Visszaüt a hantapolitika

Az eddigi „hanta-politkája” miatt teljes elszigetelődés szélén áll a Fidesz-kormány. A kettős beszéddel azonban mégsem állt le az Orbán-kormány. Szavaival a Moszkva elleni nemzetközi szankciókat támogatja. Ám közben Oroszországgal alkudozik, s igyekszik a Kreml kedvében járni. Ez a köpönyegforgatás pedig sok pénzbe kerülhet majd a magyar társadalomnak.

 .

 .

A Fidesz-kormány kétségbeesetten igyekszik diplomáciai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy legalább minimális szinten visszaálljon a nemzetközi bizalom az Orbán Viktor miniszterelnök által képviselt külpolitika iránt. Ám erre semmi esélye a magyar kormányzatnak, miután a Fidesz-kabinet az elmúlt években tanúsított folyamatos köpönyegforgatásával egyaránt leszerepelt legfőbb szövetségesünk az Európai Unió (EU), illetve az Amerikai Egyesült Államok (USA) előtt. A másik oldal, Moszkva pedig a kezdetek óta nem bízik a magyar kormányfőben, csupán kijátszható üzletfelet lát benne – nyilatkozta lapunknak Deák András György. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Fidesz-kormány az utóbbi napokban is egymásnak gyökeresen ellentmondó lépéseket, illetve kijelentéseket tett. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter például hétfőn az európai külügyminiszterek találkozóján még arról beszélt, hogy hazánk kormánya számára tűrhetetlen az Ukrajna elleni orosz agresszió, s ezért a kabinet fenntartások nélkül csatlakozik az Moszkva elleni szankciókhoz. Ma viszont Szijjártó már orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozik az orosz fővárosban. A találkozót pedig a sajtóhírek szerint Balla János moszkvai magyar nagykövet készítette elő. Aki a hét elején Alekszej Millerrel, a Gazprom orosz állami energetikai vállalat vezérigazgatójával is egyeztetett egyebek mellett magyar fogyasztók biztonságos téli gázellátásáról.

A mai találkozón szinte bizonyosan felmerül a paksi atomerőmű bővítésének, és a Gazprom által szorgalmazott nemzetközi földgázvezetéknek, a Déli Áramlatnak az ügye is – állítják elemzők. Mindkét projekt erős ellenérzéseket vált ki az Európai Unió és az USA részéről egyaránt. Az EU-nak ugyanis versenyjogi aggályai vannak a készülő orosz-magyar projektekkel szemben. Az USA pedig Moszkva térségbeli energetikai erőfölényének az erősödése miatt ellenzi ezeket a beruházásokat.

Emlékezetes: miközben a magyar kormány a nemzetközi fórumokon Moszkva megbüntetésnek a szükségességéről beszél, addig a valóságban olyannyira igyekszik orosz partnere kedvében járni, hogy a napokban törvényt is alkotott, amely lehetőséget biztosít a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének a felgyorsítására. Méghozzá úgy, hogy a kivitelezőket akár verseny nélkül is kiválaszthatja a Fidesz-kabinet.

Deák András György úgy véli: a kormányzat hiába igyekszik „testre szabott” törvények gyártásával, és vezeték kiépítésnek a felgyorsításával „kicselezni” az EU-t, ez nem fog menni. Ezt ugyanis már megpróbálta Bulgária, amely végül kénytelen volt leállítani a Déli Áramlat kialakításának az előkészítő munkálatait. Az Unió ugyanis a közösségi támogatások folyósításának a felfüggesztését helyezte kilátásba a projekt folytatása esetére. Ami eléggé nagy érvágás lenne a Magyarország esetében is, miután csak tavaly a magyar bruttó hazai termék (GDP) 5,4 százalékát kitevő, több mint 1600 milliárd forintot kaptunk az EU-tól, ez a befizetéseink utáni nettó összeg volt. Vagyis az uniós pénzek befagyasztása térdre kényszerítené a magyar nemzetgazdaságot.

Az Orbáni külpolitika iránt már elfogyott a türelme valamennyi szövetségesünknek, ezért Brüsszel könnyen szigorú szankciókhoz nyúlhat, s élhet a támogatás befagyasztás eszközével, ha a Fidesz tovább folytatja az „átverés politikáját”. Emellett Washington is kemény kézzel kezd bánni Orbánnal, mert a kormányfő az eddigi figyelmeztetésekből nem értetett – jegyezte meg a külpolitikai szakértő.

 

 Nem kell sem a drága cső, sem a többlet gáz
Szinte bizonyos, hogy Moszkva erőszakos törekvése ellenére nem kezdődik meg az eredeti terveknek megfelelően 2015-ben a gázszállítás a Déli Áramlat gázvezetéken. A csővezeték lefektetését ugyanis csak Magyarországon végzik nagy sietséggel. A többi szakaszon alig halad az építkezés. Így várhatóan 2017-ben kezdődhet el a vezetéken a földgáz szállítása.
 
Akkor is feleslegesen, miután a magyar gazdaságnak nincs szüksége arra a többlet gázra, ami ezen a csövön érkezik majd. Ezért szükségtelen pénzkidobás hozzávetőleg egymilliárd eurót költenünk a vezeték hazai részének a kiépítésére – állítja Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint semmi okunk arra, hogy ilyen erősen elköteleződjünk az orosz gáz iránt, amikor hamarosan kiépülhet a Lengyelország felől és az Adria irányából érkező észak-déli gázfolyosó, amelyen olcsó cseppfolyósított, majd ismét légneművé alakított gáz érkezhet az országunkban. Így ez a beruházás nem Budapest, hanem Moszkva érdekeit szolgálja a leginkább.
 
Az orosz állami energetikai cég adatai szerint a Gazprom a néhány évvel ezelőtti csaknem tízmilliárd köbméter helyett tavaly már csak körülbelül hatmilliárd köbméter földgázt szállított Magyarországra. A hazai gázszükséglet ugyanis évről évre csökken.Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. pedig közölte: a Déli Áramlat gázvezeték végleges útvonalának kiválasztása az év végére várható, a jelenlegi tervek szerint a magyarországi szakaszt 2017-re átadnák.
 
Az új magyarországi nyomvonal 360-380 kilométer hosszú lehet, a vezeték Röszkénél lépne be Magyarországra, majd a városföldi gázcsomópont érintése után Rajkánál hagyná el az országot az osztrák Baumgarten felé.A tervek szerint a Déli Áramlat Ukrajna elkerülésével Oroszország fekete-tengeri partvidékén lévő Anapa településtől előbb a tenger alatt, majd Bulgárián és Szerbián át Magyarországra és azon keresztül Ausztriába és Olaszországba vezetne. A vezeték-rendszer 2018-tól évi 63 milliárd köbméter gázt juttat el a beruházásban résztvevő országokba.A Gazprom tájékoztatása szerint az orosz állami gázcég viszont továbbra is azzal számol, hogy az első szállítások 2015 végén kezdődnek el a Déli Áramlaton.