Az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának különböző aspektusait vizsgálja az a tanulmánysorozat, amelynek megvalósulását a GINOP-5.3.5-2018-00057 számú tematikus projekt tette lehetővé. A nemzetközi dimenziókban végzett kutatást Dr. Ásványi Zsófia egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (PTE KTK) oktatója vezette, a vele készült interjút az OrientPress Hírügynökség adja közre.
A kutatás megállapításai szerint számos nemzetközi szervezet, egyezmény kiemelt figyelmet fordít az idősödő munkavállalókat érintő kihívásokra, problémákra. Természetesen nem ok nélkül, mivel az Európai Unióban az 50 évnél idősebb népesség aránya fokozatosan nő.
Milyen demográfiai folyamatok jellemzik az Európai Unió foglalkoztatási helyzetét?
Míg az idősödő korosztály aránya fokozatosan nő, a 20 és 50 év közötti népesség tekintetében csökkenő tendenciával állunk szemben. Ezek az adatok jelentős mértékben kihatnak a foglalkoztatásra: 2016-ban az Európai Unióban az 55–64 éves korosztályhoz tartozó idősebb munkavállalók foglalkoztatási aránya 55,3% volt, miközben a teljes 15–64 éves korosztálynál ez a mutató 66,6% volt.
A nemzetközi porondon kik kísérik figyelemmel ezt a kérdést?
Ezen adatok fényében koránt sem meglepő, hogy az idősödő munkaerőt megszólító foglalkoztatási lehetőségek előmozdítása uniós szinten is új megközelítést igényel. Számos nemzetközi szervezet foglalkozik az aktív idősödéshez kapcsolódó kérdéskörökkel. Amellett, hogy az EU által is támogatott szakpolitikáról van szó, többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is kiemelt figyelmet fordít a témára. E nemzetközi szervezetek dokumentumai közül az egyik leglényegesebbnek a WHO 2002-as dokumentuma (Active Ageing – Policy Framework) tekinthető, amely a problémák és a veszteségek helyett az aktív időskor eszményét helyezte előtérbe.
Milyen célkitűzései vannak ennek a WHO-dokumentumnak?
A WHO a diskurzusokat kívánta elősegíteni mind globális, mind nemzeti szinten a tevékeny és egészséges időskor megvalósítása érdekében, továbbá amellett érvelt, hogy a különböző szintű kormányzatok és a civil társadalom közös erőfeszítése képes átalakítani az időspolitikát. E dokumentumot számos további jelentés, ajánlás követte, így a WHO az aktív idősödéssel kapcsolatos tevékenységének kiemelkedő hatása volt az EU idősügyi politikájának alakulására, tekintettel arra, hogy ezek dokumentumok többek között arra bíztatták az államokat, államközi szervezeteket, hogy támogassák, illetőleg törekedjenek az aktív időskor eszményének megvalósítására, továbbá működjenek együtt a célok kijelölésében és elérésében.
