Nagyszabású kérdőíves felmérést készített egy tízfős szakembergárda Az idősödő társadalmi kihívások kezelése a közigazgatás, védelem ágazatban című tanulmány részeként, a 314 dolgozó bevonásával készült kutatást pedig számos mélyinterjú egészítette ki az átfogó kép megalkotása érdekében. Jelen cikkünkben az interjúk bőséges anyagából mutatunk be néhány jellemzőbb véleményt.
A GINOP-5.3.5.-18-2018-00057 számú konstrukción belül készült kutatás kérdéseire a közigazgatási és védelmi ágazat munkavállalói a kérdőív kitöltése során rubrikák bejelölésével válaszolhattak, ugyanakkor az interjúk során lehetőségük nyílt arra is, hogy részletes választ adjanak, személyes tapasztalataikat és gondolataikat bővebben is kifejthessék. Ezekből a véleményekből mutatunk be néhányat szemelvényszerűen az alábbiakban.
Tanulságos választ adott egy NAV-nál dolgozó 55 éves hölgy a nyugdíj előtti álló munkavállalók érdekképviseletének súlyát firtató kérdésre. Szerinte ugyanis „ha van is az érdekképviseleteknek ilyen tevékenysége, az gyengén működik, igazán látványos, figyelemfelkeltő tevékenységet nem fejtenek ki, vagy nem tudnak kifejteni”. Ugyanez a személy annak a nézetének is hangot adott, miszerint „az otthoni munkavégzés szerintem nem jó megoldás, a nyugdíjasoknak mindig „rengeteg dolga van”, otthon nem végezné olyan intenzitással a munkát, mint a munkahelyen.”
Egy rendőr alezredes a nyugdíjazás előtti korszak szakmaspecifikus sajátosságaira is felhívta a figyelmet. „Az elvárások azonosak a fiatalabb korosztálytól elvárt teljesítménnyel, amit azonban a hosszabb szolgálati múlt alatt megélt pszichés terhelés és folyamatos nyomás miatt sokan nem tudnak teljesíteni. Problémát jelent még az éjszakás szolgálatok teljesítése, a fokozott fizikai igénybevétellel járó csapatszolgálati feladatok ellátása” – közölte.
Az interjú műfaja lehetőséget adott egyrészt arra, hogy felhívja a figyelmet a rubrikák adatai mögött rejlő problémákra, de arra is, hogy konstruktív javaslatok is elhangozzanak. Az alezredes a nyugdíjazást követő foglalkoztatás kérdése kapcsán fogalmazta meg például azt, hogy „a nyugdíjba vonult kollégák visszafoglalkoztathatóak lennének bizonyos munkakörökre”. A rendőr szerint ilyen például a traffipaxkezelés: „lényegében egy radar kezeléséről van szó, autót kell csak hozzá tudni vezetni, intézkedni nem kell; nagy kár, hogy sok esetben az intézkedésre képes, fiatalabbak látják el ezt a munkát is.”
„A nyugdíj előtt állók ügyeivel foglalkozó külön személy, szervezeti egység, program a kormányhivatalban nem áll rendelkezésre, nem működik” – közölte egy kormányhivatali osztályvezető. A hivatalnok azt is elmondta: a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete „döntésekre való ráhatása az utóbbi időben egyre kevésbé számottevő”, s noha igyekszik az MKKSZ a kormánnyal egyeztetni a fontosabb kérdésekben, azonban ezek között „az utóbbi időben nem kapott helyet a nyugdíjhoz közeli dolgozók védelme, esetleges támogatása.” A kormányhivatali tisztviselő megfontolásra érdemes szavakat ejtett a mentorprogramról, szerinte maguk az idősebb kollégák is lehetnek mentoráltak, így csökkennének az életkorbeli különbségek, szakmai (pl.: informatikai) lemaradásból fakadó „szakadékok”; másrészt a „mentorrá váló idősebb dolgozók ugyanis segítséget nyújtanának a kormányhivatalba újonnan belépő dolgozók számára a beilleszkedéshez, a szakmai ismeretek elsajátításához”.
