Vége az illiberális álmoknak?

Egyértelmű külpolitikai visszavonulót fújt Orbán Viktor egy német lapnak adott interjújában. A miniszterelnök szerint nem közeledünk Oroszországhoz és nem támogatjuk a putyini modellt. Úgy vélte, a budapesti tüntetők nem csak őt akarták elzavarni, hanem a teljes politikai elitet.

 .

 .

Nem rokonszenvet tanúsított, hanem “csak megkongatta a harangokat” és tényeket rögzített tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, amikor az “illiberális demokráciákat” méltatta. Legalább is ezt állította a miniszterelnök a német Handelsblatt-nak adott interjújában, amelyben kijelentette: a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy a “nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál, Kína sikere is “lelki trauma Európában”. Hangsúlyozta, hogy nem ajánlotta követendő példának ezeket a rendszereket. Orbán szerint “a kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok”, Magyarországon és Európában ezek a megoldások használhatatlanok.

A német gazdasági lapban “Nem közeledünk Oroszországhoz” címmel megjelent interjúban a magyar kormányfő folytatta a kommunikációs távolodást a korábban idealizált putyini rendszertől. Orbán szerint Magyarország nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle. Hozzátette: “Megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor “megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényeinek negyede” (itt a Mol orosz kézben lévő pakettjének állami megvásárlására utalhatott a miniszterelnök, amelyet egyébként a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelkeret egy részéből finanszíroztak – a szerk.), és ezután “harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról”.

Orbán úgy vélte, hogy Magyarország szempontjából Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt. Ezt az állítást részben cáfolja, hogy az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom vállalat nyerte el pályáztatás nélkül a paksi atomerőmű bővítését, de a miniszterelnök szerint a lehetőséget “minden országnak felkínáltuk”, azzal a feltétellel, hogy az erőműnek biztonságosnak kell lennie és állami tulajdonban kell maradnia, a beruházó partnernek pedig rendelkeznie kell a szükséges pénzügyi forrásokkal. Mindezt csak az oroszok tudták teljesíteni, “ezért ők nyertek”. A Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolatáról azt mondta, hogy az orosz elnökkel nehéz tárgyalásokat folytatott, aminek során “voltak sikeres és rendkívül kínos pillanatok is”. Hozzátette, hogy minden kérdésről tudnak beszélni, de egyáltalán nem biztos, hogy egyetértésre jutnak.

Míg Oroszországot kevésbé méltatta Orbán, korábbi kijelentéseihez képest viszont finomabban fogalmazott az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Elismételte, hogy az amerikai beutazási tilalom ügyében a hat magyar állampolgár kitiltásáról szóló döntésről nem kaptak indoklást. Hozzátette: Magyarország érdekei nem egyeznek az Egyesült Államok érdekeivel, és ez “politikai vitákat eredményez”. A kormányfő azonban nem fejtette ki, miről szólnak a viták azon felül, hogy korrupcióval gyanúsítanak magyar tisztviselőket. A hazai kormányellenes tüntetések kapcsán a miniszterelnök normálisnak nevezte, hogy vannak demonstrációk.

Arra a riporteri felvetésre, hogy a fiatal nemzedék frusztrált és az Orbán-korszak végét követeli, kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok “felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak”, mivel az emberek úgy érzik, hogy “túl gyenge” a parlamenti ellenzék. A “budapesti utcákon” pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem “azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi 25 év teljes elitje”. Hozzátette: ismeri ezt az “érzelmi helyzetet”, hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet.

 

 Felfüggesztett tavalyi kifizetések
A magyar kormány elutasítására válaszul függesztette fel az Európai Bizottság a magyar aszfaltügy kapcsán megszakított kifizetéseket. A felmerült szabálytalanság szerint a magyar közbeszerzési szabályok 2007-ig visszamenően abban sértették meg a tisztességes és nyitott verseny elvét, hogy az útépítés helyétől csak 50 kilométer távolságon belül működő vállalkozások kaptak részvételi jogot. Bár a közbeszerzési szabályok korrigálása 2014 első felében lezajlott, nem született megállapodás Brüsszel és a kormány között. A magyar kormány augusztus végén hivatalosan elutasította a Bizottság által javasolt pénzügyi korrekciót, így az néhány napja saját hatáskörén belül indított eljárást. Eszerint a magyar költségvetésnek kell állnia a számlát és kipótolni a felhasznált uniós forrásokat, ami 90 milliárd forint támogatás elvesztéséhez is vezethet.

Csányi maradna az unióban

Magyarországnak az EU tagjának kell maradnia, sőt igyekeznie kell erősíteni az integrációt – mondta a Hír24-nek adott interjújában Csányi Sándor az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak azon kijelentésével kapcsolatban, hogy el kell gondolkodni az Unióból való “óvatos, lassú kihátráláson”. Az OTP elnök-vezérigazgatója a magyar kormánytisztviselők USA-ból való kitiltásával és a romló amerikai-magyar viszonnyal kapcsolatban kijelentette, az Egyesült Államok Németország is nélkülözhetetlen partnere Magyarországnak.

Csányi szerint Amerika a világ legerősebb gazdasága és katonai hatalma, nyilván számos ponton képes befolyást gyakorolni, már csak ezért sem kifizetődő rosszban lenni vele. “Ami pedig a németeket illeti, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Angela Merkel kormánya támogatta a magyar törekvéseket” – közölte az üzletember, aki szerint a világgazdaság motorja a jövőben Ázsia lesz. Csányi elmondta, devizahitelesek gondja döntően abból származik, hogy a kormányok – nem csak Orbán Viktor kabinetje – nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy csatlakozzunk az eurózónához, így folyamatosan nőtt az országkockázat és gyengült a forint. Hozzátette: a devizahitelt az első Orbán-kormány idején engedélyezte a jegybank és a bankfelügyelet.