Brüsszel szerint nem kell eredményeket elérni, a törekvés is elegendő
Brüsszel színt vallott: csak szavak szintjén létezik az európai minimálbér. A tagállamokra nézve kötelező irányelv nem tartalmaz kézzelfogható új elemeket, ráadásul a bizottság szakértői szerint nem eredményeket kell felmutatniuk a tagállamoknak, mindössze erőfeszítéseket kell tenniük, éppen ezért szankciók sincsenek.
Ennek eredményeként 2025-ben már hivatalosan is európai minimálbér lesz a magyar kötelező legkisebb kereset, noha a követelményeknek most is megfelel az összeg.
A tagállami minimálbér lesz az európai minimálbér
Az érintett munkavállalóknak ugyanakkor nincs okuk az örömre, mivel Brüsszel már az irányelv elfogadása előtt – a tagállamok szokatlanul erős nyomásgyakorlására válaszul – többször is megerősítette:
az EU nem írja elő, mekkora legyen a minimálbér, és az összeg megállapításának módszertanát sem kívánja szabályozni.
Az európai minimálbér bevezetésének gyakorlati lépéseiről az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a tagállamok képviselőivel. Az egyeztetésekről szóló, nemrég nyilvánosságra hozott jelentésből immár világosan kiderül: mindössze alapvető elvárásokat fogalmaz meg az irányelv a minimálbér „megfelelő szintjének” megállapításáról.
Ezeket az alapvetéseket EU országai valójában már évek, sőt évtizedek óta alkalmazzák, összhangban a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) alánlásaival és az Európai Szociális Charta előírásaival.
Az irányelv átültetésének gyakorlati intézkedéseiről szóló anyagban a bizottság szakértői azt is egyértelművé tették, hogy a tagállamok és az érdekképviseletek feladata
- a minimálbér megfelelő szintjének meghatározása,
- a kollektív megállapodások által érintett munkavállalók arányának emelése,
- valamint a minimálbérhez és az információkhoz való hozzáférés megerősítése.
Brüsszel olyan tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat is elfogad, amelyek nem szerepelnek az ajánlások között, de hagyományuk van az adott országban. Az egyik legmegdöbbentőbb bizottsági álláspont szerint
AZ EURÓPAI MINIMÁLBÉR-SZABÁLYOZÁS NEM ÍRJA ELŐ A KÖTELEZŐ LEGKISEBB BÉR „MEGFELELŐ” SZINTJÉNEK ELÉRÉSÉT. A TAGÁLLAMOKNAK MINDÖSSZE ANNYI A KÖTELEZETTSÉGÜK, HOGY ERŐFESZÍTÉSEKET TEGYENEK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AKI DOLGOZIK, NE LEGYEN KITÉVE A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK.
Az Európai Bizottság azt is világossá tette, hogy a szociális partnerek feladata a bértárgyalások lefolytatása és annak elérése, hogy a kollektív megállapodások minél több munkavállalót védjenek. Az irányelv a szociális párbeszéd megerősítésén kívül a képviseletek autonómiájának tiszteletben tartását és a tagállamok bérezéssel kapcsolatos szuverenitását is kiemeli.
Jól hangzik az európai minimálbér, de nem a munkavállalóknak
Az Európai Bizottság és az európai baloldal az uniós munkavállalók szociális védelmének megerősítéseként értékeli az európai minimálbér-irányelvet. A szakértői szinteken folytatott egyeztetések alapján ugyanakkor világossá vált, az uniós minimálbér mindössze Brüsszel egy hangzatos jogalkotása, amellyel vélhetően a bürokratikusnak és határozatlannak bélyegzett Európai Bizottság népszerűségének növelése lett volna a cél, illetve annak demonstrálása, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület élen jár a szegénység visszaszorításában és a munkavállalói jogok előmozdításában.
A bizottság szakértői ugyanakkor világossá tették, az irányelv
- NEM AZT ÍRJA ELŐ A CÉLOK ELÉRÉSÉT, HANEM CSAK AZT, HOGY ERŐFESZÍTÉSEKET TEGYENEK AZ ORSZÁGOK,
- EGYÁLTALÁN NEM ÍR ELŐ OLYAN KÖTELEZETTSÉGET, AMELYNEK BE NEM TARTÁSA SZANKCIÓKAT, BÜNTETÉST VONNA MAGA UTÁN,
- A SZOCIÁLIS PARTNEREK AUTONÓMIÁJA MINDENT FELÜLÍR, VAGYIS A SZAKSZERVEZETEK ÉS A MUNKÁLTATÓK MEGÁLLAPODÁSA AZ IRÁNYADÓ,
- NEM RÉSZLETEZI, MILYEN MÓDON KELL ELJÁRNIUK A KORMÁNYOKNAK, VAGY A KÉPVISELETEKNEK,
- TISZTELETBEN TARTJA AZ UNIÓS ORSZÁGOK RÉGÓTA ALKALMAZOTT, MERŐBEN ELTÉRŐ GYAKORLATÁT,
- A REFERENCIAÉRTÉKEK ELÉRÉSÉT KÍVÁNATOSNAK TARTJA, DE NEM TESZI KÖTELEZŐVÉ,
- ELŐÍR UGYAN JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGET, DE A JELENTÉS TARTALMÁT NEM HATÁROZZA MEG.
Brüsszel ráadásul előírja az alig megfogható EU-s szabályok nemzeti jogharmonizációját úgy, hogy a tagállamok törvényeinek szövegében utalni kell az uniós irányelvre akkor is, ha az adott jogszabály lényegében változatlan marad.
Az európai munkavállalók életszínvonalát aligha növelné a kötelezettségeket és szankciókat is mellőző minimálbér-irányelv, noha az abban megfogalmazott célokkal bizonyára mindenki egyetért. A bizottság ráadásul szokatlanul gyakran hangsúlyozza ebben az esetben, hogy a tagállami szuverenitás és a képviseletek autonómiája mindent felülír.
Brüsszel azt is elismerte, a nemzeti kormányokkal és a versenypiac szereplőivel szemben végleg alulmaradt.
Magyarországon már egy ideje európai a minimálbér, de jövőre még európaibb lesz
Az irányelv új előírásai közül kiemelendő a minimálbér összegének megfelelőségére vonatkozó mutatók alkalmazása. Szintén a tagállamok döntik el, mihez viszonyítják a legkisebb kereset összegét, az irányelv nemzetközi és nemzeti mutatókat is elfogad. A referenciaadatokkal – minimálbér aránya az átlagbérekhez viszonyítva, összevetése a jövedelmi szegénységgel és a vásárlóerővel – ugyanakkor az a probléma, hogy az őszi bértárgyalások időpontjában ezek az adatok még nem ismertek.
Magyarország ugyanakkor eleget tesz a minimálbér megfelelő összegére vonatkozó ajánlásnak, mivel a legkisebb kereset nettó összege nálunk magasabb, mint az egyszemélyes háztartásban élők szegénységi küszöbe. Tavaly a minimálbér nettó összege 154 280 forint volt, ami magasabb, mint a jövedelmi szegénység havi küszöbértéke, vagyis 145 185 forint.
Az irányelv szerint jó megoldás, ha a legkisebb bér vásárlóerejét vizsgáljuk. Vásárlóerő paritáson kifejezve 2022-ben a magyar minimálbér vásárlóereje havi 764,5 pps volt az Eurostat szerit, amely bőven meghaladja a szegénységi küszöböt, amely 510,8 pps volt az utolsó ismert évben.
Az európai minimálbér célja az lenne, hogy aki dolgozik, az ne legyen kitéve a szegénység kockázatának. Az összeget ezért úgy kell meghatározni, hogy lekövesse a makrogazdasági folyamatokat, például az inflációt, vagy a GDP növekedését. A csomag másik fontos eleme a kollektív bértárgyalások előmozdítása, vagyis az, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásának eredményeként legyen meghatározva a minimálbér, és az összeget legalább kétévente vizsgálják felül az e célból működő érdekegyeztető fórumon, amely nálunk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Ezeket az elvárásokat Magyarország már régóta teljesíti.
Ennek ellenére a kormány és a képviseletek az irányelv formai átültetésén kívül eleget kívánnak tenni annak a brüsszeli ajánlásnak, hogy a kollektív megállapodások hatálya alá tartozó munkavállalók aránya a jelenlegi 20-25 százalékos szintről jelentősen emelkedjen, cél a 80 százalékos lefedettség elérése.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem érik el ezt a 80 százalékos szintet, cselekvési tervet kell készíteniük, amelyet a bizottság megvizsgál és közzétesz.
Az ágazati bérminimumok tovább növelhetik a védelmet
A 80 százalékos célnak a teljesítése szintén nem kötelező, mindössze erőfeszítéseket kell tenniük az EU országainak. Ennek érdekében a szakszervezetek egy több éves, átfogó, a teljes hazai bérrendszert érintő átalakításra tettek javaslatot. A többéves menetrend célja, hogy a következő években a most zömmel vállalati szintű kollektív megállapodások mellett széles körben elinduljanak az ágazati szintű tárgyalások és a középszintű érdekegyeztetés gyakorlata meghonosodjon.
Évtizedek óta nem látott bérreform előtt áll Magyarország: a következő években jelentősen emelkedhet a minimálbér összege, és az országos szinten meghatározott garantált bérminimumot várhatóan az ágazatonként meghatározott legkisebb kötelező bérek rendszere válthatja fel.
A hazai minimálbér-rendszer átalakítása két fontos tényező miatt került már az idén napirendre: egyrészt eljárt felette az idő, másrészt át kell ültetni legkésőbb 2024 végéig az uniós minimálbérről szóló irányelvet.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandinernek elmondta, már a 2023. novemberében megkötött minimálbér-megállapodás szövege is utal a következő évek változásaira. A munkáltatók és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy a következő időszakban kidolgozzák az ágazati szintű kollektív megállapodások, bérmegállapodások rendszerét, amelynek egyelőre nincs hagyománya Magyarországon.
Európai minimálbér: láthatáron a 400 ezer forintos legkisebb kereset!
Rugalmasabb garantált bérminimum és akár már három-négy éven belül több mint másfélszeresére emelkedő minimálbér lehet az eredménye annak a javaslatnak, amely meghonosítaná az ágazati szintű megállapodások rendszerét Magyarországon. Ezzel hazánk maradéktalanul eleget tenne az európai minimálbér bevezetésének is. Mutatjuk a részleteket.
Évtizedek óta nem látott bérreform előtt áll Magyarország: a következő években jelentősen emelkedhet a minimálbér összege, és az országos szinten meghatározott garantált bérminimumot várhatóan az ágazatonként meghatározott legkisebb kötelező bérek rendszere válthatja fel.
A hazai minimálbér-rendszer átalakítása két fontos tényező miatt került már az idén napirendre:
- eljárt felette az idő,
- át kell ültetni legkésőbb 2024 végéig az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérről” szóló irányelvet.
Brüsszel nem szól bele, mekkora legyen a minimálbér
Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az elvárás az, hogy a minimálbér összege mindenhol akkora legyen, hogy megvédje a munkavállalót a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatától
Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:
- MINDEN TAGÁLLAM DOLGOZZON KI SZEMPONTRENDSZERT A MINIMÁLBÉR MEGFELELŐ SZINTJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, AMELY GARANTÁLJA, HOGY A LEGALACSONYABB KERESETŰ MUNKAVÁLLALÓK SE LEGYEN KITÉVE A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK.
- MINDEN ORSZÁG DOLGOZZON KI ÜTEMTERVET ARRA, HOGYAN MOZDÍTANÁ ELŐ A MUNKAVÁLLALÓK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES VÉDELMÉT. A CÉL, HOGY NÉHÁNY ÉVEN BELÜL A FOGLALKOZTATOTTAK LEGALÁBB 80 SZÁZALÉKÁRA VONATKOZZON KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁS.
- A TAGÁLLAMOK AZ ELLENŐRZÉSEK FOKOZÁSÁVAL ÉS A MUNKAÜGYI HATÓSÁGOK MEGERŐSÍTÉSÉVEL GONDOSKODJANAK RÓLA, HOGY MINDEN MUNKAVÁLLALÓ SZÁMÁRA TÉNYLEGESEN HOZZÁFÉRHETŐ LEGYEN A MINIMÁLBÉR ÉS MINDEN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT KÖNNYEN MEGKAPHASSANAK AZ ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK.
Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.
Hetekkel ezelőtt már kőbe vésték az európai minimálbér bevezetését
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandiner megkeresésére felidézte:
már a 2023. novemberében megkötött minimálbér-megállapodás szövege is utal a következő évek változásaira. A munkáltatók és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy a következő időszakban kidolgozzák az ágazati szintű kollektív megállapodások, bérmegállapodások rendszerét, amelynek egyelőre nincs hagyománya Magyarországon.
Az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény ugyanakkor – apróbb módosításokkal – ma is lehetővé teszi Magyarországon is a középszintű szociális párbeszéd rendszerének meghonosítását.
Új fejezet nyílik a magyar bérpolitikában
„Jelenleg Magyarországon gyakorlatilag csak az országos szintű szociális párbeszéd, vagyis a VKF keretében meghozott, a munkavállalókat és a munkáltatókat érintő döntések jellemzőek, valamint a helyi, vállalati szintű kollektív megállapodásokra van gyakorlat. Ma nagyjából a munkavállalók 20 százaléka tartozik valamilyen kollektív szerződés hatálya alá. Az Európai Unió minimálbér-irányelve kimondja, hogy a tagállamoknak olyan menetrendet kell 2024 végéig kidolgozniuk, és bemutatniuk, amellyel néhány éven belül ez a kollektív szerződéses lefedettség 80 százalékra nőne. Ez kizárólag az ágazati szintű érdekegyeztetés kiterjesztésével valósítható meg” – nyomatékosította Palkovics Imre.
Ehhez az elnök szerint kisebb törvénymódosításokra van szükség, például az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvényben a munkáltatói érdekképviseletek reprezentativitási küszöbének csökkentésével.
Az ágazati párbeszéd bizottságokban az adott ágazat reprezentatív szakszervezetei, valamint munkáltatói érdekképviseletei köthetnek megállapodásokat. Ezeket a megállapodásokat pedig a nemzetgazdasági miniszter saját hatáskörben kiterjesztheti az adott ágazat egészére.
Palkovics Imre kiemelte: jelenleg a középszintű érdekegyeztetésnek nincs érdemi szerepe Magyarországon, egyedül a villamosenergia-ágazatban létezik ágazati szintű bérmegállapodás, és jól is működik, mivel az érintettek keresete magas, a munkavállalók többsége pedig elégedett a kollektív megállapodás tartalmával.
Ha a Munkástanácsok javaslatát elfogadják a szociális partnerek és a kormány, akkor a következő években felálló ágazati párbeszéd bizottságoknak lenne a feladatuk az adott ágazatban megállapítani a legkisebb adható keresetet, leghamarabb 2027-től.
Ez azt jelenti, hogy 2027-től átalakulna a most országos szinten meghatározott garantált bérminimum. Ez nem jelentené azt, hogy megszűnik a középfokú végzettséghez kötött minimálbér. Akár megmarad az országos szinten meghatározott összeg, akár megszűnik ebben a formában, az egyes ágazatokban meghatározott ágazati bérminimum lenne irányadó.
A Munkástanácsok elnöke elismerte, az érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben. Az átmeneti esztendőkben ugyanakkor már kísérleti jelleggel érdemes lehet ilyen megállapodásokat kötni.
Az ágazatonként, területenként meghatározott kötelező legkisebb bérek megállapításán felül a megalakuló testületekben a munkavállalók és a munkáltatók képviselői gyakorlatilag mindenben megállapodhatnak, amely érinti az adott terület munkavállalóit. Ezek az ágazati megállapodások a kormány közreműködésével kiterjeszthetők az adott szektorban dolgozó összes alkalmazottra. Palkovics Imre kiemelte:
Nyugat- és Észak-Európában ezek az ágazati megállapodások régóta bevett gyakorlatnak számítanak és érdemben hozzájárultak a jóléti társadalmak kialakulásához.
Ezért az elnök abban bízik, az évtizedek óta nem tapasztalt változások jelentősen felgyorsítják a hazai bérek felzárkózását a nyugati tagállamokhoz, és erősítik a munkavállalók képviseleti jogát.
A garantált bérminimum betöltötte szerepét, de megérett a változásra
A fizetéseket érintően jelentős előrelépést jelentene az ágazati garantált bérminimumok rendszere. Ez a jelenleginél sokkal rugalmasabb rendszert jelentene, és garantálná, hogy például egy sofőr, vagy egy vendéglátásban dolgozó alkalmazott egy bizonyos – ágazati szinten megállapított, évente felülvizsgált – bruttó összegnél ne kereshessen kevesebbet.
Palkovics Imre emlékeztetett: Magyarországon a jelenlegi, kettős minimálbér-rendszer 2006 óta működik, ekkor lett bevezetve a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Ezt a decemberben bruttó 326 ezer forintra emelkedő összeget akkor kötelező kifizetni, ha az adott munkakör betöltésének feltétele a legalább középfokú végzettség megléte.
A szakmunkás bérminimum bevezetésekor a szakképzettség elismerése volt a cél, illetve a Gyurcsány-kormány alatt elszabaduló munkanélküliség időszakában magasabb jövedelmet garantált a munkavállalóknak.
„Ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okoz nehézséget a gazdaság szereplőinek, akik a képzett szakemberek megtartása és megszerzése érdekében egyre több munkakörben olyan fizetéseket is felajánlanak, amelyek jelentősen meghaladják a bérminimum összegét. Nem csak a munkaerőpiac változása tette időszerűvé a rendszer felülvizsgálatát, hanem az a tény is, hogy egyre több új szakma jelenik meg a fejlődéssel, ezzel párhuzamosan több munkakör is megszűnik, például a digitalizáció miatt” – részletezte a Munkástanácsok elnöke.
Palkovics arra is rámutatott, a decembertől 266 800 forintra emelkedő minimálbér szempontjából is előnyös lenne az ágazati bérminimumok rendszere.
A garantált bérminimum jelentős emelését nem támogatják a munkáltatók arra hivatkozva, hogy jelentős emelése komoly nehézséget jelent a hazai mikro- és kisvállalkozásoknál. A bérminimum visszafogottabb emelésének következménye, hogy a minimálbér emelése is visszafogottabb annak érdekében, hogy szintje ne közelítse meg a garantált bérminimum szintjét.
A minimálbér magasabb szintje ugyanakkor előnyös lenne mind az érintett munkavállalók körében, mind a költségvetés szempontjából, mivel csökkenne a feketén, zsebbe fizetett jövedelmek aránya, ezzel tovább fehéredne a munkaerőpiac.
Jöhet a 400 ezer forintos minimálbér
Palkovics Imre leszögezte: noha a skandináv országokban vagy Ausztriában az ágazati bértarifa-rendszer számít az általános gyakorlatnak, így nincs is szükség országosan meghatározott kötelező legkisebb bérre, nálunk megmaradna a minimálbér.
A Munkástanácsok javaslata szerint a következő években a minimálbér összege jelentősen emelkedne, és kedvező esetben 2027-re, vagy 2028-ra utolérné a garantált bérminimum összegét. Ebben az időpontban ugyanakkor már élesben működnének az ágazati kollektív megállapodások, így az országosan meghatározott garantált bérminimum kivezethető lenne, vagy megtartása esetén szerepe jelentéktelenné válna.
A CÉL, HOGY 2027-RE A MINIMÁLBÉR ÖSSZEGE ELÉRJE, VAGY ENYHÉN MEGHALADJA A BRUTTÓ 400 EZER FORINTOT.
Nálunk dől el az európai minimálbér összege
Az elnök emlékeztetett: a kormány az elmúlt időszakban többször is kiemelte, azt tartja kívánatosnak, ha évente legalább 5 százalékkal nőnek a hazai reál-keresetek. Ez azt jelenti, hogy idén legalább 10, a következő években pedig átlagosan 8 százalékos átlagkereset-emelkedés lenne ideális. Ezzel párhuzamosan a minimálbér jóval nagyobb arányban nőne. Noha az Európai Unió irányelve csak ajánlást fogalmaz meg a minimálbér ideális összegére, 2027-ben a bruttó 400 ezer forint fölé emelkedő legkisebb kereset minden, az ajánlásban megfogalmazott szempontnak megfelelne.
Magyarország 2024-ben bevezeti az európai minimálbért
Már jövő tavasszal dönthet az európai minimálbér bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról a magyar Országgyűlés, a kormány már hónapok óta egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Mutatjuk, hogyan lesz 2024-ben európai a magyar minimálbér, és azt is, hogy Dobrev Klára és a baloldal pont a legkisebb keresetűeket próbálja átverni.
Az európai minimálbér bevezetéséről már a jövő tavaszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés – derül ki a kormány 2024. tavaszi törvényalkotási programjából. A gyakorlatban a képviselőknek olyan törvénymódosításokról kell szavazniuk, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország legkésőbb 2024 októberére maradéktalanul eleget tegyen az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről” szóló irányelvnek.
Az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok is jóváhagyták a szöveget. Az uniós szabályok szerint a hivatalos közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak arra, hogy az irányelvet összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal.
Ez azt jelenti, legkésőbb 2024 októberétől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért”.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékminiszterelnöke évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy az európai minimálbér bevezetése jelentős felzárkózást eredményez a nyugat-európai bérszínvonalhoz, és jelentősen csökkenti a „munkáltatóbarátnak” nevezett jobboldali kormány mozgásterét és az Európai Egyesült Államok, vagyis a szorosabb uniós integráció felé tett jelentős lépés a minimálbér-irányelv.
A baloldal uniós minimálbérrel kapcsolatos állításai ugyanakkor szöges ellentétben állnak a valósággal. Az irányelvhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló parlamenti vita és a szavazás egyben azt is világossá teszi, hogy Dobrevék évek óta megtévesztik a magyar szavazókat azzal kapcsolatban, valójában mit is jelent majd az európai minimálbér bevezetése.
Brüsszel ezután sem mondja meg, mennyi legyen a magyar minimálbér
Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.
Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:
- MINDEN TAGÁLLAM DOLGOZZON KI SZEMPONTRENDSZERT A MINIMÁLBÉR MEGFELELŐ SZINTJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, AMELY GARANTÁLJA, HOGY A LEGALACSONYABB KERESETŰ MUNKAVÁLLALÓK SE LEGYEN KITÉVE A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK.
- MINDEN ORSZÁG DOLGOZZON KI ÜTEMTERVET ARRA, HOGYAN MOZDÍTANÁ ELŐ A MUNKAVÁLLALÓK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSES VÉDELMÉT. A CÉL, HOGY NÉHÁNY ÉVEN BELÜL A FOGLALKOZTATOTTAK LEGALÁBB 80 SZÁZALÉKÁRA VONATKOZZON KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁS.
- A TAGÁLLAMOK AZ ELLENŐRZÉSEK FOKOZÁSÁVAL ÉS A MUNKAÜGYI HATÓSÁGOK MEGERŐSÍTÉSÉVEL GONDOSKODJANAK RÓLA, HOGY MINDEN MUNKAVÁLLALÓ SZÁMÁRA TÉNYLEGESEN HOZZÁFÉRHETŐ LEGYEN A MINIMÁLBÉR ÉS MINDEN SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓT KÖNNYEN MEGKAPHASSANAK AZ ÉRINTETT ALKALMAZOTTAK.
Az uniós ajánlás kiemeli: a tagállamoknak az európai szociális párbeszéd keretei között ajánlatos megállapodni a minimálbérekről. Ez az évek óta bevett hazai gyakorlattal szinkronban azt jelenti,
a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatói, vállalkozói érdekképviseletekkel közösen dolgozza ki az irányelv céljainak eléréséhez szükséges lépéseket.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány már hónapok óta rendszeresen egyeztet az európai minimálbér bevezetéséről. Az irányelv három legfontosabb célkitűzésének megvalósítása érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között zajló tárgyalásokon már több konkrétumról is megszületett a döntés. Egyes háromoldalú, vagyis konszenzusos döntések ugyanakkor a hatályos hazai törvények – leginkább technikai – módosítását is szükségessé teszik. Erről a csomagról dönthet jövő tavasszal az Országgyűlés.
Érdemi, nagy horderejű jogszabály-változás, vagy a munka törvénykönyvének átfogó módosítása ugyanakkor nem szükséges, mivel a munkavállalással és a minimálbérekkel kapcsolatos szabályozás minden tagállamban megfelel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásainak. Ez az átfogó harmonizáció az uniós csatlakozásunk feltételeinek egyike volt. Mind a magyar jogszabályokat, mind az európai minimálbér-irányelvet a nemzetközi előírások és ajánlások alapozzák meg.
Hol tart most Magyarország az európai minimálbér bevezetésével?
A kormány törvényalkotási programja szerint 2024. áprilisában kerülnek az Országgyűlés elé a háromoldalú egyeztetéseken meghozott döntésekhez szükséges törvénymódosítások.
A Mandiner több forrásból is úgy értesült, e technikai módosításokról folyamatosan egyeztetnek az érdekképviseletek a kormánnyal, a konkrét javaslatok a következő hónapok tárgyalásai alapján kerülnek a hazai törvényhozás elé.
Az európai minimálbér három fő iránymutatásának maradéktalan betartásához ugyanakkor több éves előkészítő munkára is szükség van, amely elsősorban a szociális partnerek feladata, a törvényhozás szerepe elsősorban a végrehajtás nehezítő jogszabályi akadályok lebontása és a törvények aktualizálása.
Mutatjuk, mi az amiben már európai a minimálbérünk
Magyarország régóta eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a legkisebb bérekről a szociális partnerek döntsenek. A kormány a döntést rendeletben hirdeti ki, de a háromoldalú egyeztetéseken a munkáltatók és a szakszervezetek mellett – érintettként – bele is szólhat az alkudozásba. Ez a folyamat vezetett el oda, hogy november végén megszületett a minimálbérekről szóló idei megállapodás, és a legkisebb keresetek ezúttal egy hónappal korábban, decembertől emelkednek. A minimálbér megállapításának ugyanakkor most hiányoznak a világos és következetes kritériumai. A munkáltatók és a szakszervezetek Magyarországon évente felülvizsgálják a kötelező legkisebb béreket, vagyis gyakrabban, mint az EU-s ajánlásban előírt két év.
Hiányzik a minimálbér szintjének megállapításához ugyanakkor azoknak szempontoknak a meghatározása és adott esetben jogszabályba foglalása, amely véget vetne az elmúlt évtizedekben gyakori patthelyzetnek, vagyis annak, hogy a munkáltatók nem engednek az ajánlatukból, de a szakszervezetek sem tágítanak a követeléseikből.
A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban előterjesztett egy eljárásrend-javaslatot. A dokumentum szerint a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók és a háztartások életszínvonalának változását jelző adatok figyelembevételével döntenének a következő évi összegről.
A gyakorlatban a bértárgyalások kiindulópontja lenne a következő évi minimálbér meghatározásánál egyebek mellett
- a GDP változása,
- az infláció mértéke,
- a bruttó átlagkeresetek alakulása,
- a foglalkoztatottság és a munkanélküliség,
- a munkatermelékenység
- és a vállalati hozzáadott érték.
Több uniós országban automatikus, törvényben meghatározott gazdasági folyamatok fennállása esetén automatikusan változnak a legkisebb keresetek. Ilyen szabályozást idehaza nem szeretnének bevezetni a képviseletek, de a tárgyalásokat megalapozó általános megközelítések meghatározásáról a következő hónapokban megszülethet a döntés.
A kollektív védelem újdonság lesz a legtöbb munkavállalónak
Az Európai Unió azt is előírja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki egy hosszútávú cselekvési tervet arra, hogyan növelhető az alkalmazottak kollektív szerződéses lefedettsége legalább 80 százalékra.
A legnehezebb feladat és a legnagyobb kihívás Magyarország számára ennek a 80 százalékos kollektív lefedettségnek az elérése lesz a következő években. Jelenleg a munkavállalók kevesebb, mint 10 százalékára vonatkozik kollektív szerződés.
Ezek a dokumentumok a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján a foglalkoztatottak bérszintjét és munkakörülmények javítását elősegítő döntéseket tartalmaznak.
Magyarországon a kollektív szerződések az állami cégeknél számítanak bevett eszköznek, valamint a nagyobb piaci szereplőknél, azoknál a vállalkozásoknál, ahol jelen van szakszervezet vagy üzemi tanács.
Kollektív megállapodásnak tekinthető az országos szintű minimálbér-megállapodás is, ugyanakkor míg bizonyos uniós országokban kizárólag ágazati szintű kollektív megállapodások védik a munkavállalók érdekeit, addig nálunk gyakorlatilag ismeretlen a középszintű érdekegyeztetés.
Átalakul a garantált bérminimum, óriási bárreform küszöbén Magyarország
A szakszervezetek és a munkáltatók a kollektív lefedettség emelésének érdekében várhatóan a következő egy évben a magyar bérrendszer jelentős, az elmúlt három évtizedben nem látott mértékű átalakítását készítik elő.
A több éves átmenetet tartalmazó program a jelenlegi – Európában egyedülálló – magyar kettős minimálbér-rendszert a jelenlegi formában megszüntetné. A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér megmaradna, ugyanakkor a szintén központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnne és a mai munkaerőpiaci elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmas ágazati minimálbérek lépnének a helyébe.
Ez azt jelenti, hogy a képviseletek életet lehelnének az ágazati érdekegyeztetés intézményébe, amely Magyarországon egyedül a villamosenergia-ágazatban működik jelenleg. Az új rendszer lényege, hogy egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói képviseletei döntenének a minimum keresetekről, a munkakörülményekről és számos egyéb, a munkavállalók érdekeit segítő lépésekről. A képviseletek döntése pedig az egész ágazatra kiterjedne, vagyis mind a foglalkoztatóknak, mind a munkavállalóknak egyre inkább a saját érdekük lenne, hogy tömörüljenek és kollektív megállapodásokat kössenek.
Ausztria lehet az egyik legjobb példa hazánk előtt
Az Európai Unió 27 tagállamából 22 tagállamban van országos minimálbér. Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában és Olaszországban ágazati szintű bérminimumok vannak meghatározva. Ezek a tagállamok már a minimálbér-irányelv bemutatásakor világossá tették Brüsszel előtt: nem is kívánnak változtatni a gyakorlatukon. Ezekben az országokban az egyes szakmákban, ágazatokban kollektív szerződésekben vannak meghatározva a különböző bérminimumok, pótlékok, vagy a munkaidővel kapcsolatos kedvezmények és más olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően ezekben az országokban magas a munkavállalói jólét és a bérszínvonal is. A munkavállalók jelentős része szakszervezeti tag, az érdekképviseleteknek pedig valódi érdekérvényesítő képességük van és jelentős társadalmi szerepük.
Noha idehaza fel sem merült az országos minimálbér megszüntetése, az ágazati bérminimumok rendszere várhatóan Magyarországon is érdemi bérfelzárkózást indít el az évtized végétől.
Az országos szakszervezeti konföderációk közül jelenleg a Munkástanácsok több éves javaslatáról várhatók egyeztetések. A csomag része, hogy a garantált bérminimum megszűnésének évére, leghamarabb 2027-re vagy 2028-ra a minimálbér összege felzárkózzon a jóval magasabb bérminimum szintjéhez.
Csak papíron vagyunk sereghajtók
Magyarországon a minimálbér bruttó összege ettől a hónaptól – 15 százalékos emelést követően – 266 800 forintra emelkedett. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a legkisebb kereset összege, csak Románia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.
A nemzetközi összehasonlítások ugyanakkor nem foglalkoznak a garantált bérminimummal, miközben a magyar munkavállalók jóval nagyobb hányadát érinti a középfokú végzettséghez kötött minimálbér.
Az általános minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya 5-7 százalék, vagyis a munkavállalók több mint 90 százaléka többet keres idehaza a legkisebb keresetnél.
Ráadásul a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai alapján nagy részük a valóságban – feketén – több pénzt kap kézhez.
Nálunk tehát az uniós iránymutatás harmadik legfontosabb céljával, vagyis azzal, hogy mindenkinek legyen hozzáférhető legalább a minimálbér összege, már nincs érdemi feladat, noha a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát időnként kritizálják az érdekvédők.
A garantált bérminimum már jóval többeket érint, közvetlenül nagyjából a munkavállalók 16-18 százalékát, vagyis közel egymillió ember fizetését jelenti. Közvetve szintén jelentős számú, százezres nagyságrendű munkavállalót érint az összeg változása, nekik a bérük néhány ezer forinttal magasabb a bérminimum összegénél. Így ennek jelentős emelése érdemi hatással van a bruttó átlagkeresetekre, valamint az ország bérszínvonalának egészére.
Bezzeg Románia még mindig mögöttünk
Ha a nemzetközi statisztikák a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum összegét tartalmaznák, akkor a magyar minimálbér az uniós országok középmezőnyében szerepelne, a régiós országok közül pedig Lengyelországgal versenyezne. A sokak által irigykedve szemlélt román minimálbér összességében a legnagyobb növekedést produkálta az unión belül az elmúlt tíz évben, de a tévhitekkel szemben még mindig alacsonyabb, mint a magyar minimálbér.
Fontos, hogy míg idehaza a dolgozók 5-7 százaléka dolgozik a kötelező legkisebb bérért, addig Romániában a dolgozók 20 százaléka kap minimálbért.
A minimálbérek vásárlóerejét összehasonlító nemzetközi adatok már jobban mutatnak: Magyarországon a minimálbér többet ér, mint Szlovákiában.
Noha összegében az Egyesült Államok minimálbére kétszerese a magyar minimálbérnek, egy amerikai minimálbéres szinte pontosan ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint egy magyar minimálbéres.
Forrás: mandiner.hu