Más területeken is gondot jelent a túlmunkával kapcsolatos munkáltatói hozzáállás

Ezzel kapcsolatban a Postások Szakszervezete állásfoglalást adott ki, melyet csatoltan olvashattok.

 Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége

(POFÉSZ)

1425 Budapest, Népszínház u 27.

Á L L Á S F O G L A L Á S

A postai Kollektív Szerződésben a rendkívüli munkavégzésre meghatározott évi 300 óra túlmunka keret felhasználásának munkáltatói gyakorlatáról

A munkavállaló a munkaszerződésében megjelölt időtartamban köteles a munkáltató rendelkezésére állni és munkát végezni. Ha a szerződés erre nem tartalmaz kikötést, úgy a munkaviszony a napi 8, heti 40 órás általános teljes munkaidőre jön létre. A munkáltató a szerződés szerinti, rendes órákon túl csak a törvényben foglalt korlátok között jogosult rendkívüli munkavégzést (túlórát) elrendelni és erre igénybe venni a munkavállalót. A Magyar Posta Kollektív Szerződése a rendkívüli munkavégzést munkavállalóként évi 300 órában határozza meg.

A korábbi Mt. (1992. évi XXII. törvény) és az erre épülő munkaügyi szabályozások azt az alapelvet is rögzítették, hogy a munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelhet el rendkívüli munkavégzést. Ezt a szabályt a hatályos Mt. (2012. évi I. törvény) kifejezetten már nem tartalmazza, ebből azonban nem következik, hogy a munkáltató tervszerűen, az üzemszerű működés körében számolhatna a postai Kollektív Szerződésben rögzített plusz 300 órával is. A munkáltató ezért úgy köteles a munkát megszervezni, hogy a munkavállaló feladatait el tudja látni a munkaszerződésében meghatározott munkaidőkeretben.

Amennyiben a munkáltató munkaerő igénye tartósan meghaladja azt a szintet, amit a munkavállalók rendes munkaidőben tudnak teljesíteni, úgy nem a rendszeres túlóra elrendelése, hanem az ésszerű munkaszervezés, illetőleg a tartósan hiányzó munkavállalók pótlása (esetleges felvétele) a jogszerű megoldás. Ebből eredően a rendkívüli munkavégzés elrendelésére továbbra is csak különösen indokolt esetben kerülhet sor. Nem szabályos az a munkaidő-beosztás, amely elve arra épít, hogy a rendes munkaidőn túl igénybe vehető túlórákkal is.

A Magyar Posta Zrt.-nél lassan gyakorlat, hogy rendkívüli munkavégzésre a rendes üzemelés részeként veszik igénybe – főleg a forgalmi és a szállítási területen – a munkavállalókat a rendes munkaidejükön felül. Ezt nem valamilyen előre nem látható körülmény készteti, hanem egyszerű munkaszervezési és létszám gazdálkodási megfontolások (olcsóbb kifizetni a túlóra pótlékot, mint újabb munkaerőt felvenni, kiképezni és munkába állítani). A munkavállaló ugyan a túlóra pótlékokkal többletbevételhez jut, cserébe azonban tartósan le kell mondania szabadidejéről. Gyakran tapasztalható, hogy az így foglalkoztatott munkavállalók néhány hónap után végletesen kimerülnek, elfáradnak, hibát hibára halmozva, a munkáltatónak is gazdasági károkat okoznak.

A leírt problémákat átgondolva kérjük a munkáltatót, hogy fordítson nagyobb figyelmet a területi szervek rendeltetésszerű joggyakorlására, illetve tegye gyakoribbá és átláthatóbbá (transzparenssebbé) a rendkívüli munkavégzés szabályait szigorúan számon kérő ellenőrzéseit.

Budapest, 2013. november 14.