A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) jelenlegi formájában nem támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztásának tervezetét, mert az eddigi konzultációs fórumok az érdekképviselet szerint nem teljesítették az elvárásokat. Szerintük legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emelésre lenne szükség, így a 10 százalékos emelés tervét sem tartják elfogadhatónak.A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát, megfelelve ezzel a vonatkozó Európai Uniós irányelvnek. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel – olvasható a MASZSZ közleményében.
Álláspontjuk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60 százalékára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is.
Mint korábban megírtuk, a garantált bérminimumot úgy terveznék megszüntetni, hogy azt az úgynevezett bértarifa rendszer váltaná fel, vagyis ágazatonként állapodnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.
A MASZSZ szerint azonban az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje, ezen az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) 2000-es évek elején történt létrehozása sem változtatott érdemben. Az ÁPB-k a létrehozásuk legfőbb célját, az ágazati kollektív szerződések elterjesztését mindeddig nem tudták elérni.
Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig
Az ágazati kollektív szerződési és bértarifa rendszer sikeres kiépítéséhez önmagában nem elegendő az, ha ÁPB-k megkapják a lehetőséget ágazati megállapodások megkötésére. Az ágazati kollektív szerződések létrejöttének ugyanis egyik legfőbb akadálya a munkáltatói érdektelenség, illetve az a tény, hogy sok ágazatban nincs munkáltatói érdekképviselet vagy ha van is, akkor annak nincs felhatalmazása kollektív tárgyalások folytatására és szerződés kötésére.
Az érdekeltség megteremtése érdekében szükségesnek tartjuk és egyben javasoljuk, hogy az ágazati megállapodásban részes munkáltatók
- élvezzenek előnyt a közbeszerzések terén;
- élvezzenek előnyt az európai uniós, illetve egyéb pályázatok terén;
- részesüljenek adókedvezményben,
- valamint a kormány csak olyan cégekkel kössön stratégiai megállapodást, amelyek vállalják az ágazati megállapodásokhoz történő csatlakozást.
Szükséges a szakszervezetek jogi és gazdasági helyzetének megerősítése. Ehhez egyebek közt javasolják visszaállítani a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény korábbi mértékét és a szakszervezeti képzési fizetett szabadság intézményét a korábbi mértéken.
Az ágazati kollektív szerződési és bértarfia rendszer kiépítése érdekében ugyancsak szükségesnek tartják az ágazati kollektív szerződések kiterjesztésre vonatkozó szabályok átmeneti megváltoztatását.
A minimálbér és a garantált bérminimum 2024-es mértéke
Annak a kívánatos célnak az elérése érdekében, hogy a hazai minimálbér 2027-re érje el a mediánbér 60 százalékát, azt az eddigieknél nagyobb dinamikával kell emelni az elkövetkező években. Azt a megoldási javaslatot, hogy ezzel párhuzamosan az országos garantált bérminimum és a minimálbér különbségének reálértékét csökkentsük csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a szakszervezetek garanciákat kapnak és gyors eredményeket tapasztalnak az ágazati tárgyalások és megállapodások működőképességére vonatkozóan.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ‒ figyelembevéve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt – 2024-ben
hogy azok megőrizzék a reálértéküket. (Eközben a kormányoldal közlése szerint a garantált bérminimum csak 10 százalékkal emelkedne.)
Tekintettel a 2023-as év magas inflációjára, illetve a remélt, végül elmaradt évközi minimálbéremelésre ismételten javasolja a MASZSZ a jövő évre szóló megállapodás minél előbbre hozását, amely némi kompenzációt jelenthetne az érintettek számára.
A fentebb említett célok elérése (minimálbér szintjének irányelvi megfeleltetése) és az elvárt garanciák teljesülése (ágazati egyeztetések megerősítése) érdekében tett lépések esetén támogatják, hogy a minimálbér a garantál bérminimumnál 5 százalékkal magasabb mértékben növekedjen.
Az országos minimálbér megállapítás intézménye
Továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Az a javaslat, amely alapján az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma – immár törvényben rögzítetten is – a VKF legyen, sem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak nem felel meg, sem pedig nem egyeztethető össze az irányelvben foglaltakkal.
Az irányelv tehát megkülönböztetés nélkül írja elő a szociális partnerek részvételét, a VKF-ben ugyanakkor csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt, ami ellentétes az irányelvvel. Éppen ezért javasolják egy új irányelv konform fórum felállítását vagy legalább a közszféra szakszervezetinek intézményes bevonását a minimálbérről szóló egyeztetésbe.
Álláspontunk szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében kell az egységes garantált bérminimumot – a fentebb említett feltételek fennállása esetén – felváltó ágazati bértarifákat meghatározni.
