Komoly kihívást jelentett az idősödő munkavállalóknak a járványhelyzet

Az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának különböző aspektusait vizsgálja az a tanulmánysorozat, amelynek megvalósulását a GINOP-5.3.5-2018-00057 számú tematikus projekt tette lehetővé. A koronavírus okozta változásokat tárgyaló kutatást Dr. Békési Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK) tudományos segédmunkatársa vezette, a vele készült interjút az OrientPress Hírügynökség adja közre.

 

A kutatást sem hagyta érintetlenül a járványhelyzet, a 2020-ban megjelent koronavírus alapjaiban változtatta meg az életünket. A járvány megfékezése, következményeinek elhárítása érdekében hozott rendkívüli intézkedések célja – többek között – az emberek egészségének megőrzésében jelölendő meg.

 

Hogyan érintette az idősödő foglalkoztatottakat a járvány?

A COVID-19 világjárvány kétségtelenül az idős korosztály számára jelenti a legnagyobb veszélyt, ezáltal kardinális kérdéssé vált az idős/idősödő foglalkoztatottak védelme a munkavégzés során. Az idősödő munkavállalók foglalkoztatása tekintetében arra kellett törekedni, hogy az egészségük megőrzése mellett – lehetőség szerint – ne essenek ki a munkaerőpiacról. Ehhez szükség volt egyrészt a munkavégzésre irányuló jogviszonyokat szabályozó jogszabályok módosítására, kiegészítésére, másrészt pedig a társadalombiztosítási jogi kérdések pontos megválaszolására. Kétségtelen, hogy a munkavégzés szempontjából az otthoni munkavégzés lehetősége, társadalombiztosítási jogi szempontból pedig a különböző pénzbeli ellátások kerültek a középpontba.

Hogyan hatott az otthoni munkavégzés lehetősége erre a korosztályra?

A koronavírus megjelenése néhány hét leforgása alatt gyökeresen alakította át a munka világát. Hazánkban a KSH adatai alapján 2010 és 2019 között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9%-a végzett távmunkát alkalmi vagy tartós jelleggel. Ez a szám 2020 májusára ugyanakkor 17%-ra nőtt, majd a koronavírus járvány első hullámának lecsengésével 2020 augusztusára lecsökkent. Összességében, miközben a járvány hullámaihoz igazodva a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya folyamatosan változott, 2020 egészére nézve 8,6%-ot tett ki, ami háromszorosa volt a megelőző tíz év 2,9%-os átlagának. 2021 elején, a második hullám idején, de már a harmadik hullám fenyegetésében tovább bővült az otthoni munkavégzés. A távmunka, illetve a home office februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11%-át érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban.

 

Mi várható a járvány enyhülése után?

Ezek alapján kijelenthető, hogy a home office-ra a járványhelyzetben jelentős igény mutatkozik, és feltehetően az enyhülést követően is tömegesen fogják alkalmazni ezt a lehetőséget. A téma jelentőségét tovább növeli azok számára, akik a járványhelyzet következtében – különböző okokból – nem hagyhatják el a lakóhelyüket, hogy számukra az otthoni munkavégzés az egyetlen lehetőség a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítésére.

 

Milyen jogszabály tárgyalja a home office-t?

A szűkebb értelemben vett közigazgatásban is találkozhatunk az otthoni munkavégzést lehetővé tevő jogintézményekkel. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.), valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) is rendelkezik az otthoni munkavégzés lehetőségéről. A Kit. egymástól elkülönülten szabályozza a távmunkát és az otthoni munkavégzést, a távmunka fogalmát illetően tartalmilag lényegében az Mt.-vel azonos megfogalmazást használ. Az otthoni munkavégzést a törvény úgy határozza meg, hogy annak során a kormánytisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti. Jól látható, hogy a távmunkánál fogalmi elem az informatikai eszköz – mint a munkavégzés eszköze –, azonban nem feltétel az otthoni munkavégzéssel ellentétben, hogy a munkavégzés a foglalkoztatott lakó-, illetve tartózkodási helyén történjen. Lényeges különbség, hogy a távmunka esetén főszabály szerint a munkáltató biztosítja munkavégzéshez szükséges eszközöket, addig az otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott a saját eszközeit használhatja.