Az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának különböző aspektusait vizsgálja az a tanulmánysorozat, amelynek megvalósulását a GINOP-5.3.5-2018-00057 számú tematikus projekt tette lehetővé. A témakör a generációs menedzsmentet is érinti, az ezzel foglalkozó kutatást a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara (PTE KTK) két oktatója vezette, a velük készült interjút az OrientPress Hírügynökség adja közre.
Dr. Ásványi Zsófia egyetemi adjunktus és Dr. Barakonyi Eszter egyetemi docens kutatásának megállapításai szerint a generáció- és kormenedzsment egyértelműen munkáltatói szinten jelentkező menedzsmenteszközök, amelyek elsősorban az emberierőforrás-menedzsment területén jelennek meg.
Mit jelent a generációmenedzsment fogalma?
A demográfiai változások hatásai a verseny- és a közszférában egyaránt megjelennek, amelyre a szükséges és lehetséges válaszok az újonnan megjelenő generációmenedzsment HR funkció alkalmazásával adhatók meg. A munkahelyi generációs kérdések az elmúlt 20 évben fokozottabban előtérbe kerültek, ennek oka, hogy soha korábban nem volt ilyen mély szakadék az egy munkahelyen dolgozó aktív generációk között.
Hány generáció van jelen egy munkahelyen manapság?
Napjainkban négy generáció van jelen a munkaerőpiacon és a munkahelyen (baby boomer-, X-, Y-, és Z generáció), legyen az a versenyszféra vagy a közszolgálat. A munkával töltött évek száma folyamatosan nő, az egyénekre ható életesemények száma szintén nő az információs technológia fejlődésének köszönhetően, így az adott időintervallumban elkülönített generációk száma növekszik, tehát egy generáció időintervalluma folyamatosan csökken.
Hogy tekint erre a kérdésre az Európai Unió, annak mely szerve illetékes e területen?
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work, továbbiakban: EU-OSHA) megfogalmazásában a generációmenedzsment olyan inkluzív megközelítés, amely biztosítja minden munkavállaló igényeinek figyelembevételét, és amely az életkort inkább a tapasztalatnak, mint a sebezhetőségnek felelteti meg (EU-OSHA online lexikai gyűjtemény: https://osha.europa.eu/hu/tools-and-resources/eu-osha-thesaurus/term/70146i).
A szakma szerint hogyan lehet kormenedzsmenttel hatékonyabbá tenni a munkairányítást?
Az EU-OSHA megfogalmazása szerint a kormenedzsment (age management) ugyanakkor az emberi erőforrás menedzsment azon területe, amely kimondottan az idősödő munkaerő elvárásaira összpontosít, szemléletében generációkon átívelő életpályaszemlélet a meghatározó (EU-OSHA, 2016). A kormenedzsment egyértelműen a munkáltatók kezében levő olyan eszköz, amely hatékony lehet az idősödő munkavállalók munkaerőpiacon tartásában. Ilmarinen (2012) meghatározásában a kormenedzsment fogalom azt jelenti, hogy a mindennapi irányítási feladatok során figyelembe vesszük a korral kapcsolatos tényezőket, mint például a munkamegosztást és az egyedi munkafeladatokat. Morschhäuser és szerzőtársai (2006) szerint e cselekvési körbe a következők tartozhatnak: az ergonómiai tervezés, munkahelyi egészségfejlesztés, továbbképzés, a munkaszervezés, munkaidő szervezés, re-integráció, személyzetpolitika.
