Védi a korrupciót a Fidesz

Akadályozza a Fidesz, hogy megalakuljon a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, de a kabinet sem kezdeményezett független vizsgálatot a hivatal korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott vezetői, valamint az áfacsalások ügyében. Lényegében egyetlen, illetékes hatóság sem teszi a dolgát az ügyben, így könnyen úgy tűnhet: az Orbán-kormány a korrupció fenntartásában érdekelt.

 

Bár először felvette napirendjére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a NAV-ügyet vizsgáló bizottság létrehozásának javaslatát, végül a kormánypárti képviselők mégis levették, s nem voltak hajlandóak tárgyalni a témáról. A fideszes tagok egyetlen érvként azt hozták fel, hogy több időre van szükségük. Azt ugyan nem tudni, mihez, hiszen a bizottság megalakításához szükséges képviselői aláírás megvan – valamennyi ellenzéki párt támogatja a vizsgálatot -, a testület céljai pedig október közepe óta ismertek.

Az ülés után Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Szél Bernadett, a párt társelnöke, Horváth András, a NAV volt munkatársa és Vágó Gábor, az LMP egykori képviselője – utóbbiak ketten a Korrupcióellenes Szövetség (KElleSZ) alapító tagjai is – próbálták értelmezni a történteket. Schiffer szerint a a kormánypártok azért vették le a javaslatot a napirendről, mert még nincs álláspontja az ügyben a kormánynak. Pedig idejük lett volna rá október 17-e óta, ekkor nyújtották be a javaslatot – tette hozzá Szél.

Az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőr Horváth kiemelte: azért is szükség lenne a bizottságra, mert a NAV-nál éppen azok vizsgálták ki az ügyet, aki érintettek lehetnek hivatali visszaélésekben. Ismét cáfolta, hogy a NAV-jelentés bizonyítaná állításainak megalapozatlanságát, és javasolta, mindenki nézzen utána azon dokumentumoknak, amelyeket a NAV nyilvánosságra hozott.

Egyébként a KElleSZ december 4-re minden eddiginél nagyobb civil megmozdulásra számít a NAV-botrány ügyében. Vágó bejelentette: csatlakoznak a korrupcióellenes tüntetéshez, amit egy másik csoport hirdetett meg. Megírtuk: az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért Facebook-csoport jövő csütörtökön este 6-ra, a Kossuth térre szervez demonstrációt, amiért a kabinet továbbra sem kezdeményezett független vizsgálatot a NAV korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott vezetői, valamint az áfacsalások ügyében.

Nemcsak a kormány adós azonban ezek vizsgálatával, az illetékes magyar hatóságok is. A tegnap bizottsági ülésen a képviselők meghallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját, amelyből kiderült, hogy tavaly regisztrálták a legtöbb korrupciós bűncselekményt, szám szerint 1105-öt, további részleteket azonban nem közöltek. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerdán küldte el ismét Polt egy hónappal ezelőtti levelét André Goodfriendnek, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének, illetve az amerikai igazságügy-miniszternek, aki egyben a legfőbb ügyész tisztét is betölti. Kedden ugyanis az amerikai fél jelezte, hogy “nem rendelkezik” azzal.

Polt levelében “baráti szívességként” arra kérte az amerikai hatóságokat, adják ki bizonyítékaikat a hat magyar állampolgárt, köztük kormányzati tisztviselőket és a NAV elnökét, Vida Ildikót érintő korrupciós ügyben. Ha megkapja az adatokat, haladéktalanul megteszi a törvényben előírt szükséges lépéseket – ígérte Polt. Csakhogy már az érintettek amerikai beutazási engedélyeinek megvonásakor jelezte az Egyesült Államok: nemzetközi jogsegély keretein belül azonnal átadja a bizonyítékait a magyar hatóságoknak, ám eljárás nélkül erre saját törvényei értelmében nincs lehetőség.

Az LÜ mégsem indított eljárást hivatalból; Polt állítja, nincs konkrét ügy, amiben gyanú merült fel. Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke tegnap felszólította a legfőbb ügyészt, hagyjon föl azzal, hogy hülyének nézi a magyarokat, alibizik és bűnsegédként viselkedik a kitiltási ügyben. Indítson nyomozást, és úgy szerezze be a szükséges információkat az amerikai féltől. Erre egyébként az LÜ-nek az Együtt politikusai, valamint egy magánszemély által tett feljelentés nyomán is lehetősége van.

Valamennyi, a korrupciós gyanúk feltárásban érintett közfeladatot ellátó személy és szerv súlyos mulasztásban van a Vida Ildikó adóhatósági elnököt és több társát érintő amerikai kitiltási botrányban és a Horváth András volt adóellenőr által feltárt áfacsalási ügyekben is.

Vida Ildikó a Magyar Nemzetben néhány hete megerősítette, megvonták tőle a beutazás jogát az Egyesült Államokba és azt is elmondta, több kollégája is érintett. A NAV elnökének állítása szerint az amerikai nagykövetség illetékese levélben értesítette őt a döntésről, ezt azonban az első sajtóhírek megjelenése (október 16.) után, illetve az október 22-i (szerinte előre tervezett) szabadsága előtt néhány nappal kapta meg. Vida szó szerint lebuktatta a kormányt, amikor elmondta: kitiltását jelezte egy kormányzati illetékesnek, miután kézhez kapta a levelet.

Mint ismert, az Orbán-kormány tagjai ezt megelőzően folyamatosan azt hangsúlyozták, az államigazgatásból nekik senki sem jelezte, hogy a kitiltottak listáján lenne. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz. A kormány, sőt, a miniszterelnök vélhetően már október 6-án értesült az amerikai döntésről, ezután pedig nem a korrupciós gyanú feltárásán, hanem a botrány eltussolásán kezdtek dolgozni. Ekkor ugyanis hivatalosan is tájékoztatást kaptak az amerikai nagykövetségtől.

A kormány azonban legkésőbb Vida nyilvános színvallását követően utasíthatta volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután az idevágó törvény felhatalmazást ad, hogy vizsgálja át a NAV, illetve annak korrupciós gyanúba keveredett vezetőinek működését. Ezt azonban nem tette meg a kabinet, a Kehi pedig hivatalból nem indított vizsgálatot.

De nemcsak az adóhatóság vezetőinek fedhetetlenségén esett csorba – ami azonnali menesztését, s az ügyben érintettek felfüggesztését kellene, hogy magával vonja -, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló miniszterén is, akinek távozása szintén felmerülhet. Varga Mihály ugyanis a törvény szerint “felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását”. Miután eltussolhatatlanná váltak a korrupciós gyanúk, a hazai igazságszolgáltatás nem hagyhatná továbbra is figyelmen kívül hivatali kötelezettségét: az ügyek feltárását. Ám az ügyészség hivatalból máig nem indított eljárást, noha több feljelentés is érkezett a kitiltási ügyben, Polt Péter legfőbb ügyész érdemi lépést nem tett.

Ám mindez semmi ahhoz képest, hogy – bár erről nincs nyilvános adat – valójában az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AVH) is vizsgálódnia kellene az ügyben, legkésőbb azóta, hogy Vida jelezte munkáltatójának személyes érintettségét. A közfeladatot ellátó szervek és az apparátusuk ugyanis nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnak. Éppen ezért az AVH a bizalmi pozícióban lévő közszolgákat nemzetbiztonsági ellenőrzéseknek veti alá. Az átvilágítás – nyilvánosan is hozzáférhető – biztonsági kérdőíve úgy szól: “A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja azon kockázati tényezők, körülmények feltárása, amelyek felhasználásával a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt betöltő személy tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő.”

Márpedig Vida Ildikót korrupciós gyanú miatt tiltották ki Amerikából, magyarán “tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő”. A kérdőív továbbá a “kitiltási eljárásra” is rákérdez, bár nem egyértelmű, hogy ez mit jelent. Miután Vida jogalkalmazóként nyilván ismeri az irányadó törvényt, ezt is jeleznie kellett felettesének, ebben az esetben pedig az AVH-nak mindenképpen vizsgálnia kellene az adóhatósági vezetőt, újra átvilágítani.

Goodfriend: “ez a kormány nem lépett semmit”

Nem megy haza, ha kinevezik az új amerikai nagykövetet, éppen ellenkezőleg, elkezdheti végre azt csinálni, amiért eredetileg ideküldték – mondta az amerikai ügyvivő a Mandinernek. André Goodfriend megerősítette, továbbra is hat ember szerepel a beutazási tilalmi listán. Úgy fogalmazott: “Nem akarjuk, hogy úgy tűnjön, mintha Magyarország rendőrei lennénk. Fontos, hogy ezt megértsék. Nem azt próbáljuk megmondani Magyarországnak, hogy mit csináljon ezekkel a korrupt személyekkel”. Hangsúlyozta, nem próbálnak bírósági ügyet kreálni Magyarországon.

Hoztak egy döntést arról, hogy ki léphet be az Egyesült Államokba, s ki nem. Magyar emberek, magyar szervezetek átadták a megfelelő információkat a magyar kormánynak, és ez magyar belügy: a kormány feladata, hogy átnézze ezeket az információkat, s megtegye a megfelelő intézkedéseket. Nem az Egyesült Államok dolga megmondani, hogy mit csináljon Magyarország ezekkel az egyénekkel – emelte ki. Beszélt arról is, vannak jelenleg is hivatalban lévő, vagy korábbi tisztségviselők sok más EU-országban, akik nem léphetnek be az Egyesült Államokba, mivel a saját kormányuk megállapította, hogy korrupciós ügyek részesei voltak. Goodfriend rámutatott: a különbség Magyarországon az, hogy ez a kormány nem lépett semmit.

Cáfolják a Magyar Narancsot, mi pedig a Figyelőt

Simicska Lajos és Nyerges Zsolt környezetéből cáfolták lapunknak a Magyar Narancs információját, amely szerint újabb amerikai kitiltási lista készül, s ezen a két üzletember is szerepelhet. A hetilap azt írta: „a kormányzati hivatalnokok után a második körben az amerikaiak szerinti korrupciós folyamatok kedvezményezettjei – köztük a 2010-2014-es ciklusban legtöbbet kaszáló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt – kerülhetnek tiltólistára”. Információnk szerint azonban Nyerges Zsolt épp a múlt héten érkezett vissza az Egyesült Államokból.

A kormány saját kitiltási listával készül visszavágni az USA kitiltási listájára – értesült eközben a Figyelő. Állítólag olyan kormányzati előterjesztésen dolgozik az apparátus, amely által az amerikai eljáráshoz hasonlóan, indoklás nélkül helyezhetnének tiltólistára külföldi állampolgárokat. Az Index megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, létezik-e ilyen terv. Azt a választ kapták, hogy “majd kellő időben tájékoztatjuk a közvéleményt”. Csakhogy mindez butaságnak tűnik, hiszen a magyar jogszabályok értelmében a kormány már ma is indoklási és bizonyítási kötelezettség nélkül vonhatja meg a beutazási és tartózkodási engedélyt bármely külföldi állampolgártól – ahogyan ezt például a fajvédő konferencia szervezőjével is megtette. Lapunknak erre korábban Hack Péter jogász hívta fel a figyelmet.

Szerző: Biró MariannaVida Ildikó a Magyar Nemzetben néhány hete megerősítette, megvonták tőle a beutazás jogát az Egyesült Államokba és azt is elmondta, több kollégája is érintett. A NAV elnökének állítása szerint az amerikai nagykövetség illetékese levélben értesítette őt a döntésről, ezt azonban az első sajtóhírek megjelenése (október 16.) után, illetve az október 22-i (szerinte előre tervezett) szabadsága előtt néhány nappal kapta meg. Vida szó szerint lebuktatta a kormányt, amikor elmondta: kitiltását jelezte egy kormányzati illetékesnek, miután kézhez kapta a levelet. Mint ismert, az Orbán-kormány tagjai ezt megelőzően folyamatosan azt hangsúlyozták, az államigazgatásból nekik senki sem jelezte, hogy a kitiltottak listáján lenne. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz. A kormány, sőt, a miniszterelnök vélhetően már október 6-án értesült az amerikai döntésről, ezután pedig nem a korrupciós gyanú feltárásán, hanem a botrány eltussolásán kezdtek dolgozni. Ekkor ugyanis hivatalosan is tájékoztatást kaptak az amerikai nagykövetségtől. A kormány azonban legkésőbb Vida nyilvános színvallását követően utasíthatta volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután az idevágó törvény felhatalmazást ad, hogy vizsgálja át a NAV, illetve annak korrupciós gyanúba keveredett vezetőinek működését. Ezt azonban nem tette meg a kabinet, a Kehi pedig hivatalból nem indított vizsgálatot. De nemcsak az adóhatóság vezetőinek fedhetetlenségén esett csorba - ami azonnali menesztését, s az ügyben érintettek felfüggesztését kellene, hogy magával vonja -, hanem a munkáltatói jogokat gyakorló miniszterén is, akinek távozása szintén felmerülhet. Varga Mihály ugyanis a törvény szerint "felügyeli és ellenőrzi a NAV tevékenységét és vezetését, a törvények és más jogszabályok végrehajtását". Miután eltussolhatatlanná váltak a korrupciós gyanúk, a hazai igazságszolgáltatás nem hagyhatná továbbra is figyelmen kívül hivatali kötelezettségét: az ügyek feltárását. Ám az ügyészség hivatalból máig nem indított eljárást, noha több feljelentés is érkezett a kitiltási ügyben, Polt Péter legfőbb ügyész érdemi lépést nem tett. Ám mindez semmi ahhoz képest, hogy - bár erről nincs nyilvános adat - valójában az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AVH) is vizsgálódnia kellene az ügyben, legkésőbb azóta, hogy Vida jelezte munkáltatójának személyes érintettségét. A közfeladatot ellátó szervek és az apparátusuk ugyanis nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnak. Éppen ezért az AVH a bizalmi pozícióban lévő közszolgákat nemzetbiztonsági ellenőrzéseknek veti alá. Az átvilágítás - nyilvánosan is hozzáférhető - biztonsági kérdőíve úgy szól: "A nemzetbiztonsági ellenőrzés célja azon kockázati tényezők, körülmények feltárása, amelyek felhasználásával a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyt betöltő személy tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő." Márpedig Vida Ildikót korrupciós gyanú miatt tiltották ki Amerikából, magyarán "tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő". A kérdőív továbbá a "kitiltási eljárásra" is rákérdez, bár nem egyértelmű, hogy ez mit jelent. Miután Vida jogalkalmazóként nyilván ismeri az irányadó törvényt, ezt is jeleznie kellett felettesének, ebben az esetben pedig az AVH-nak mindenképpen vizsgálnia kellene az adóhatósági vezetőt, újra átvilágítani. Goodfriend: "ez a kormány nem lépett semmit" Nem megy haza, ha kinevezik az új amerikai nagykövetet, éppen ellenkezőleg, elkezdheti végre azt csinálni, amiért eredetileg ideküldték - mondta az amerikai ügyvivő a Mandinernek. André Goodfriend megerősítette, továbbra is hat ember szerepel a beutazási tilalmi listán. Úgy fogalmazott: "Nem akarjuk, hogy úgy tűnjön, mintha Magyarország rendőrei lennénk. Fontos, hogy ezt megértsék. Nem azt próbáljuk megmondani Magyarországnak, hogy mit csináljon ezekkel a korrupt személyekkel". Hangsúlyozta, nem próbálnak bírósági ügyet kreálni Magyarországon. Hoztak egy döntést arról, hogy ki léphet be az Egyesült Államokba, s ki nem. Magyar emberek, magyar szervezetek átadták a megfelelő információkat a magyar kormánynak, és ez magyar belügy: a kormány feladata, hogy átnézze ezeket az információkat, s megtegye a megfelelő intézkedéseket. Nem az Egyesült Államok dolga megmondani, hogy mit csináljon Magyarország ezekkel az egyénekkel - emelte ki. Beszélt arról is, vannak jelenleg is hivatalban lévő, vagy korábbi tisztségviselők sok más EU-országban, akik nem léphetnek be az Egyesült Államokba, mivel a saját kormányuk megállapította, hogy korrupciós ügyek részesei voltak. Goodfriend rámutatott: a különbség Magyarországon az, hogy ez a kormány nem lépett semmit. Cáfolják a Magyar Narancsot, mi pedig a Figyelőt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt környezetéből cáfolták lapunknak a Magyar Narancs információját, amely szerint újabb amerikai kitiltási lista készül, s ezen a két üzletember is szerepelhet. A hetilap azt írta: „a kormányzati hivatalnokok után a második körben az amerikaiak szerinti korrupciós folyamatok kedvezményezettjei – köztük a 2010-2014-es ciklusban legtöbbet kaszáló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt – kerülhetnek tiltólistára”. Információnk szerint azonban Nyerges Zsolt épp a múlt héten érkezett vissza az Egyesült Államokból. A kormány saját kitiltási listával készül visszavágni az USA kitiltási listájára - értesült eközben a Figyelő. Állítólag olyan kormányzati előterjesztésen dolgozik az apparátus, amely által az amerikai eljáráshoz hasonlóan, indoklás nélkül helyezhetnének tiltólistára külföldi állampolgárokat. Az Index megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, létezik-e ilyen terv. Azt a választ kapták, hogy "majd kellő időben tájékoztatjuk a közvéleményt". Csakhogy mindez butaságnak tűnik, hiszen a magyar jogszabályok értelmében a kormány már ma is indoklási és bizonyítási kötelezettség nélkül vonhatja meg a beutazási és tartózkodási engedélyt bármely külföldi állampolgártól - ahogyan ezt például a fajvédő konferencia szervezőjével is megtette. Lapunknak erre korábban Hack Péter jogász hívta fel a figyelmet.



Forrás:
nepszava.hu

Megosztás
Előző bejegyzésLázár bekebelezi az EU-t is?
Következő bejegyzésA zavar oka: Simicska