Visszaüt a rossz bérpolitika

Nem jönnek, elmennek

Ha valaki a tömeges külföldre költözés okait keresi, gyorsan megtalálja a magyarázatot az alacsony jövedelmekben. Azt már nehezebb megfejteni, hogy a bérlemaradásért ki a hibás. A Nemzetközi Valutaalap a kelet-európai régió egyik legnagyobb gazdasági kockázatának látja a fiatalok elvándorlását. A szociológus szerint a tudomány régóta megcáfolta, hogy egyedül a bérkülönbség lenne az elvándorlás magyarázata – írja a Népszava.

Akár menne, akár maradna, a fiatalok döntő többsége jobb megélhetésre vágyik. Hogy mi számít „jobbnak”, arra nincs objektív mérce, de az például minden ifjúságkutatásból kiderül, hogy a pályakezdők elégedetlenek a jövedelmükkel, illetve magasabbak a bér-elvárásaik, mint amennyit a munkaerőpiac a frissen végzetteknek kínál. Ha az a kérdés, hogy mennyivel lennének elégedettek, akkor a piaci bérek duplája a válasz – nagyjából ez az a bérszínvonal, ami miatt a külföldre költözést választják.

A probléma utoljára a parlament áprilisi tematikus vitanapján került terítékre, méghozzá olyan történelmi keretezésben, amely a korábbi kormányok felelősségét is fölvetette. Az ugyanis korántsem az Orbán-kabinet unikális ötlete volt, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a bérek alacsonyan tartásával kell biztosítani: a lényeget tekintve 1990 óta az összes kormány hasonló bérpolitikát követett, különbség inkább csak a bérlemaradás mértékében mutatkozott. Már a rendszerváltáskor kialakult az az elképzelés, hogy a multicégeket leginkább az olcsó munkaerővel lehet idecsábítani, és – annak ellenére, hogy a koncepció hibásnak bizonyult, azaz kiderült, hogy az oktatás, az infrastruktúra vagy az államigazgatás minősége sokkal többet számít – érdemben máig nem változtattak rajta.

2010-ben a Fidesz egy új, Matolcsy-féle elmélettel közelített a problémához, és látványos jövedelemátcsoportosításba fogott a felső középosztály javára – a korábbi ciklusokhoz hasonlóan szintén a bérek visszafogásával, illetve új elemként az alacsony jövedelmek megadóztatásával. Ha nem a kommunikációt, hanem a tényeket nézzük, a Fidesz-kormány harcot hirdetett a bérnövekedés ellen: a közalkalmazotti béreket befagyasztotta, a szakszervezeti bérharc jogi eszközeit elvette, kivezette az adójóváírást (csökkentve a nettó bért), amivel rövid távon nagyon hatékonyan korlátozta a bérkiáramlást. Egyetlen szegmensben nőttek látványosan a jövedelmek: a közigazgatás és a klientúra felső szintén a mostani kormány 100-300 százalékkal magasabb béreket fizet az elődjénél.

Forrás: Népszava