Veszprémi választás – Alapjogokért Központ: a “kiskétharmad” megmaradt

Választás-eredmények-elemzés

Budapest, 2015. február 23., hétfő (MTI) – Az Alapjogokért Központ szerint a vasárnapi veszprémi választás után valóban megszűnt a kormánypárti “nagykétharmadot” igénylő többség, ugyanakkor a “kiskétharmadot” igénylő döntések elfogadásához gyakorlatilag még mindig kényelmes többsége lehet a kormányzó pártoknak; számos döntéshez ugyanis elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada is.

 .

 .

    A központ hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében a “nagykétharmadot” igénylő döntések között említette az alkotmányozást, az EU-s alapító szerződések, illetve azok módosításának megerősítését vagy az alkotmánybírák megválasztását, az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztását, megbízatásának megszűnését. Szintén ide tartozik a köztársasági elnök megválasztása (“első körben”), tisztségétől történő megfosztási eljárás megindítása, a legfőbb ügyész megválasztása.


    Ugyanakkor számos döntéshez elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada (“kiskétharmad”): tipikusan ilyenek a sarkalatos törvények vagy a házszabály elfogadása, annak módosítása és több egyéb személyi döntés is.


    Az országgyűlési mandátumok száma 199, ebből azonban most egy nincs betöltve, tehát a szavazások során is a 198 fős létszámból kell kiindulni. Ez azt jelenti – írta az Alapjogokért Központ -, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 131 képviselője nem éri el a “nagykétharmadhoz” szükséges többséget. (A hiányzó mandátumot április 12-én tapolcai időközi választáson töltik be.) Hozzátették: ha az ellenzéki padsorokból akár csak páran hiányoznak, és a kormányzó pártok képviselői maradéktalanul jelen vannak, a jelenlévők létszámából kiindulva könnyen meglehet a “kiskétharmad”. Mindez fordítva is igaz – magyarázták, azaz ha az ellenzéki képviselők nagyon fegyelmezetten vesznek részt a parlamenti munkában, minden esetben “átfedést” teremthetnek a nagy- és kiskétharmados szavazások között. Tehát ha minden minősített többséget igénylő szavazáson az összes mandátummal rendelkező képviselő jelen van – függetlenül attól, hogy az összes képviselő vagy a jelen lévők kétharmada szükséges a döntéshez -, a “jelenlévők” kétharmada fog számítani, ami ugyanannyi lenne így, mint “nagykétharmad” esetében.


    Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a Fidesz-KDNP “nagykétharmada” valójában nem múlt vasárnap, hanem már január 8-án megszűnt, amikor Lasztovicza Jenő elhunyt, így mandátuma megüresedett. Onnantól az Országgyűlés betöltött mandátumainak száma 197 főre csökkent, melyből a Fidesz-KDNP-s képviselők csak 131-et tettek ki, ez pedig nem volt már elégséges a “teljes” kétharmadhoz. A múlt vasárnapi veszprémi választáson tehát valójában a “kétharmad visszaszerzésének esélyét” veszítette el a Fidesz-KDNP. Így viszont az áprilisi tapolcai időközi választás a parlamenti erőviszonyokat érdemben nem fogja befolyásolni, mivel egy Fidesz-KDNP-s győzelem esetén is 199 mandátumból csupán 132 lenne a kormányzó pártoké – fejtették ki.


    Hangsúlyozták: fokozott figyelmet kell fordítania mind az ellenzéknek, mind a kormánypártoknak a jövőben arra, hogy fegyelmezetten, hiányzás nélkül vegyenek rész az Országgyűlés munkájában, ha maximálisan ki akarják használni lehetőségeiket.


    A vasárnapi veszprémi időközi voksolást a baloldali pártok által támogatott független jelölt nyerte: Kész Zoltán a szavazatok 42,66 százalékát szerezte meg. Némedi Lajosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére a résztvevők 33,64 százaléka szavazott.

bog \ bzt \ gkp