Még mindig nem készültek el a magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő jogszabálytervezetek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), holott már az év elején jelezte a szaktárca, hogy szükségét látja újabb részletszabályok megalkotásának.
Az új jogszabályokra részben azért volna szükség, mert a parlament újra megnyitotta a visszalépést a pénztártagok számára, ám az még nem tisztázott teljes körűen, ők milyen feltételekkel térhetnek vissza az állami rendszerbe, de ugyanilyen részletszabályok megalkotására van szükség a pénztári tagságuk mellett kitartók esetében is.
Az idő pedig sürget: a hatályos szabályok szerint ugyanis március végéig meg kell hozni a döntést a visszalépésről, vagyis egy hónapja maradt a százezer pénztári tagnak a mérlegelésre. Úgy, hogy közben nem ismernek minden feltételt. Az NGM lapunknak tegnap küldött tájékoztatása szerint a munka folyamatban van, de a részletekről ,,csak később tud információval szolgálni”.
Az irányokat tekintve segíthet a tájolásban az Orbán Viktor kormányfő közvetlen környezetéből származó, a Népszabadság munkatársával megosztott vélemény, mely szerint ,,arról szó sem lehet, hogy az első körben az állami rendszerbe visszatértek úgy érezzék, át lettek verve”. Arról van szó, hogy tavaly 2,8 millió volt pénztártag döntött úgy, enged a kormány nyomásának, és visszalép. A legnyomósabb érv a visszatérés mellett az a kormányzati fenyegetés volt, hogy máskülönben a továbbiakban nem számolnak el nekik nyugdíjszerző időt.
A hatályos jogszabályok alapján viszont az a helyzet, hogy aki most is a pénztárában marad, elveszti ugyan a tagdíját (a járulékot ugyanis visszairányítják az állami alapba), de a vagyona megmarad, és januártól újra él a nyugdíjjogosultsága. Ez viszont megütközést kelthet azok körében, akik korábban visszaléptek: úgy érezhetik, átverték őket. Ezt viszont elfogadhatatlannak tartják a kormányban, ezért információink szerint úgy nyúlnának hozzá a nyugdíjrendszerhez, amely ezt a sérelmet kezeli.
Ennek módja azonban még homályban van. Az egyik lehetőség a megmaradt pénztári vagyon diktatórikus visszaterelése az államhoz, ám ez Brüsszel előtt nehezen védhető lépés lenne. A kormány a mai napig azzal érvel, hogy a visszalépések önkéntes alapon történtek, márpedig ezzel szembemenne a vagyon visszaáramoltatása központi intézkedéssel. Léteznek kevésbé direkt eszközök is: az állam átalakíthatja a portfóliót, a jelenleginél nagyobb arányban meghatározva az állampapírok részarányát. Ez természetesen nem végleges megoldás (a tag ugyanis nem tért vissza az államhoz), de az államháztartás mostani állapotában nagyon jól jönne az a 200-250 milliárd forint, ami vagyonként még a pénztáraknál van. S szabályozhatják úgy a nyugdíjjogosultságot is, hogy azáltal a kormány számára megnyugtatóan rendeződjön a helyzet. Végső soron pedig a pénztárak működésének ellehetetlenítésével tudja a kormány visszakényszeríteni a tagokat. Mivel arra nem lehet számítani, hogy mind a százezer tag önként visszalép – szakértői becslések szerint 10 százalékuk dönthet így -, a kormánynak mindenképpen jogszabályi oldalról kell nyomást gyakorolnia rájuk.
A héten kiderülhet néhány részlet
A szaktárcánál arra hívták fel a figyelmünket, hogy a nyugdíjrendszer egészéért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a felelős. A két tárca tehát közösen dolgozik a jogszabályokon: úgy tudjuk, ezen a héten tájékoztatással készülnek előállni.
Az eddig megismert elképzelések szerint a kormány a svéd modell felé mozdítaná el a nyugdíjrendszert.