Vigyázat, változik az életbiztosítások adózása is

Mint ismeretes, idén év eleje óta 20%-os adókedvezmény jár a január 1-je után kötött nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után. Az idei tapasztalatok alapján pontosítja a kedden benyújtott adótörvény-javaslat a nyugdíjbiztosítás fogalmát, és számos technikai jellegű korrekciót tartalmaz. A válság korábbi éveiben népszerű teljes életre szóló (whole life) életbiztosítások adójogi előnye pedig 2017 után megszűnik.

 

 


Teljes életre szóló életbiztosítások: lassan vége az adóelőnynek

A módosítások érintik a teljes életre szóló életbiztosítások (WL, amelyek Magyarországon
jellemzően felhalmozás típusú biztosítások) adózását. Ezen biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal . Mindez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018 -tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem – az általános szabályoknak megfelelően – kamatjövedelemként adózik .

A törvénymódosítás tehát a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (WL) és a más, megtakarítási típusú életbiztosítások azonos közgazdasági tartalmára való tekintettel azonos adójogi kezelésre tesz javaslatot, megfelelő hosszúságú (három év) átmeneti időt biztosítva a piaci szereplőknek arra, hogy alkalmazkodjanak az új
szabályokhoz .

Nyugdíjbiztosítások: megfogadták a MABISZ javaslatait is

A törvény kimondja, hogy a nyugdíjbiztosításnak alapesetben (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot:

  • halál,
  • egészségkárosodás,
  • nyugdíjba vonulás,
  • nyugdíjkorhatár elérése
  • kötelezően tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki.


Tekintettel arra, hogy a nyugdíjbiztosítás a biztosított nyugdíjas korára történő megtakarítást célozza, a törvény kimondja, hogy a biztosítás kedvezményezettje – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet, implicite azt is rögzítve (a nyugdíjbiztosítás biztosítottjának, a jogalkotói cél védelme érdekében), hogy amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg. A törvény pontosítja a biztosítási eseményeket is.

A javaslat rögzíti, hogy nyugellátásra való jogosultság alatt a saját jogú nyugellátást kell érteni, ami a tényleges nyugdíjas állapotot jelenti. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) javaslatát elfogadva a törvény pontosítja a szerződés létrejöttének időpontját (az az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja) .

A tízéves türelmiidő alóli mentesség szabályai is pontosításra kerülnek . Ennek megfelelően a törvény rögzíti, hogy a 40 százalékos mérték ű egészségkárosodás – az ellátástól függetlenül – mentesül a türelmi idő alól. Szintén a MABISZ javaslatára a törvényi rendelkezése k visszatérnek az Szja törvény korábbi elvéhez, miszerint a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdő napját nem az első biztosító teljesítéstől, hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni . A javaslat feloldja ajáradékfizetésre vonatkozó szabályt, ha a felhalmozási idő rövidsége miatt a járadék havi összege nem ér el egy minimális szintet.

A korábban említett MNB-ajánlással összhangban, az Szja törvényben is érvényre jut, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja az állam támogatni, ezért a törvényjavaslatban foglaltak szerint az Szja törvény rögzíti, hogy a nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10 százalékát. A törvény korábban is tartalmazta, hogy a kiegészítő biztosítások díja alapján nem illeti meg a magánszemélyt a rendelkezési jog, de bizonytalanság volt abban, hogy mi minősül kiegészítő biztosításnak. Ezt a bizonytalanságot a módosítással beiktatott új fogalom megszünteti. A szabályozásból most már az is egyértelműen kiderül, hogy a haláleseti és egészségkárosodási kiegészítő biztosítások díja után sem érvényesíthető a kedvezmény . Az alapbiztosításra kimondott 10 százalékos korlát, valamint a kiegészítő biztosítások egzakt fogalma az indoklás szerint garanciát jelenthet arra, hogy csak a nyugdíjcélú felhalmozást kedvezményezze az állam.

Tekintettel az új Ptk. rendelkezéseire, átgondolták a díjfizető által kötött felelősségbiztosítások díj ának adófizetés alól mentesítő szabálya, amelynek következtében kimondásra kerül, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az előbbi szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet.

Az új Ptk . biztosítási jogviszony szabályainál explicite kimondott elszámolási szabályok jogbizonytalanságot okoztak. Ennek eloszlatása érdekében szükséges kimondani, hogy a szerződőváltás – ahogyan ezt a korábbi szabályozás és jogértelmezés is évek óta kezeli/kezelte – nem minősül adóztatási pontnak (kivéve a követelésként kimutatott, kifizető által fizetett díjak esetét, ahol a szerződőváltás kiváltja az adómentes vagy adóköteles jövedelem megszerzését). Az Szja törvény a díjfizetést és a biztosítói szolgáltatásokat adóztatja (a szerződőváltást ugyanakkor nem), és ez a gyakorlat a biztosításból származó jövedelmek utáni adóztatás megfelelő módszertanának bizonyult.

A kockázati biztosítás fogalma számol azzal az esettel, amikor kockázati biztosítás alapján a magánszemély szerez olyan jövedelmet, amelyet nem biztosítási esemény vált ki (például a magánszemély utólag belép az eredeti szerződő kifizető helyébe, és ő válik jogosulttá a díjkedvezményre, díjvisszatérítésre) . Figyelembe véve, hogy törvényi fogalom nem tartalmazhat adókötelezettségre vonatkozó rendelkezést, ezért a jövedelem megszerzésének időpontjára vonatkozóan a törvény szabályt tartalmaz, miszerint ilyen esetben a díjkedvezményre való jogosultság megnyíltának időpontjában (pl . a szerződés módosításakor) szerzi meg a magánszemély a korábban befizetett teljes díjjal megegyező összegű adóköteles jövedelmet.