Az ausztriai életszínvonalat – majdnem 20 évvel az uniós csatlakozás után – sem sikerült elérni. Van egy ország azonban, amely a legtöbb gazdasági mutatóban már minket ért utol. Ez Románia. Ők már beérték a magyar gazdaságot. Mit rontottak el az aktuális kormányok, és mi várható a következő években – Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök beszélt erről a Szeged Televízió Téma című hírháttérműsorában.
Sokkal gyorsabban fejlődött az elmúlt években Románia, mint Magyarország, mára pedig leelőzött minket, legalább is az egy főre jutó GDP adatokban. Míg Románia gazdasága egyre csak erősödik, Magyarország recesszióban van, az uniós források egyelőre nem érkeznek és folyamatosan csökken a lakossági fogyasztás. A Kopint-Tárki felmérései alapján azonban nem csak most rossz a helyzet, ők úgy látják még jövőre is nálunk lesz a legmagasabb infláció az Európai Unióban. A szakértők szerint ennek a kormány elhibázott gazdaságpolitikája az oka. Többek között az is, hogy a kormány maga befolyásolta a természetes gazdasági folyamatokat. A kutatóintézetek szerint ugyanakkor a román fejlődés egy másik oka, hogy ott a 2010-es évek elejétől kezdve próbálták megfékezni a korrupciót.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint bár Romániában sincs minden rendben, az nagyon fontos, hogy az állami megbízásoknál és az uniós pénzek elköltésénél létrejön-e a verseny.
„A román kormányzat és a román önkormányzatok hozzáférnek már most is az uniós fejlesztésű forrásokhoz, hozzá fognak férni az RRF-nek nevezett helyreállítási alaphoz, amely egyébként versenyképességet növel. Ez Magyarország esetében még egyáltalán nincs elintézve. Sőt, ahogyan a dolgok kinéznek, az biztos, hogy ebben az évben abból nem lesz pénz.”
Bod Péter Ákos szerint ráadásul, bár Navracsics Tibor kedden a Budapest Economic Forumon beszédében elmondta, hogy novemberben akár már megérkezhetnek ezek az uniós források, ezt éppen aznap jelentette be, amikor Orbán Viktor Kínában Putyin elnökkel tárgyalt. Ekkor ráadásul a miniszterelnök az orosz-ukrán háborút ismét katonai műveletnek nevezte. Ez az orosz szóhasználat, hiszen ott a háborút nem lehet nevén nevezni, aki ezt megteszi, börtönbüntetésre számíthat.
„Egy ilyen kényes pillanatban ez vagy egy roppant nagy ügyetlenség, vagy pedig annak a beismerése, hogy a magyar kormány ezeket a pénzeket nem akarja most már lehívni, nem akarja teljesíteni a feltételeket.”
Bod Péter Ákos emlékeztetett: a Kúria helyzete Magyarországon, a bírák jogállása, az egyetemek alapítványokba való kiszervezése – többek között ezek azok az ügyek, amik megakasztották a Magyarországra érkező uniós pénzek útját. A közgazdász szerint az uniós pénzek hátszele gyorsabb növekedést tud elérni az uniós országoknál, ezért fejlődik gyorsabb ütemben például Románia és Lengyelország. Bod Péter Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a korrupció nem csak azt jelenti, hogy valaki zsebre rakja a pénzt és gazdagabb lesz, hanem azt is, hogy megfojtja a versenyt.
„Nem az kapja meg a megbízást, aki a legalkalmasabb, aki a legrátermettebb vagy, aki a legolcsóbban elvégzi a munkát, hanem az, aki a legközelebb van a döntéshozókhoz. Teljesen világos, hogy ez a kultúra egy-két éven belül visszaszorítja a vállalkozókedvet: vagy beállnak a sorba, vagy otthagyják az országot, vagy lemondanak a piacról és keresnek maguknak valami mást.”
26 éve nem történt olyan, mint most: egy éve recesszióban van a magyar gazdaság, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) egy éve minden negyedévben rosszabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Bod Péter Ákos szerint, ha az uniós pénzek megérkeznének az képes lenne betolni a gazdaságot még egy ilyen hosszú negatív teljesítés után is.
„Ráadásul vidékfejlesztésre, digitalizációra, oktatásra és energiaátállásra kapnánk ezt a pénzt. Ezek olyan dolgok, amiket egyébként is meg kellene oldani Magyarország versenyképessége szempontjából.”