Munka törvénykönyve
Az új Munka törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében. A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére – olvasható az ado.hu oldalán.
Az 1992. évi Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződés cím alatt rendelkezett a tanulmányi munkaidő-kedvezményekről, amelyek azonban tanulmányi szerződés nélkül is megillették a munkavállalót. Egyedüli feltétel a tanulmányok iskolai rendszerű képzésben történő folytatása volt. Ez esetben a munkáltató köteles volt a munkavállalót mentesíteni a munkavégzés alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, valamint vizsgára és diplomamunka elkészítéséhez is külön szabadidőt kellett biztosítani. Ezen időtartamokra díjazás nem járt, kivéve az általános iskolai tanulmányokat. A nem iskolai rendszerű képzésben a munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben járt, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendelte, vagy tanulmányi szerződés megállapította.
Ezeket a szabályokat a 2012. évi Munka Törvénykönyve gyökeresen megváltoztatta, azonban a hatályba léptető átmeneti rendelkezések szerint a 2012. július 1-je előtt megkezdett tanulmányokra azok befejezéséig, de legfeljebb a képzési idő végéig az 1992. évi Munka Törvénykönyve munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Így például egy 2012. február 1. napján megkezdett, és még be nem fejezett képzés esetén a munkáltató a korábbi szabályok szerint vizsgánként négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
Az új Munka Törvénykönyvében a tanulmányi munkaidő-kedvezmények gyakorlatilag megszűntek. A törvény az általános iskolai tanulmányok folytatása idejére rendeli el a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli kötelező mentesítést, amely esetre a munkavállalónak a törvény alapján távolléti díj jár, valamint bérpótlék is, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Egyéb tanulmányok esetén a munkavállaló a munkavégzés alól csak akkor mentesül, ha a munkáltatóval kötött megállapodás – tipikusan tanulmányi szerződés – alapján vesz részt képzésen, továbbképzésen, és a távollétről a felek megállapodtak. Ugyanez irányadó a tanulmányi célú távollét díjazására.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállaló számára támogatást nyújt. Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés megkülönböztetése már nem szerepel a törvényben. A tanulmányi szerződés tehát bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség megszerzésére irányulhat, legyen az iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzés. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.
A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle módon megvalósulhat. Ennek egyik lehetséges formája, hogy amennyiben az oktatás, vagy a vizsgázás munkaidőre esik, a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez esetben a távollét szabadságra jogosító időnek számít. A támogatás része lehet az is, ha a munkáltató ezen távollétek időtartamára a munkavállaló számára díjazást biztosít. Ennek mértéke megegyezhet a munkavállaló távolléti díjával, de lehet attól magasabb vagy akár alacsonyabb is. A tanulmányi szerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a munkáltató a vizsgára való felkészüléshez, a diplomamunka elkészítéséhez biztosít-e szabadidőt, és erre a távollétre megilleti-e díjazás a munkavállalót.
Tehát amíg a korábbi szabályok szerint a munkáltató jóval nagyobb körben volt köteles tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítani, ez a kötelezettség a 2012. július 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltatót csak az általános iskolai tanulmányok esetén kötelezi. Egyébként a felek a tanulmányi szerződésben állapodhatnak meg a tanulmányok idejére biztosított távollétről, illetve annak díjazásáról, vagy hiányáról.
Forrás: ado.hu