Alaposan megnövelné a kormány a többes jogviszonyban működő vállalkozók adóterheit 2025-től, a jelek szerint azonban a szakma számára is derült égből villámcsapásként érkezett a törvénymódosító-javaslat, és egyelőre senki sem tudja megbecsülni, hogy mi lehet a változtatás hatása.
Miért fontos ez? A sok évig egészen jól működő kata váratlan kivéreztetése után a mellékállásban vállalkozók jelentős része a kedvezőtlenebb átalányadózásra állt át, a jelek szerint azonban a kormány nem tekinti rendezettnek a helyzetet, és 2025-től tovább kívánja növelni a terheiket.
Számokban: a javaslat szerint a többes jogviszonyú vállalkozók, vagyis tipikusan azok, akik egy főállás mellett egyéni vállalkozóként másodállásban is dolgoznak, a mindenkori minimálbér 30 százaléka után járulékokat fizetnének. Jelenleg ez havi mintegy 23 ezer, azaz valamivel több mint évi 276 ezer forint pluszbefizetés lenne, de mivel 2025-ben várhatóan magasabb lesz a minimálbér, az adó összege is több lehet ennél. Ráadásul azok, akik egy évben több mint 2,3 millió forintos bevételt érnek el a mellékállásukban, az e fölötti rész 60 százaléka után fizetnének járulékokat.
- A nyugdíjasként vállalkozókat az adóemelés nem érinti, hiszen ők eleve nem is adóalanyok.
Felülnézet: A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy az adóteher hány embert érint. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a Pénzcentrumnak azt mondta, ők sem tudják, hányan vannak a többes jogviszonyú vállalkozók, az adóhatóságtól egyelőre nem kaptak választ erre a kérdésükre.
- A kata változtatásai kapcsán született korábbi becslésekből arra lehet következtetni, hogy az érintettek száma valahol 60 és 120 ezer között lehet.
Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta nekünk, vizsgálják az ügyet, de egyelőre még ők sem tudnak a részletekről nyilatkozni.
Alulnézet: mellékállásban tipikusan azok vállalkoznak, akik a főállásukból származó – ezek szerint kevésnek tartott – jövedelmüket szabadabb formában tudják kiegészíteni, tipikusan ilyen tevékenység a tanítás, amellyel rugalmas időbeosztással egészíthető ki a tanári jövedelem, de jó példa lehet a másodállásban futárkodás is.
Az eddigi nyilatkozatokból arra is lehet következtetni, hogy a szakma szerint félő, hogy a szürke megoldások felé fordulnak az érintettek, ilyen lehet például a nyugdíjas vállalkozók (fiktív) bevonása.
Ugyancsak logikus válaszlépés lehet a mellékállású vállalkozók szolgáltatásainak áremelése, amennyiben erre van lehetőség.