Egyértelműségi problémákra hivatkozva újra megsemmisítette a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vezetői által kezdeményezett oktatási népszavazásról szóló kúriai végzést az Alkotmánybíróság (Ab) – derült ki az Ab honlapjára feltöltött határozatból kedden, amelyet elsőként a HVG vett észre. Ezzel a taláros testület másodszor is kimondta: nem lehet referendumot tartani a helyi tantervekre és az óraszámok csökkentésére vonatkozó kérdésekről sem, pedig azokat a Kúria kétszer is hitelesnek ítélte. Így jelen állás szerint tovább várat magára egy olyan országos népszavazás kiírása az Orbán-kormányok 2010 óta tartó időszakában, amelyet nem a kormány vagy a kormányzó pártok kezdeményeztek. A PSZ Mércének nyilatkozó elnöke szerint nevetséges, hogy az Alkotmánybíróság szerint a választópolgárok nem értik, mit jelent a heti óraszám csökkentése.
Legutóbb egy ellenzéki párt, az LMP országos népszavazási kezdeményezése esett el a rendszer jogi buktatóin: a kiemelt beruházási törvény visszavonásáról szóló, egyébként ugyancsak hitelesített kérdés azért vált okafogyottá, mert a Fidesz még az aláírásgyűjtés megkezdése előtt a vonatkozó rendelkezéseket nemes egyszerűséggel átmentette egy másik törvénybe.
Mint arról a Mércén írták korábban, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor és elnöke, Totyik Tamás tavaly márciusban olyan egyéni országos népszavazási kezdeményezéseket nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához, amelyek a hazai közoktatás szakmai részleteit érintik. Május elején az Nemzeti Választási Bizottság még arra hivatkozva elutasította a népszavazási kérdések hitelesítését, hogy azok nem elég egyértelműek. A benyújtók felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria június végén megváltoztatta az NVB döntését. A rendes bíróságok legfőbb szerve szerint igenis kompetensnek kell tekinteni a választópolgárokat az egyértelműen megfogalmazott kérdések megválaszolására. A Kúria az ötből két kérdést ítélt egyértelműnek, ezeket jóvá is hagyta:
- Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
Az Alkotmánybíróság azonban júliusban megsemmisítette a hitelesítő végzést, mivel úgy vélte, a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedik az egyértelműség fogalmán. Szerintük „a kompetens választópolgár fogalma önellentmondás, mert a >>kompetens<< szó jelentése túlmutat az átlagos tájékozottságon. Továbbá kiüresíti a népszavazási kérdés egyértelműségének vizsgálatát azzal, hogy lényegében azt rögzíti, hogy bármely – az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó – népszavazási kérdés tekintetében kompetensnek, hozzáértőnek kell tekinteni a választópolgárokat” – írta le akkori megsemmisítő határozatában az Ab.
A bírói szerv ezután novemberben ismét elvégezte a népszavazási kérdések vizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy azok egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek. A Kúria tehát második alkalommal igyekezett az alkotmánybírósági követelményeket is figyelembe véve jóváhagyni – azaz formálisan kivonta az érvelésből az ún. kompetens választópolgár elvét – a népszavazási kérdéseket.
Az Alkotmánybíróság azonban most rácáfolt a Kúriára és a tavaly év végén még a népszavazás ügyében optimistának mutatkozó szakszervezeti vezetőkre: úgy határozott, hogy újra megsemmisíti a Kúria döntését, egyúttal meg is feddte a legfelső bírói testületet, mert az a megismételt eljárás során szerintük nem vette figyelembe az Ab nyári határozatában közölt iránymutatást, és megismételte azt az érvelését, amelyet az Ab egyszer már kifejezetten alaptörvény-ellenesnek nyilvánított.
Az Ab keresztülhúzta a Kúria azon érvelését is, miszerint „a (népszavazási) kérdés hitelesítése során sem azt kell vizsgálni, hogy a választópolgárok értenék-e a kérdést, és átlátnák annak hatásait, ha most vasárnap lenne a népszavazás, hanem hogy egy intenzív és érdemi kampányidőszakot követően értenék-e azt, és átlátnák-e hatásait”. Az Alkotmánybíróság ezt a kúriai jogértelmezést is kifejezetten alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megállapítva, hogy „a Kúria jogértelmezése a népszavazási kérdés egyértelműségének idődimenzióját tágítaná ki, áthelyezve az egyértelműség követelményét egy jövőbeli időpontra, azaz a kérdésnek nem kellene ab ovo egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampányidőszakot követően, a szavazás napján.”
Nevetségesnek tartja az Alkotmánybíróság indoklását Totyik Tamás PSZ-elnök, akit szerdán telefonon értünk el. A kérdések egyik benyújtója így kommentálta a döntést:
„Továbbra is infantilizálja a társadalmat az Alkotmánybíróság. Én azért azt nevetségesnek tartom, hogy a választópolgár ne rendelkezne elegendő ismerettel abban a tekintetben, hogy a tanulóknak az óraszámát heti három órával csökkentsék.”