A boldog békeidőknek vége, komoly erőfeszítésre lesz szükség, hogy Európa lecsúszását megállítsuk – véli Fabian Zuleeg, a brüsszeli European Policy Center vezető közgazdásza.
Nehéz idők várnak Európára a következő tíz évben, ám a szűk esztendők tovább is tarthatnak, ha nem vagyunk hajlandóak tudomást venni a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságáról. Nem vagyok optimista: a boldog békeidőknek vége, komoly erőfeszítésre lesz szükség, hogy Európa lecsúszását megállítsuk – állapította meg Fabian Zuleeg, a brüsszeli European Policy Center vezető közgazdásza a Szegedi Tudományegyetem konferenciáján.
Véleménye szerint ha meg is oldjuk ugyanis a jelenlegi válságot, hamarosan olyan új kihívásokkal szembesülünk, melyekre egyelőre nincsenek a válaszok. Az egyik leginkább alulbecsült probléma a társadalom öregedése, ráadásul a demográfiai bomba már régóta ketyeg. Húsz év távlatában komoly változásokat okoz majd az európai gazdaságban és társadalomban. Az idősebb lakosság ugyanis jóval több közösségi szolgáltatásra és juttatásra tart igényt, amelyek költsége amúgy is emelkedik.
Az egyre több állami kiadás és az inaktív réteg szélesedése viszont finanszírozhatatlanná teszi a rendszert, a hosszú távú növekedés lehetőségét pedig megöli. Emiatt a társadalmi újraelosztás mindenképpen reformra szorul, a működőképesség fenntartásához dinamizálni kell a munkaerőpiacot – véli a Zuleeg. A nyugdíjkorhatár emelésének nem sok hatása van, más módot kell találni a foglalkoztatás növeléséhez. Mivel hasonló „cipőben jár” Japán és Kína is, ha rálelünk egy jó receptre, az talán globálisan is alkalmazható lesz.
A szakértő szerint a válságban kiderült, hogy az idő nem feltétlenül old meg mindent, az EU-gazdaságok esetenként nem hogy konvergálnak, hanem nő a központ és a periféria közti szakadék. A krízis megoldására eddig tett lépések e problémát nem kezelik, ahhoz érdemi strukturális reformokra lesz szükség. Ráadásul az országokon belül is nőnek az egyenlőtlenségek, e folyamat hatását ma még alábecsüljük. A jelenlegi válság pedig a legalacsonyabb jövedelműeket sújtja legjobban, mélyítve a társadalmon belüli szakadékokat. Ennek hatása a társadalom radikalizálódásra már a mostani Nicolas Sarkozy-kampányon is láthatóa – fogalmazott a közgazdász.
A legfontosabb hosszú távú kihívások – Demográfiai bomba – Egyensúlytalanságok – Klímaváltozás – Globalizációs kihívások – Gazdasági krízisek
Bár Európa a globalizáció egyik győztese, a feltörekvők és a már fejlettek is egyre komolyabb versenyre kényszerülnek. Az erőviszonyok a következő évtizedekben átrendeződnek, elkerülhetetlen az EU lassú térvesztése – mondta a brüsszeli think tank elemzője. Komoly feszültségeket okoz majd a kontinensen a munkabérversenyben való elkerülhetetlen részvétel. A „régi központ” varázsa eltűnik, az unió csak egy régiója lesz a világnak. Emiatt különösen fontos, hogy megállítsuk az oktatási célú kiadások csökkenését – állapította meg Zuleeg. Európa ugyanis e területen mind menyiségben, mind minőségben már kezd leszakadni az új trónkövetelőktől.
Nagyon nehéz évtized jön. Most kell jó szabályozási döntéseket hoznunk, különben olyan helyzetbe kerülünk, mint Japán – mondta a szakember. Véleménye szerint csak radikális megoldások segíthetnek, amelyek alapjaiban áltoztatják meg a társadalmakat. Emiatt a reformokhoz széles körű társadalmi egyeztetés szükséges, hiszen mindenkit érint, hogy milyen lesz a nyugdíjrendszer vagy az állami kiadások aránya. El kell döntenünk, hogy a skandináv, a német vagy amerikai típusú Európát akarunk.