Vasárnapi zárva tartás: ezt az adatot titkolta a kormány!

A korábbi években mértnél sokkal gyengébb a tavaszi élénkülés

A vasárnapi zárva tartás nyomán valóban nőtt a kiskerforgalom, de ez csak a szokásos tavaszi élénkülés, továbbá – és ez a rossz hír – a korábbi években mértnél sokkal gyengébb. A nyitva tartási tilalom az élelmiszer-kereskedelmet várhatóan nem érinti komolyan, de a textil-, bútor- és iparcikk-boltok a vesztes oldalra kerülhetnek. A plázastop-törvény viszont nem veti vissza a fejlesztéseket.

  A négymillió hazai háztartásból a GfK felmérése szerint 1,12 millió szokott szombaton élelmiszert vásárolni, közel 900 ezer pedig a hét utolsó napján – mondta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a BGF kereskedelmi konferenciáján. Kozák Ákos szerint a hipermarketeknél és diszkontoknál volt hagyományosan erősebb a vasárnap, ezek a boltok hosszabb távon a vesztesek közé kerülhetnek. A fogyasztók a vásárlásaik áttervezésével reagálnak, nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a nem tervezett, impulzív vásárlások sorsa, illetve a bútor- és textilkereskedelemé, ahol szintén erősebbnek számított a vasárnap. Az élelmiszer-kereskedelemben ugyanakkor nem várható érdemi csökkenés a GfK prognózisa szerint – ez volt a tapasztalat Horvátországban is, ahol rövid ideig élt egy hasonló tilalom -, viszont textil-, bútor- és iparcikk-kereskedelemben elképzelhető a visszaesés.
 
  Csak egy-két olyan hétvége volt, amit ne torzított volna valamilyen más esemény, azaz nemigen voltak a zárva tartással tisztán érintett vasárnapok, így nehéz egyelőre megítélni a szabályozás hatását – fogalmazott Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. (Korábban az NGM helyettes államtitkára – konkrét adatok ismertetése nélkül – azt állította, hogy még nőtt is a forgalom március 15. után, az időközben megszellőztetett adatokat lásd a keretes írásban.) Az is ki fog derülni a következő hónapokban, hogy mely napokon érdemes megtartani a hosszított nyitva tartást. Egy korábbi GfK-felmérést idézve elmondta: az, hogy vasárnap jellemzően a magasabb árszínvonalú boltokban lehet csak vásárolni, a fogyasztóknak 14-25 milliárd forint többletkiadást jelenthet.
 
   Balatoni Judit idézte a Napi.hu igatlankonferenciáján elhangzottakat is, amely szerint a zárva tartási kötelezettség eltérően érinti a mozival nem rendelkező és a mozis plázákat, a célkeresztbe vett multik megoldják a vasárnapi zárva tartás miatti átszervezési feladatokat, viszont a részmunkaidősök, diákok, valamint a magyar tulajdonú kis- és közepes boltok tulajdonosai, azok alkalmazottai a vesztes oldalra kerültek csakúgy, mint a turistákból élő belvárosi és balatoni üzletek.
 
Egyeztetés? Na, az nem volt
 
  A főtitkár szerint a kereskedelmet érintő szabályok alapindokai – család-, ifjúság- és kkv-védelem – elfogadhatók, de komoly nehézséget jelent, hogy a törvényeket rögtön a hatályba lépés után módosítják. A legtöbb esetben ad hoc törvényalkotásokról van szó, érdemi egyeztetések nélkül – a „tárgyalások” leginkább abban merültek ki, hogy meghallgatták egymás álláspontját. Ide tartozó példa, hogy a trafikok lesötétítése kapcsán már a szabályozás megszületésekor jelezték biztonsági aggályaikat, hiába.
 
  A központokat a kereskedelmet sújtó korlátozások jobbára csak közvetve, a bérlőkön keresztül érintik. Ez a hatás sem elhanyagolható, hiszen ha a megváltozott szabályok miatt a kereskedők nem tudnak alkalmazkodni a vásárlói igényekhez, a fenntartóknak értékcsökkenést kell elkönyvelniük – ha a választék, a szolgáltatások színvonala csökken, gyorsan fog csökkenni a látogatószám, ami forgalomcsökkenést, bérletidíj-csökkentési törekvéseket (illetve a kiköltöző bérlők miatt bevételkiesést) eredményez, ez pedig veszteséget jelent az üzemeltetőnek.
 
 A kaszinó- és trafiktörvény egyértelműen fájdalmasan érintette a központüzemeltetőket. A kaszinóknak helyet adó, jellemzően kis portál mögött 1000-1200 négyzetméteres helyiségeket nehéz más célra bérbeadni – van, ahol fitneszterem került a helyére, de van, ahol ma is üresen áll a terület. A helyiségek kialakításába beruházó bérlők is rosszul jártak csakúgy, mint azok a trafiktulajdonosok, akik azon buktak, hogy immár nem lehet bevásárlóközpontban a folyosóról megközelíthető dohányboltot üzemeltetni.
 
Nem fáj a plázastop
 
  A plázastop hatása viszont a vártnál sokkal kisebb volt, mindössze egyetlen bevásárlóközpont-építési kérelmet utasítottak el. Rossz viszont – tette hozzá a főtitkár -, hogy átalakítás, bővítés esetén is felmentést kell kérni a plázastop-törvény alól, itt az átfutási idő okoz bizonytalanságot.
 
  Ami az új plázákat illeti, a budapesti Bosnyák térre tervezett, régóta húzódó Mundo Center esetében 2018-ra tervezik a nyitást, a megvalósítást jelenleg finanszírozási és bérbeadási gondok nehezítik. A szintén fővárosi Etele térre tervezett bevásárló-, iroda- és lakóingatlan-komplexumot 2017-ben adhatják át, vidéki helyszíneken pedig a következő években három family center jellegű beruházás készülhet el.
 
Majdnem Ausztria
 
  Vannak jelek arra, hogy a háztartások fogyasztásában megfordult az ötéves negatív trend, de továbbra is igaz, hogy már Törökország és Horvátország megelőzi egy főre jutó vásárlóerő terén Magyarországot, mi az évi 1,5 millió forinttal a régió sereghajtói lettünk, holott 1995-ben még az élen álltunk – derült ki a GfK Hungária ügyvezető igazgatójának előadásából.
 
  Kozák Ákos elmondta: nő a vásárlási gyakoriság a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG), és a kosárérték is emelkedett (azaz többször megyünk boltba és alkalmanként többet is költünk), viszont a fogyasztó háztartások köre nem emelkedett. A magyar háztartások fél év alatt 100-120-szor mennek boltba, csakúgy, mint az osztrákok, de az egy vásárláskor a honfitársaink 2200-2300 forintot költenek, ami mindössze harmada az ausztriai átlagnak – a vásárlóerőben hasonló különbségek vannak a két ország között.
 
  A 10 legnagyobb kereskedelmi lánc a napi fogyasztási cikkek 3 ezer milliárd forintos piacából mintegy 70 százalékkal rendelkezik, ezen belül is a Tescóé a legnagyobb súly, 17-18 százalék. (A 15 régi EU-tagállam átlagában az üzletek 12 százaléka bonyolítja a forgalom 75 százalékát – Olaszországban ennél is koncentráltabb a kereskedelem, ott 7,2 százalék ez az arány, míg Franciaországban kétszer ekkora, közel 15 százalék.) A kisboltok részesedése sem elhanyagolható, náluk landol minden elköltött 9. forint.

Megvan az adat – nem kellene örülni
 
   A kiskereskedelmi forgalom valóban nőtt március 15. után a megelőző időszakhoz képest – ismerte el a kormány által konkrét adatok nélkül jelzett trendet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakember az eddig nem publikált adatokat ismertetve elmondta: a vasárnapi zárva tartási tilalom március 15-i lépését megelőző héten a heti átlagos forgalom 140 milliárd forint volt, ami utána 150 milliárd forintra emelkedett. A dolog nem kis szépséghibája az, az elmúlt években a március mindig növekedést hozott februárhoz képest, méghozzá általában 15-20 százalékos nagyságút, amihez képest az idei bő 7 százalékos többlet inkább kiesést takar. Vámos hozzátette: a létszámcsökkentések már meg is indultak a kiskereskedelemben.