Vida szerdán sem mondott le

Korrupcióellenes Szövetség, illetve az amerikai beutazási botrányt kivizsgáló parlamenti bizottság alakul. A Nemzeti Adó és Vámhatóság (NAV) elnöke, Vida Ildikó továbbra sem távozik posztjáról, pedig lemondását firtatva szerdán délelőtt civilek jelentek meg a NAV Dob utcai székházának ügyfélszolgálatán. A magyar kormány egyelőre nem tesz érdemi lépéseket az amerikai-magyar diplomáciai feszültség enyhítésére, sőt, tovább barátkozik Oroszországgal.

 .

 .

Lemondott-e már Vida Ildikó? Ez volt a szerda délelőtti legális polgári engedetlenségi akció fő kérdése. “Nem tudok ilyesmiről, az ilyen kérdésekről a sajtóosztályt legyenek szívesek keresni” – az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért Facebook-csoport több tucat aktivistája kapta ezt a választ, miután a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságán sorszámot húztak, egyenként odamentek az ablakokhoz, majd feltették a kérdést. A csoport tagjai – Vágó Gábor volt LMP-s képviselő vezetésével – nemcsak kérdéseikkel keltettek figyelmet az adóhatóság Dob utcai székházában, de néhányan molinókat is akasztottak a székekre, rajta a mondattal: vannak még tisztességes NAV-dolgozók.

Noha a NAV munkatársaitól csak négyszemközt kaphattak információt a performansz részvevői, kérdésükre mindannyian ugyanazt a választ kapták: érdeklődjenek a NAV sajtóosztályán. Többen rákérdeztek arra is, vajon azok az állampolgárok ellenőrizhetik-e saját adóbevallásukat, akik szerint arcátlanság, hogy Vida Ildikó vezeti a vizsgálatot az ügyben, melyben személyes érintettsége is felmerül. Az ügyintézők erre azt felelték, hogy önellenőrzést természetesen lehet kérvényezni. Vágó Gábor szerint volt értelme az akciónak: “felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kormányban senki nem söpörheti a szőnyeg alá ezt az ügyet”.

Ennek ellenére az engedetlenségnek nem lesz következő állomása, bár a civil csoportosulás a jövőben további akciókat is szervez, de azok más jellegűek lesznek. Eközben már az is biztos, hogy Korrupcióellenes Szövetséget hoz létre az egykori NAV-alkalmazott, az utóbbi hetek utcai tüntetéseinek egyik szónoka, Horváth András. A volt adóellenőr mindezt már a hétfői, Kossuth téri tömegdemonstráción bejelentette, az atv.hu információi szerint pedig csütörtökön délután meg is alakul az egyesületi formában működő csapat, melyben a következő személyek vesznek részt: Karancsi Tibor, Hadházy Ákos, Jávor István, Vágó Gábor, vagy Vancsura István. Mint ismert, Karancsi Tibor volt rendőr a ’90-es években az olajügyek kirobbantásának egyik főszereplője volt. Jávor István, az ELTE docense nemrég az Egyesült Államokban kapott díjat a korrupciót leíró tanulmányáért. Hadházy Ákos egykori fideszes politikus a szekszárdi trafikmutyi leleplezésével vált országosan ismertté. Vancsura István ügyvéd, a NAV-nál volt főosztályvezető és sok információval rendelkezik az adóhatóság működéséről. Vágó pedig nemcsak volt LMP-s képviselő, de a Horváth András által tavaly kirobbantott áfacsalási botrányt vizsgáló parlamenti bizottsági jelentést is ő jegyezte. A szövetség védelmet – nyilvánosságot, jogi hátteret és ha kell, anyagi támogatást – kíván nyújtani mindazoknak, akik a nyilvánosság elé akarnak állni magyarországi korrupciót leleplező információkkal.

Összegyűlt a szükséges 40 aláírás a parlamenti bizottság létrehozásához is, amely azt vizsgálná, kiket és miért tiltottak ki az USA-ból. Fodor Gábor, a Liberálisok országgyűlési képviselőjének kezdeményezését a szocialista, az LMP-s és a független képviselők támogatták aláírásukkal. Szeretnék megtudni, kiket érint a kitiltás, milyen korrupciós vádak alapján történt a kitiltás és milyen vizsgálatok indulnak hazánkban az érintett személyekkel kapcsolatban. A testület 8 főből áll majd, ebből 4-et adhatnak a kormánypártok, négyet pedig az ellenzék. Egy-egy főt adhat az MSZP, a Jobbik, az LMP és egy főt delegálhatnak a független képviselők is.

Eközben a kormányoldal továbbra sem lépett a korrupciós gyanú kivizsgálása ügyében, holott immár 34 napja nem tudjuk, hogy Vida Ildikón kívül kik azok, akiknek az USA nem ad beutazási engedélyt, korrupciós cselekmény gyanúja miatt. A Fidesz napok óta semmiféle nyilatkozatot nem tett az ügyben, korábban pedig Amerikán követelte a köztudottan nyilvánosságra nem hozható bizonyítékokat. A kormányfő után a hétvégén Németh Szilárd fideszes rezsibiztos is “fecninek” nevezte az Egyesült Államok által átadott diplomáciai feljegyzést, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig többször is egyértelművé tette: nem áll szándékában leváltani Vida Ildikót, sőt, vizsgálatot sem kezdeményez a NAV több vezetőjét érintő áfacsalási és korrupciós gyanúk kivizsgálására.

 

 Putyin: Magyarország az egyik legfontosabb partnerünk
Magyarország fontos partnerként tekint Oroszországra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével folytatott moszkvai tárgyalásának kezdetén tegnap. Oroszország rendkívül fontos szerepet játszik Közép-Európa energiaellátásában – hangsúlyozta, hozzátéve: “örülünk annak, hogy együttműködhetünk a régió energiabiztonságának növelésében”. Szijjártó a tárgyalás kezdetén kiemelte azt is, Magyarország abban érdekelt, hogy újjáépüljön Európa és Oroszország gyakorlatias és konstruktív együttműködése. Lavrov elmondta, Magyarország megerősítette szándékát a Déli Áramlat területén áthaladó szakaszának a megépítésére. Szijjártó erre közölte, Magyarország reméli, hogy az Európai Unió és Oroszország mielőbb felújítják a tárgyalásokat az orosz gázt Ukrajna megkerülésével Európába eljuttató gázvezeték megépítésével kapcsolatos kérdésekről.
 
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök, az Oroszországban akkreditált 15 külföldi nagykövet megbízólevelének átadásán Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot. Hozzátette, hogy Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására.
 
Szijjártó először látogatott Oroszországba azt követően, hogy elfoglalta a külgazdasági és külügyminiszteri posztot. Előfordulhat azonban, hogy nem tölti be sokáig ez utóbbit. Ara-Kovács Attila legalábbis a ma megjelenő Magyar Narancsban arról ír, hogy a külügyi tárca egyes munkatársai “arról mesélnek, hogy Szijjártó Péter miniszter tulajdonképpen megbukott, s Orbán csak az alkalmat lesi, mikor tudná presztízsveszteség nélkül kivonni őt az első vonalból”. A DK külügyi kabinetvezetője szerint tartja magát az a feltételezés is, hogy a minisztériumot rövidesen – azaz hónapokon belül – ismét kettéválasztják, külkereskedelmi és a tulajdonképpeni külügyminisztériumra. Az előbbi élén meghagynák Szijjártót, hogy az eddigi, keleti vonalat vigye nagyobb hírverés nélkül, az utóbbi pedig visszakapná eredeti funkcióját. Ez a hír tökéletesen beleillik abba a forgatókönyvbe, amelytől pár napja hangos a sajtó, s amely “egészen biztosan” tudni véli, hogy Orbán felhagy az eddigi Nyugat-ellenes politikával, s visszatalál a transzatlanti szövetségbe – és mindeközben szembefordul Moszkvával – írta Ara-Kovács.

 

 Parlamenten kívüli ellenzék formálódik
– Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ): A Tiltakozás a nepotizmus ellen című cikk kiemelte, hogy parlamenten kívüli ellenzék formálódik Orbán Viktor kormánya ellen. A tüntetések szervezői távol tartották magukat a pártoktól, és ezektől az erőktől függetlenül “tízezreket, egy esetben pedig több mint százezer embert lehetett spontán módon mozgósítani”. Nem új vád a Fidesszel szemben, hogy hatalmát hívei támogatására használja fel, de úgy tűnik, az amerikai beutazási tilalom ügye felerősíti az erről szóló vitát.
 
– Libération: A “civil szerveztek által a Facebookon kaotikusan és vidáman szervezett” megmozdulás három hét alatt a negyedik demonstráció volt, amióta “Orbán Viktor populista jobboldali kormánya felvetette az internetadó tervét”. Annak ellenére, hogy az október végi “százezres felvonulás nyomására” a kormány visszavonta a tervet, a harag nem csökken. Tüntetőket idézve azt írták, már nemcsak az internetadó vagy a korrupció elleni megmozdulásról van szó, az emberek a kormány lemondását követelik, de tiltakoznak a semmit sem érő ellenzék ellen is.
 
– Le Monde: Az Európai Bizottság után Orbán politikáját most már Magyarországon is erősen vitatják, s a kormányfő Brüsszel és az utca nyomására hiába vonta vissza az internetadót, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket. A miniszterelnök néhány hónap alatt egyszerre váltotta ki uniós partnerei és a NATO-szövetségesek aggodalmait a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal aláírt szerződéssel és az illiberális állam dicséretével, amelyet a Moszkvával szembeni szankciók bírálata, majd az Ukrajnának szállított gáz leállítása és végül az Oroszország által képviselt Déli Áramlat gázvezetékhez való csatlakozás követett. “Orbán, akinek politikai érzéke ritkán szokott tévedni, hogyhogy nem értette meg, hogy átlép egy határt?”.
 
La Libre Belgique: A Gyurcsány Ferenc elleni Fidesz-párti tiltakozáshullámhoz hasonlítja a kormány távozását követelő tüntetéseket a lap, amely úgy látja, az ellenállás immár nem csak baloldalról jön, hanem a jobboldalon, a Fidesz hívei között is sokan csalódottak. A bátor, populista és népszerű intézkedések dacára a kormányról az a kép alakult ki, hogy oligarchikus és korrupt. A lap arról is beszámol, hogy a Fidesz fiatal gárdájának arroganciája a luxusingatlanok iránti vonzalommal vetette észre magát.
 
– Der Standard: A politika által támogatott korrupció már gyakorlat lett Magyarországon – írta a lap, példaként említve a trafikok és az állami földbérletek elosztását, valamint a különadókat. A cikk szerint Vida Ildikó ügyével az egész jelenség arcot is kapott. Nő az elégedetlenség Orbán Viktor arrogáns és Európa-ellenes rendszerével szemben, de hogy ennek milyen további megnyilvánulásai lesznek, még nem világos.
 
– VICE: A főként videoriportjairól híres oldal “A magyar korrupciós botrány szappanoperává válik” címmel megszólaltatta Horváth András egykori NAV-munkatársat, de a riport kitért az új magyar külügyi vezetés lépéseire is (nagykövetek többségének lecserélése, külügyminisztériumi dolgozók elbocsátása). Névtelen diplomáciai forrásoktól idézték, “van egy nagy kompetenciaprobléma: Szijjártó nem elég képzett és nem elég tapasztalt”.

 

 Uniós jogállami kontroll?
Az uniós tagállamok miniszterei kedden egyetértettek abban, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy az Európai Tanácsnak félévente, vagy évente a napirendjére kellene tűznie az egyes tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Megállapodtak, hogy decemberig konkrét javaslatot tesznek rá, hogyan nézzen ki pontosan az ellenőrzés.”Természetesen konstruktívan állunk a vitához, […] amelynek a célja az, hogy ennek a kezdeményezésnek egy megfelelő eljárásjogi keretet adjon” – nyilatkozta az ülés után Szijjártó Péter. A külügyminiszter azt is mondta ugyanakkor, hogy ha valóban sor kerül ilyen vizsgálatokra, akkor azoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.
 
A megbeszélés előtt Szijjártó még úgy vélte, a jelenlegi intézményrendszer is lehetőséget ad arra, hogy az uniós intézmények fellépjenek azok ellen, akik nem tartják tiszteletben az uniós alapértékeket. “Mi sosem támogattuk és nem is fogjuk támogatni a szerződések lopakodó módosítását” – tette hozzá.Az előző Európai Bizottság, nem titkoltan a magyar kormány törvényhozási gyakorlata miatt egy köztes ellenőrző mechanizmust javasolt idén márciusban. Az ötlettel Viviane Reding volt igazságügyi biztos állt elő, ám akkor a magyar kabinet teljesen támogathatatlannak tartotta a tervet.