A nemzetgazdasági miniszter szerint a tárca apparátusa ma már máshogy futna neki az online kasszák bevezetésének, azt pedig nem tartaná jónak, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is a jegybankba olvadna.
Az MTI-hez a hetilap által szerdán eljuttatott, a csütörtöki lapszámban megjelenő interjúban Varga Mihály elmondta: már több mint 62 ezer online kassza van bekötve az adóhatósághoz, amit – ahhoz képest, hogy tavaly februárban jelent meg a rendelet – szép eredménynek tart. A vártnál lassabb indulást azzal magyarázta, hogy tízezer kassza körülbelül egymilliárd forintba kerül, ekkora tételt ritkán tud egyetlen gyártó egymaga finanszírozni, s a forgalmazóknak sem volt ennyi likvid forrásuk.
„A grúzok ezt jobban csinálták. Ott a kormány két típust legyártatott, s a kereskedők abból választhattak. Biztos vagyok benne, hogy ma már a minisztérium apparátusa is máshogy futna neki a bevezetésnek” – jelentette ki.
A devizahitelesekről szólva kifejtette, hogy a jelzálogalapú devizahitelesek kétharmadának segítettek. Varga Mihály arra nem lát lehetőséget, hogy az árfolyamgátba belépett devizaadósok gyűjtőszámláján halmozódó tartozást lenullázzák. Megerősítette: mivel az Alkotmánybíróság (Ab) az egyoldalú szerződésmódosítással és az árfolyamréssel kapcsolatban nem foglalt állást, szükség van az Európai Bíróság állásfoglalására és a Kúria jogegységi döntésére ahhoz, hogy ha a parlament ebben a kérdésben jogszabályt alkot, az kikezdhetetlen legyen.
Beszélt arról is, hogy egy bizonyos összeg elérése után megint sor kerülhet a lakosságnak szánt Prémium Euró Magyar Államkötvény forgalmazásának átmeneti leállítására. Arra a kérdésre, miért nem vitték lejjebb a kamatát, hiszen akkor rögvest veszített volna az értékéből, azt válaszolta: nem akarják rontani ennek a prémium terméknek a minőségét. „Azt szeretnénk, hogy amikor forgalomban van, mindenki érezze: jó üzlet a magyar állam által kibocsátott eurókötvényt vásárolni”.
„Az állam adósságának kezelése kormányzati feladat. Nem tartanám szerencsésnek, ha a monetáris politikába fiskális elemeket kevernénk” – válaszolta arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartaná-e, hogy a pénzügyi felügyelet után dán példa nyomán az ÁKK is a jegybankba olvadjon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a gazdaságpolitikáért felelős minisztérium között a miniszter szerint jó az együttműködés. „A partnerség már-már stratégiai jellegű, hiszen közösek a céljaink” – mondta.
Varga Mihály arra számít, hogy a választások után a hitelminősítők is felül fogják vizsgálni korábbi értékelésüket. Úgy vélekedett, egy olyan mutató van, amin változtatni kell, bár a tendenciája már jó. Az államadósság GDP-hez viszonyított 80 százalék körüli szintje még mindig magas, s mivel ennek 41 százaléka devizában van nyilvántartva, még sérülékenynek számít a magyar gazdaság – mutatott rá.
A miniszter a lapnak beszélt arról is, hogy az év második felében várható érdemi információ arról, hogy az egykulcsos adórendszerben milyen finomhangolást kell esetleg végrehajtani. Egy biztos: a járulékrendszerben még lenne lehetőség a további csökkentésre a nyugdíj-, illetve az egészségügyi kassza teherbírására való tekintet mellett is – mondta a lapnak.
