Végleg kivéreztetik az önkormányzatiságot

A 3200 település közül 2900-nak nincs szabadon felhasználható forrása, így a többségnek a vegetálás éve jön. Az érdek-képviseleti szervezetek szerint csupán a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk egyáltalán önkormányzatiságról.

 .

A teljes önkormányzati szektor az idén körülbelül 2500 milliárd forintot költhet el, és ebből hozzávetőleg háromszázmilliárd forint felhasználásáról dönthetnek szabadon a helyhatóságok. A települések kilencven százalékának tehát legfeljebb annyi pénze van, hogy a napi működést képes legyen finanszírozni: a 3200 településből 2900-nak nincsenek szabadon felhasználható forrásai, azaz lényegében csak kötelező feladatokra költhet. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ezekkel az adatokkal érzékelteti a szektor kivéreztetését. A szervezet álláspontja szerint mindennek fényében legfeljebb a helyhatóságok tíz százalékánál beszélhetünk önkormányzatiságról.

Barátok közt. Tavalyi egyeztetés az önkormányzatokról: Pintér Sándor, Orbán Viktor, Lázár János, Kósa Lajos és Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök
Barátok közt. Tavalyi egyeztetés az önkormányzatokról: Pintér Sándor, Orbán Viktor, Lázár János, Kósa Lajos és Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely / MTI

A helyhatóságok 2013-ban valamivel több mint 636 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak, ami tavaly csaknem 716 milliárdra nőtt. Az idei költségvetésben viszont már csak 690 milliárd szerepel, és a csökkenés magyarázata főként az, hogy kikerült a rendszerből a helyi önkormányzatok által felhasználható 94 milliárdos központosított előirányzat és a 7,7 milliárdos vis maior támogatás.

 

„A települések meghatározó része helyben jár, vegetál” – mondja Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) vezetője, Mecseknádasd polgármestere. Állítja: az önkormányzatiság lényege veszett el azzal, hogy jó ideje megfosztották az önálló döntéshozatal lehetőségétől a helyhatóságokat. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra: amikor a kormány átvállalta a helyhatóságok adósságállományát, elvitte oktatási, valamint az egészségügyi intézmények többségét, azt ígérték, hogy a kötelező feladatokat teljes egészében állami támogatásból fedezik. Ez azonban szerinte nem valósult meg, és a településeknek a saját bevételeik egy részét továbbra is központilag meghatározott célokra kell fordítaniuk.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere elmondta, a feladatfinanszírozás elve legfeljebb csak részlegesen valósult meg, amiből az következik, hogy az önkormányzatoknak a saját iparűzésiadó-bevételükből kell fedezniük például egyes szociális támogatásokat, ahelyett, hogy a közterületek fenntartására, az úthálózat fejlesztésére vagy munkahelyteremtésre költenének. A TÖOSZ álláspontja is hasonló, mert a szövetség számításai szerint az önkormányzatok mozgástere bizonyosan kisebb lesz, mint az elmúlt évben.

Százmilliós nagyságrendű összeget veszít Gödöllő azon, hogy a korábban az állam által finanszírozott szociális segélyek egy részét, így például a lakásfenntartási támogatást vagy a méltányossági alapon járó ápolási díjat és közgyógyellátást a város büdzséjéből kell fedezni –mondta Gémesi. Ezt meglehetősen igazságtalannak tartja, hiszen a cégek által fizetett adóból elsősorban arra kellene fordítani, hogy elősegítsék a helyi vállalkozások működését, amire egyébként korábban a miniszterelnök maga is utalt.

Ha valahol a segélyek folyósítására saját bevételek híján nincs fedezet, akkor a helyhatóságok az erre a célra elkülönített, harmincmilliárdot meghaladó keretből igényelhetnek támogatást. Ám Wekler úgy véli, ez aggályos lehet, hiszen nem világos, milyen feltételekkel lehet hozzájutni ilyen kiegészítő forráshoz. A KÖSZ elnöke emellett felhívta a figyelmet arra: csaknem hetven település már tavaly kapott plusz 18 milliárdot, de a kormányhatározatból nem derül ki, milyen szempontok alapján osztották el a pénzt. Wekler különösnek tartja, hogy például Debrecennek kétmilliárdot, Miskolcnak és Nyíregyházának egymilliárdot, néhány más megyei jogú városnak pedig hét-nyolcszázmillió forintot juttattak – így tízmilliárdon mindössze 14 nagyváros osztozik –, miközben ezek a települések jelentős saját bevétellel rendelkeznek.

Ezzel kapcsolatban Wekler utalt arra, hogy 1990 előtt tanácselnökként is dolgozott, és a rendszerváltozástól azt remélte, a települések maguk dönthetnek majd a helyi lakosság életviszonyait meghatározó ügyekben. De nem ez történt –jelentette ki –, mert a finanszírozás rendszere átláthatatlan. Gémesi álláspontja is hasonló: az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény még a helyi autonómia fontosságát hangsúlyozta, ma viszont ismét a központi kormányzati akarat a meghatározó.

 

Derült égből hatszázmillió

Az új év első napjaiban került nyilvánosságra, hogy váratlan ajándékot kapott Érd: 600 millió forint támogatást adott a kormány a 70 ezer lakosú, majd 15 milliárd forintos költségvetésű Pest megyei városnak. A jókora támogatást örömmel vették az agglomerációs településen – amelytől korábban 12 milliárd forint adósságot vállalt át az állam –, ugyanakkor feltűnést is keltett a kormányzati bőkezűség. Szűcs Gábor, az MSZP városi elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott: természetesen örülnek annak, hogy a város forráshoz jutott, ugyanakkor az Orbán-kormányt ismerve kétségeket is ébreszt az, ha csak úgy, minden előzmény nélkül ennyi pénzt kap egy önkormányzat. Márpedig – mint mondta – olyannyira derült égből villámcsapásként érte őket a jó hír, hogy még a legutóbbi, december 19-én tartott közgyűlésen sem esett szó kilátásban lévő támogatásról. Ez utóbbi annyiban nem meglepő: a Magyar Közlöny szerint december 31-én döntöttek az érdi önkormányzat feladatainak támogatásáról, 600 millió forint egyszeri átcsoportosításáról.

Megkerestük a város polgármesterét, T. Mészáros Andrást (Fidesz–KDNP), akit egyebek mellett a döntésről és arról kérdeztünk: miként érték el, hogy ezt az összeget megkapják? Kellett-e pályázni, lobbizni? Válaszában azt írta: „A döntés időpontját nem ismerjük, mi december 31-én tudtuk meg. Tavaly többször is pályáztunk (a most megkapottnál nagyobb összegekre), ezek mellett Aradszki András államtitkár, a város országgyűlési képviselőjének hathatós közbenjárása is hozzájárult ahhoz, hogy megkapjuk a most megítélt támogatást. A pénz már rendelkezésre áll.” A város vezetője közölte: egyebek mellett óvodák, iskolák, a szociális ellátórendszer és az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a helyi gazdaság élénkítésére költenek ebből az összegből.

A polgármesternek felvetettük, akad olyan pletyka, amely szerint esetleg az érdiek közül sokakat hátrányosan érintő útdíjváltozások egyfajta kompenzációja lenne a támogatás: a főváros és a lakóhelye között ingázó érdiek ezrei eddig ingyen használhatták a sztrádát Pestig, január elsejétől viszont már fizetős ez a szakasz. T. Mészáros András szerint az alaptalan feltevés, mint írta, az útdíjváltozásokat Érd esetében amúgy sem lehet a „jó döntés rossz döntés” kategóriákban megítélni, hiszen a most bevezetett rendelkezés tehermentesíti a várost a komoly gondokat okozó átmenő forgalomtól. (Boda András)