A köz- és magánszféra munkajogi szabályozása közötti hasonlóságokat és különbségeket mutatja be Dr. Zaccaria Márton Leó a GINOP-5.3.5.-18-2018-00055. pályázat egy háttértanulmányában.
A köz- és magánszféra munkajogi szabályozása egyaránt mutat hasonlóságokat és különbségeket is. Egyrészt ugyan eltérőek a normák, a részletszabályok és a szabályozási elvek, ugyanakkor munkajogi szabályok célja lényegében azonos. Ez a hasonlóság köti össze a magán- és versenyszféra foglalkoztatási szabályait.
Másrészt ezen munkajogi szabályok hatékonysága, munkaerőpiaci hasznosíthatósága éppen attól is függ, hogy milyen az a jogszabályi környezet, ahol érvényesülnek, milyen feltételeket állítanak munkavállalói és munkaadói oldalon. Dr. Zaccaria Márton Leó kiemeli: ha másként közelítünk a kérdéshez, az említett hasonlóságok látszólagossá válnak, a munkajogi szabályozások szükségszerűen alakítják ki a létesítési és az ahhoz hasonló szabályokat a munkavégzésre irányuló jogviszonyokban. Ezen formális hasonlóság mellett a különbség a formai és tartalmi elvárásokat illetően, valamint a törvényi kötöttségekben – például a kötött munkaidő – figyelhető meg.
Általánosságban megállapítható, hogy a magán- és a közszféra foglalkoztatási szabályozását hatékonysági szempontból nehéz összevetni. A szerző úgy véli, hogy a közszolgálati és a gazdasági munkajogviszonyok szabályozása különböző célokat kíván elérni, amikhez különböző eszközökre van szükség. A közszféra foglalkoztatási szabályai teljes mértékben alárendeltek egyéb törvényeknek, valamint azoknak az állami céloknak, amelyeket ezeken keresztül el kell érni. Mindezen munkajogi szabályok a közszolgálati életpályát jellemző többletjogokban és többletkötelezettségekben foglalhatók össze. Ilyen természetű jogszabályok nem szerepelnek a gazdasági munkaviszonyok szabályozásában, miközben az egyes életpálya-elemek ott is megtalálhatók (a jogviszony létesítése, megszüntetése, a munkát végző személy felelőssége, díjazása, stb.).
Dr. Zaccaria Márton Leó arra a következtetésre jut, hogy a közszolgálati szabályozások hatékonyabbá tételének egyik kulcsa, a munkavégzésre irányuló jogviszonyok rugalmasabbá tétele lehet, különösen, ami a munka díjazását és az alapvető munkafeltételeket illeti. Az állami garancia és a stabilitás is elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkaerőpiacon a közigazgatási álláshelyek még keresettebbek legyenek, és maga a szabályozás is versenyképesebbé váljon.
