Átfogó tanulmány mutatja be a demográfiai folyamatokra reagáló európai politikát a GINOP-5.3.5.-18-2018-00057 számú „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek” című konstrukción belül, amely bemutatja az öregedésben rejlő potenciált számszerűsítő Aktív Idősödés Indexét is.
A mindannyiunk által ismert demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatásainak kompenzálására, illetve mérséklésére az EU – karöltve egyéb szervezetekkel (WHO, ILO, OECD) – az aktív idősödés szakpolitikáját kezdeményezte, illetve folytatja a harmadik évezred első évtizedének közepétől. „Az aktív életkor meghosszabbításának dogmatikai háttere a közigazgatásban, rendvédelemben” címet viselő háttértanulmány ismerteti: „az idősödés időszaka alatti aktív életvitel és munkavégző képesség biztosíthatja a nyugdíjkorhatár emeléséhez, illetve egy hosszabb életszakasz alatti munkavégzés lehetőségére vonatkozó szabályzók bevezetését, illetve fenntarthatóságát.”
A kérdéskör tárgyalásához érdemes megismerni az intézmények fogalmi kategóriáit. Amíg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számolja, és az időskor több szakaszra bontását ajánlja: 50–59 év az áthajlás kora; 60–74 év az idősödés kora; 75–89 év az időskor; 90–100 év az aggkor; 100 év felett a matuzsálemkor. A magyarországi szabályozás – a nemzetközi osztályozástól eltérően – a mindenkori irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt veszi figyelembe az időskorúak meghatározásakor. Az aktív idősödés meghatározása nem egységes, mint ahogy abban sincs teljes egyetértés, hogy az időskort a 60. vagy a 65. életévtől számítsuk – teszi hozzá a tanulmány. Mindemellett mégis szükség van egy mutatóra, amely a témában segít eligazodni. Az Európában leginkább használt mutató az Aktív Idősödés Indexe (Active Ageing Index, AAI), amely értékének alakulását az egyes országok időbeli fejlődésének jellemzésére és az országok közti rangsor elemzésére használhatjuk.
Az AAI számításakor az egyes országok teljesítményét négy fő összetevőben méri: a) foglalkoztatottság b) társadalmi részvétel /aktivitás (beleértve: családi kapcsolatok), c) önálló, egészséges, és biztonságos életvitel feltételei és képessége d) Az aktív idősödést támogató környezet és egyéni képességek. A kormányzatok szakpolitikusai részére pedig az ez a mutató ad iránymutatást arra, hogy hogyan értékeljék az öregedéshez kapcsolódó stratégiájuk eredményességét.
Magyarország európai viszonylatban meglehetősen rossz AAI mutatókkal rendelkezik. Az utolsó, 2018-as adatok alapján az EU 28 tagállama közül hazánk a nem túl előkelő, 25. helyet foglalja el.
