell számítani, bírságként pedig a termékek árának 40 százaléka szabható ki. Az MSZP képviselője szerint, a kérdések a megválaszolása nélkül februárban nem lehet ezt a rendszert élesben elindítani. => Rubin Eszter írása a Népszavának

 Éles vita a szeszes italok vagyoni biztosítékáról
 
Minden előzetes ígéret ellenére január 1-jén úgy lépett hatályba egy adószabály, hogy az 150-170 alkohollal foglalkozó nagykereskedőt tehet tönkre. Mindössze 5-6 nagykereskedő marad majd talpon – hívta a figyelmet az Index internetes hírportál.
 
Kezdetben úgy tűnt, hogy csak hiba történt, ugyanis Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke amikor meglátta a Miniszterelnökség eredeti, kereskedőket ellehetetlenítő javaslatát, akkor módosító indítványt nyújtott be a bizottság nevében. Jobbító szándékú javaslatát azonban a kormánypárti többség végül lesöpörte az asztalról.
 
A lényeg, hogy a jövedéki termékeket – dohányt, alkoholt, ásványolajat – forgalmazó nagykereskedőknek úgynevezett jövedéki biztosítékot kell letenniük. Az új szabályok szerint az alkoholt árusító nagykereskedéseknél például 22 millió helyett 150 millió forintra nő az összeg az árbevételtől függetlenül. Gulyás Gergelyék sávos megoldást javasoltak, 300 milliós éves nettó árbevételnél például maradt volna az eddigi 22 milliós biztosíték, 150 milliót csak évi 2 milliárdos bevétel felett kellett volna fizetni.
 
Azonban kiderült, hogy a sávos, mindenki számára megnyugtató javaslata csak 2016. január 1-jén lép hatályba. Addig pedig, egy éven keresztül a korábban elfogadott szabály él, azaz mindenkinek az árbevételtől függetlenül le kell tennie a 150 milliós jövedéki biztosítékot. Erre pedig a kisebbek várhatóan nem lesznek képesek.
 
Gulyás Gergely az Indexnek elmondta: az összegző módosítót az előterjesztő készíti, ebben az esetben ez a Miniszterelnökség volt. Ugyanakkor Gulyás hétfőn benyújtott egy egyéni képviselői indítványt a helyzet rendezésére, eszerint a sávos rendszer nem jövőre, hanem már idén márciusban életbe lép. Kedden a Fidesz-frakció is közleményben tudatta, támogatni fogja Gulyás javaslatát.
Ugyancsak kedden a Miniszterelnökség bejelentette: vissza kell állítani a 2014. január 1-jén meglévő állapotot.
 
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az “oligarchabarát maffiakormány” az ital-nagykereskedők 95 százalékának “kivéreztetésével” újabb munkahelyeket veszélyeztet, miközben saját barátainak kedvez.
 
Tóth Bertalan szocialista képviselő felszólította a Parlament fideszes alelnökét, hogy azonnal kezdeményezze a parlament rendkívüli ülésének összehívását, annak érdekében, hogy javaslata még február 1-je előtt életbe tudjon lépni, még mielőtt a nagykereskedőknek a letétet be kellene mutatniuk a NAV-nak.